Szerintem úgy, hogy prioritás a processzor közel teljes kiterhelése, mellette a tartósan alacsony késleltetés, úgy nem sok értelme lenne. Ne felejtsük el, hogy a koncepció a mobil vonalról jön, ahol pont a szakaszos terhelés a döntő, és amikor a kis magokat használja lehet akár másodpercekben mérhető a késleltetés, nem veszi észre senki.
Jelenleg, ha van olyan feladatod aminek 4x több kis mag jobban fekszik, akkor veszel hozzá alacsony órajeles, sokmagos processzorokat, és átirányítod arra. Ez a big.LITTLE a svájci bicska esete, ide meg szerintem céleszközt vásárolnának szívesebben adott feladatkörre. Másik probléma a skálázhatósága: Látszólag lehet hogy rugalmas, de mennyi socketet kell kifizetni pluszban, ha kiderül hogy kell még 128db nagy mag egy feladat okozta plusz terheléshez. Veszel még 4-8 socketet vagy kettőt?
Nem állítom, hogy nincs olyan mixed terhelés ahol ez jó lehet, megfelelő szoftveres háttér mellett, de a java tényleg nem ezt kívánja.
[ Szerkesztve ]
