Hirdetés
- Vissza a jövőbe film Peabody fészere baki.
- Ingyen kellene, de tegnapra
- Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Asszociációs játék. :)
- DVB-T/T2/C+FM+DAB USB tuner stick
- Gépház az asztalon. Soha nem fogom ezt megérteni.
- Készíts képet az igazi nevedből!
- Milyen mosógépet vegyek?
- Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
Új hozzászólás Aktív témák
-
Mike88
senior tag
Egyszer próbálkoztam csak ioncserélt vízzel, opálos lett a pálinka. Nyilvánvalóan vannak erős különbségek a különböző ioncserélt vizek között, de többször nem akarok "rányúlni". Azóta patikából vásárolom a deszt.vizet, abban nem csalódtam. 5L-es kiszerelés 790 Ft-ért szerintem nagyon baráti, ahogy írtad patikában 1000 Ft környékén van a 2L-es. Ami nem túl bizalomgerjesztő számomra, a felirat, hogy "desztillált víz minőség", szóval nem merték ráírni azt szimplán, hogy desztillált víz. Nálunk ennek ugye nagy hagyománya van "élelmiszer jellegű készítmény", virsli helyett vursli meg hasonlók. Nem véletlen ez esetben sem a megfogalmazás én úgy gondolom.
Egyébként srácok először is sziasztok!
Nálam van kajszi, bőven (még így, nagy szelek után is), de tudom, hogy szinte mindenhol katasztrofális a helyzet idén. Ami valami elképesztően sok van idén, az az alma. Nálam 4 olyan fa van idén rogyásig, ami az utóbbi 2-3 évben alig termett.
Rólam annyit, hogy 4. éve töltöm az időmet pálinkafőzéssel, nem vagyok egy "nagytermelő", még inkább nem vagyok nagy fogyasztó, átlag 60L cefre szokott lenni, per gyümölcs. Ami egy kicsit beakadt nálam az az, hogy próbálkozom nem tipikus gyümölcsökkel is, de csak otthon is megtermő gyümölcsökkel. Ilyen pl. a csipkebogyó, pramper, ribizli, naspolya, bodza. No ez utóbbi, amit muszáj kipróbálnotok, ha még nem tettétek meg és bogyóból, nem virágból. Virágból valami irdatlan sz-r pálinka lesz (ha lehetek ennyire nyers és egyszerű), bogyóból viszont nagyon illatos, ízes, aki szereti a bodzaszörpöt is, az imádni fogja a bodzapálinkát is. Ami még baromira meglepő, mikor főzés után felnyitod az üstöt és megcsap annak illata. Teljes mértékben kakaóporból "főzött" csokoládé illat csap meg, ami fikarcnyit sem köszön vissza a pálinkában, ezért is meglepő. Illetve kitudja, lehet valaki megtalálja benne, én nem.-------------------
Amit kérdeznék tőletek, darálás... Kinek mi vált be. Nézegettem nagy tekerős "gyümölcsdarálókat" ami gyak. olyan, mint egy sajtreszelő, s igazából én előbb nevezném reszelőnek. Eddig kézi húsdarálót használtam, de mindenképp kellene valami hatékonyabb módszer. 32-es motoros húsdarálóban gondolkodom erősen. Amit ezek a reszelők művelnek, az közel sem olyan pépes végeredményt produkál, mint egy húsdaráló, viszont egy normális húsdarálónak eléggé súlyos ára van. Nem láttam még működés közben ilyen "gyümölcsdarálót" mennyire haladós vele a munka, mennyit kell igazgatni benne a gyümölcsöt, a lé félre folyik-e vagy sem stb. Szóval mi a legjobb megoldás szerintetek?
[ Szerkesztve ]
-
Mike88
senior tag
10-et vártál, 20 lett?
Sosem volt még lehetőségem arra, hogy faeperből csináljak (nincs a közelemben fa). Kell savazni a cefrét, ill. szoktad savazni?Almával én 260L-nél járok és az utolsó 2 vödör almára azt mondtam most, hogy az ördögé lehet. 4 teljes napba telt, 3-an csináltuk (reggeltől-estig) darabolni, (én a magházat kiszoktam vágni), darálni... Mindez egyetlen fáról.
2 másik fáról (őszi alma) várhatok még legalább ugyanennyit.
Ja! Darálás, nem volt ennyi pénzem most, hogy 40-50 ezerért vegyek egy házilag gyártott 32-es darálót, így hát gondoltam veszek egy gyárit. Mondom ha marhát elviszi, akkor az almával el kell bánnia, kérdés, hogy meddig megy, de már megérte 16 ezerért, mert átment rajta ez a 260L... -
Mike88
senior tag
-vel
Persze, biztos lehet, ugyanakkor nem árt odafigyelni arra, hogy sok esetben bruttó űrtartalmat adnak meg a főzőknél, szóval a kupolát is beleszámolják. (csurig)
Mindenesetre nem éri meg az árát, 50 ezer forint körül vannak ezek a főzők. A hűtőtartályuk is túl kicsi, ált. max. úgy működik a hűtés, ha lassú folyással rányitod a csapot, azaz átfolyó víz megy rá.
Úgy gondolom 30L-es az, amit már érdemes megvenni, ami rézből van, az kb. 90 ezer forint körül kapható, ha végiggondolod, 3x akkora űrtartalom, de az ár csak a duplája. Ezeknél sem túl nagy a hűtő, ált. 40 literesek és ált. túl közel is van az üsthöz, de ezekkel azért már lehet mit kezdeni. -
Mike88
senior tag
Sziasztok!
Idén először próbaképp beépítettem 4 60L-es hordóba kotyogót. Minek után a többségtől azt olvashattam (neten), hogy ez az ég egy adta világon semmi másra nem jó, minthogy tudd, mikor állt meg az erjedés, így nem is alkalmazzák, kíváncsian vártam a különbséget. A boltban egyébként azt mondták, hogy könnyen beleszólhat a kihozatalba, s az ízek, aromák megtartásába pedig szinte biztos... No az alany ez utóbbi bizonyítására totálisan alkalmatlan volt, mivel őszi almával próbálkoztam, amiből mondhatni "vodka" lesz, szagtalan, íztelen... Viszont meglepődtem, hogy azon hordók, amikben nem volt kotyogó (csak egy picit volt megnyitva a csavaros fedél, hogy a gáz tudjon távozni) 7%-ot adtak (50 alk. fokra vetítve!) ellenben kotyogóval 9%-ot! Szóval elmehet a sunyiba mindenki aki azt írja totális magabiztossággal, hogy ez nem jó semmire, csak arra, hogy az erjedés menetét figyeljem!
Majd jövőre egy ízesebb gyümölcsnél (mondjuk a májusi cseresznyénél) kiderül, hogy mennyire szól bele az aromába.
Úgy egyébként meg, hogy mit kezdek ezzel az íztelen, szagtalan pálinkával, azon még erősen gondolkodom. Egy biztos, jövőre pite meg almalé lesz belőle, mert nincs értelme, maradjon meg ez "snapsznak" a zergeb... táj lakóinak, nekem, nekünk nincs erre szükségünk.
Eddig én csak nyári almát csináltam, hát az olyan, hogy ember nincs a földön, aki meg ne mondaná, hogy az alma... ez... ez viszont, hiába érleltem meg az almát, kapott majd 1 hónapot, ízben maga az alma finom volt, de pálinkának egy semmi.
Na, lényeg, ha eddig nem tettétek, akkor vegyetek kotyogót, alkalmazzátok, én kábelbevezető töm.szelencével építettem be a hordó fedelébe! Jól zár, de elbontható.
-
Mike88
senior tag
Likőrre gondolsz? Valszeg likőr lesz belőle, bár azért nem vagyok oda, majd vendégeknek (nőknek) jó lesz. Ha van lehetőséged nyári almából cefrézni, próbáld ki, hát ég és föld a különbség! Kollégám egyszer kért belőle 1 litert likőrnek, mondtam neki, hogy adok szívesen, de én nem rontanám el. Erre kiröhögött... majd másnap felhívott, hogy ebből nem lesz likőr.
-
Mike88
senior tag
Köszi, de ilyet aztán nem!
Kizárt dolog. Egy ízes, illatos pálinkát nem fogok vele kihígítani. Ennek nem látom értelmét, ugyanaz, mintha cukorral növelném a cefre alkoholtartalmát s így a kihozatalt. Ugyanannyi aroma jut, több alkoholra... A mennyiség nálam huszadrangú dolog. Ha mennyiség számítana, akkor eleve nem állnék neki pl. bodzát cefrézni.[ Szerkesztve ]
-
Mike88
senior tag
válasz
rolland88
#345
üzenetére
Ha alma,akkor Jonathan, Jonagold vagy valamilyen nyári alma (azt leszeded a pár napban is, míg otthon vagy). A legjobb alma pálinkám a Fehér Klárából szokott lenni, intenzív illat, íz. Hiába lehet olvasni sok helyen, hogy a nyári almák ízben, illatban alul teljesítenek, ezt nálam a Fehér Klára cáfolta, azt viszont bizonyította, hogy nyilván nem ad annyit, mint egy őszi alma. Hiába olvastam több helyen, hogy a golden almából ízes, illatos pálinka készül, egy nagy szar ami lett belőle. Téli almával idén szereztem először tapasztalatot, 3 különböző fajtából csináltam, s valóban igaz, hogy a Jonathan az egyedüli, ami aromákban gazdagabb, a másik kettőt (az egyik golden delicious volt, a másik Gála) felesleges volt külön kezelni. A nemtudom (penyigei) szilvából tudtam eddig a legjobb szilvapálinkát készíteni. Amit ugyan nem én ültettem, így csak tulajdonságairól tudtam beazonosítani, hogy az. Árpával, búzával érő körte (meglepően jó pálinkát ad), Bosc Kobak, vajkörte (nem elég, hogy jó pálinka lesz belőle, a feldolgozása is könnyű, szinte kézzel össze lehet nyomni, lédús...), és én ajánlok akár egy korai (májusi) cseresznyét is, egy 30 éves fát is megtud szedni 1 ember 1 nap, ha tényleg az egész napot rászánja. Májusi cseresznyéből tudtam eddig a legjobb cseresznyepálinkát készíteni, próbálkoztam több, később érő cseresznyével, a közelébe sem érnek. Meggyel meg az a tapasztalatom, hogy a "vadon érő" cigánymeggyből jobb pálinka készül, mint a nemesből, csak jóval kevesebb.
-
Mike88
senior tag
Találkoztam már én is 4-5 éves cefrével, olyannal, ami nem indult romlásnak, de tudni kell, hogy ez mindig olyan gyümölcsből volt, aminek savtartalma magas és a cefrézők kivétel nélkül emelték az alkoholtartalmát cukorral, a hordót pedig jól zárták és "telizték". Azaz ideális pH mellett is egy mondjuk úgy "gyümölcsbor" pláne a törkölyén el nem tudom képzelni, hogy eláll évekig ilyen 5-8%-nyi alkoholtartalom mellett, sőt pár hónap állás is az esetek elsöprő többségében csak ront rajta.
kraftxld! Azt a fahordót szerintem felejtsd el. Székelyektől láttam ezt, hogy a mai napig használják, de használják a főzés során is. Légmentesen zárható műanyag hordó, kotyogóval.
Ha a cefre tisztán birsből lesz, arra ajánlják (én magam nem tudom, mert sosem csináltam!), hogy kell némi vizet is önteni (amit nem látok ebben a leírásban), minek után az eredmény kb. olyan állagú lesz mint a megázott mosott homok! A pektinbontó sem tud jól működni ilyen környezetben!
Ha 50kg a gyümölcs, akkor még víz hozzáadása mellett is a 200L-es hordó szerintem egy picit nagy lesz!
Ja és a kevergetés... Ez gyakori hiba a cefrekészítés leírásaiban. Nem kevergetjük a cefrét, soha! A cefre tetején keletkező bundát főerjedési időszakban naponta min. 1x, de inkább többször lenyomkodjuk egy nyomófával, mindezt óvatosan, lassú mozdulatokkal, nem úgy mintha köpülnénk! A célszerszámot természetesen mindig alaposan el kell mosni!
Ha kevergeted a cefrét, azzal oxigént juttatsz a cefrébe, amit a bunda meg f-szán magába zár, ez pedig romláshoz vezet, ecetesedéshez! A hordó üres részében (kicsit mindig kell hagyni felette, hisz különben "kifut") a levegőnél nehezebb gáz keletkezik, ha óvatosan nyomjuk le nyomófával a bundát, akkor nem (igazán) juttatunk oxigént a cefrébe. A legszélsőségesebb eset amit láttam eddig, hogy fúrógépbe fogható keverőszárral kevergette a tulaj naponta, mert hát mondták, hogy kevergetni kell. Mondanom sem kell, hogy ecet lett belőle, de még abból sem az a fajta, amivel egy salátára rálehetne ijeszteni.
Vannak különböző módszerek miként lehet kierjedt cefrét jól tárolni, de én sosem merek ilyet mondani senkinek, hogy a cefrének nem lesz semmi baja több hónapnyi állás után. Nincs egy haver, ismerős sem, akivel megtudnád ezt beszélni, hogy vigye el ahhoz, aki főzi? Esetleg vigye el Ő maga?
Refraktométert egyébként tavaly rendeltem ebay-ről, minek után 20 ezerért árulták nálunk teljesen ugyanazt, ami onnan 3500 Ft volt, értsd nem valami utánzat, hanem tényleg teljesen ugyanaz, ugyanaz a tárolódoboz, ugyanaz a "márka"jelzés, ugyanaz a béna, ócska pipetta, stb. tesztelve, (a 20 ezressel összehasonlítva, mert volt olyan ismerős aki megvette!) jelentem jól működik, biztos létezik olyan, ami tényleg minőségi gyártmány, eltudom képzelni, hogy vannak köztük különbségek, de hogy a nálunk kapható 10-20 ezer forintos árkategóriában ezek a 3500-4000 Ft-os kínai refraktométerek vannak, az biztos és ez egyben szerintem vérlázító!
pH mérőt is rendeltem pár éve, na azzal pont átvertek nem küldtek hozzá kalibráló port!Ha a leírást követed, akkor 1 hónapba akár simán beleférhetsz!
-
Mike88
senior tag
válasz
kraftxld
#354
üzenetére
Azért kell, mert előfordulhat, hogy megtud romlani, plusz segíted vele az erjedést, (de csak főerjedési időszakban, utána már ne nyitogasd, mert akkor már a CO termelődés lelassul), ezt észre fogod venni, a bunda, ami a tetején van már könnyen lenyomható, no meg a kotyogó is mutatja.
-
Mike88
senior tag
Na meg szél! 3-4 éve az cseszett be rendesen, féléretten levert rengeteg kajszit. Hál' Istennek nálam is ez a helyzet, rengeteg a kajszi, a szilva, alma/körte viszont idén alig van. Mirabella meg gyak. rogyásig van, nem igazán vagyok vele kibékülve, de idén lehet ismét megpróbálom.
Májusi cseresznye már leszedve, becefrézve (ami idén majdnem júniusi lett ). Sokan panaszkodnak, hogy a sok eső miatt megrohadtak a szemek, nálam túlélte, minden szem egészséges, cukor 18-as lett. Ha kapott volna még egy pár nap napsütést, valszeg jobb lett volna az eredmény, de az eheti rossz idő miatt jobbnak láttam leszedni, no meg állandó harc van köztem és a madarak között, mindketten úgy gondoljuk, hogy a miénk. Nem számítok olyan jó végeredményre, mint tavaly, de majd kiderül.[ Szerkesztve ]
-
Mike88
senior tag
Nálam idén 10 nap volt csupán. Eddig Unikén élesztőt vagy pékélesztőt használtam és hatalmas hiba! El nem szabad hinni, hogy nincsenek nagy különbségek! Na nem a forrási időre gondolok... Idén először használtam Uvaferm élesztőt (kajszinál CM), cukor kb. úgy alakult, mint tavaly, asszem 1 vagy 2 fok különbség, mégis jóval többet adott. E mellé (szintén idén először) használtam Optimum White illatfokozó élesztő
tápanyagot, mert valahol olvastam, hogy jó hatással van a cefrére, s hát valóban, döbbenet. A kajszifám nem éppen az a fajta, ami annyira kiemelkedően jó kajszipálinkát adna, de elképesztően sokat hozott rajta ízben, illatban. 5 éve cefrézem, idén vagyok először elégedett vele. Ugyanakkor a többi gyümölcs esetében is határozottabb ízek, illatok, mint az előző években. Úgyhogy "jó cucc", megéri az árát, ha még nem próbáltad, akkor ajánlom. -
Mike88
senior tag
Mit akarsz tudni róla? Ismerősöm már cefrézte, elmondása szerint annyira rossz lett, hogy az már jó, aki kóstolta azt mondta, hogy borzalmas volt, én kimaradtam belőle. Azt mondta, hogy kihozatala meglehetősen alacsony volt, de konkrét számot nem tudok mondani. A zöldségekből készült párlatokat (bár a paradicsom pont egy vitatott dolog, hogy zöldség vagy gyümölcs, de vegyük zöldségnek) én úgy gondolom főzéshez kellene használni, azaz ezeket véleményem szerint nem kellene meginni, önmagában fogyasztani. Ha jók az információim az olaszok vagy a franciák pl. használnak répapárlatot főzéshez, értem ezt úgy, hogy ez nem egy ilyen újdonság a számukra. Ha csak az érdekel, hogy cefrézhető-e... igen, sava van, cukor van benne, mitől ne, irányított erjesztéssel biztos, hogy kierjeszthető.
-
Mike88
senior tag
[link]
30-as DES. Ez így elégséges számodra? Tengely átmérője 12-13mm (nincs tolómérőm) Véleményem szerint rossz helyre akarsz rögzíteni, így állandóan le-fel kell szerelni a motort, hisz az üstöt (ha nem billenős és a 30-as pl. nem) ki kell tudni tisztítani, mosni, maradék cefrét kiönteni, ehhez ki kell emelni a fém "hordóból" amibe bele van állítva. Így, a te elképzelésed szerint a motorral együtt kellene kiemelni, eléggé kényelmetlen dolog lenne, mikor amúgy is nehéz, az egyensúlyát pedig elhúzná, billentené. 30-asnál pl. úgy tudnám elképzelni, hogy egy talppal (egy L-vassal) van rögzítve, a talpon pedig mozgatható a motor, olyan talp kellene, amin két hosszanti nútban lehetne mozdítani a motort, azaz a motort is rárakod egy talpra, abból 2-2 metrikus csavar kiáll és a nútban futhatna ez a két-két csavar, a túloldalára szárnyas anya a rögzítéshez, így máris nem kérdés, hogy hol van a furat a tengelyen. Ha le akarod venni a tengelyről, akkor szeg kihúz, anyákat lecsavarni s simán hátrahúzod, kvázi lehúzod a tengelyről, majd leveszed. Ez így nyilván nem biztosítana szerszám nélküli felszerelést, mert vajmi módon mindenkinek rögzítenie kellene ezt, de aki ennyit nem tud megtenni, az keverje kézzel. Remélem érthető mire gondolok, ha nem, akkor megpróbálok róla egy ákom-bákom rajzot készíteni. A legjobb az volna, ha nem az üstre lenne ez rögzítve, hanem a hordóra, amibe az üst bele van állítva, így le sem kellene venni a motort, csak fellazítani az anyákat és hátrahúzni, de a motor súlya lehet elbillentené a hordót, ha az üstöt kiemeled belőle (hacsak nem kap egy alátámasztást). Gondolkodtam már én is többször ezen, miként tudnám megoldani én magam ezt a történetet, mert a gyári forgatómotorok (ami ugyanolyan barkácsolt cucc egy ablaktörlőmotorból) irreálisan drágák. Szóval egy utángyártott, lehető legolcsóbb (10 ezer forint körüli) ablaktörlőmotoron a munkadíj az anyagdíj 4x-ese, az erős.[ Szerkesztve ]
-
Mike88
senior tag
Vegyszer? Ezalatt mit értesz? Ne vedd támadásnak, de ne vegyük ezeket a dolgokat ördögtől valónak. Azért a kérdés, mert nem vegyszerek ezek igazából, de feltételezem, hogy arra gondolsz ezalatt, amit Bird írt, ha nem, akkor viszont tényleg érdekelne, hogy mire...
Ezt a vad-hagyományőrzést a cefrézés körül totálisan káros dolognak tartom. De nem kell ezt elhinni, azt hiszed én vakon elhittem? Nem az a fajta vagyok, viszont ki kell próbálni és ekkora mennyiségnél még akkor is kilehet, ha főzeted, nem főzöd, még úgy is tudsz két üstre valót csinálni, persze soha nem bíznám másra a cefrémet, de ez más kérdés. Főzöl is? Mert akkor meg pláne érdemes kipróbálnod, amit Bird írt, azon felül én múltkor ajánlottam az Optimum White élesztőtápanyagot, azt is akár mindjárt. Állítsd szembe a kettőt, az egyikben ne csinálj semmit, nincs pH korrekció, nincs pektinbontás (bár az ordas nagy hiba, de legyen akkor hagyományos...), bízd a vadélesztőkre. Másik adagot (ha nagyon bizalmatlan vagy és otthonfőző vagy, akkor legyen kisebb ez a másik adag!) pH-t mérd meg (vegyél egy pH mérőt) állítsd be helyesen, használj pektinbontót, használj élesztőt, én az Uvaferm élesztőit favorizálom, körtére Uvaferm228 (pont ideális amúgy is, mert hidegtűrő, 10 fok felett életképes), de előtte adj hozzá Optimum White-ot. Hordót zárni, fedelébe kotyogót.
Érdekes amúgy, hogy pl. borkészítés során már ezt szinte mind elfogadtuk, ezen kezelési anyagok használatát (mert hasonló az eljárás), ahogy derítőanyagok használatát is stb... sörkészítésnél meg alap, hogy mérünk ballingfokot, hőlépcsőket tűpontosan betartjuk, meg az ég egy b... világon mindent lefertőtlenítünk, egy kis chemipro ide-oda-amoda... nem igazán kételkedik benne senki, nem vita tárgya.
Nem ajánlom én sem a méz használatát, ha úgy gondolod, hogy kell bele némi cukor, akkor gyümölcscukor (2-3% maximum, azaz 100 kiló gyümölcsre 3 kg cukor). Törvény tiltja, s azt tapasztalom nem is nagyon merünk erről beszélgetni... Én sem akarom ezt hosszasan magyarázni miért lehet jó mégis, rá lehet keresni, mások leírták ezt hosszasan, érthetően (azon túl, hogy a kihozatalt növeled, mert szerintem az huszadrangú dolog ez esetben, nem ez a lényege és egyébként ezzel a mennyiséggel kizárt dolog hogy kiadható fölé emeld a kihozatalt), ízben, illatban markánsabb pálinkát produkál, még pektinbontó alkalmazása mellett is, de hozzáteszem EZ a mennyiség, nem több!!! Ha irányított erjesztéssel cefrézel, akkor a gyümölcsöt alaposan meg kell mosni, nem elégséges slaggal lespriccelni azt jónapot. -
Mike88
senior tag
Ezt a tartályt hogy kell érteni? 2000L-t összeöntenek egy tartályba, majd lefőzik és aztán leosztják, kinek mennyi, ahogy aránylik, úgy?
Nincs a közelben más? Életemben nem hallottam még ilyet! A közelemben van két főzde Pellérden, egy Pécsett, egy Pécsváradon egy Bonyhádon és ilyet egyik sem mer megcsinálni, mindenkié külön van kezelve, megvan adva a minimális mennyiség, amit kifőznek, pl. Pécsváradon és Bonyhádon ez már 100L is lehet tudtommal, mivel mindkettőnek van egy 100L-es egylépcsőse, a többieknél 300L a minimum (ha jól tudom) és mindenki viszi hordóban, azok megírva és azokat külön főzik le, sőt ott is lehetsz a főzésnél, az öntéstől kezdve a tisztázásig, megvárhatod és megnézheted, de ez minden normális főzdére igaz. Aki kénsavval savaz azt nem minősíteném. A kén a lepárlás során feldúsulva átjut a párlatba, ami ugyan állítólagosan megfelelő idejű szellőztetéssel mondjuk úgy, hogy "eltávolítható", de nem véletlen nem ajánlják már azt sem, hogy kénnel kezelt borokból készüljön párlat! Aki akkusavval savaz, az nem tudja/akarja megérteni, hogy az is 1. egészségtelen, nem élelmiszeripari termék, Ő pedig élelmiszert gyárt, nem mást 2. tönkreteheti vele a főzőüstöt, hűtőt, páracsövet, ugyanis durván maró hatású (ezt nem én állítom ugyan, eszem ágában nem volt és nem lesz kísérletezni vele). Citromsavval sem szabad, mert egészségtelen, erjedés során káros anyagok szabadulnak föl. Savazni élelmiszeripari foszforsavval vagy borkősavval lehet és szabad. Előbbit azért kedvelik jobban, mert stabilabban lehet vele megoldani, kevés is elég, jól hígul, utóbbit meg én azért kedvelem, mert bár több kell belőle, jól el kell keverni, de a borkősavval úgy vagyok, hogy mivel borászati kellék szerintem előbb van helye egy cefrében, mint a ma élelmiszeriparban használt foszforsavnak, amiről erősen vitatkozik az egészségügy, hogy káros-e az egészségre... Ha ilyenektől tartasz, nem bízol benne, akkor kimondottan savas téli alma levének a hozzáadásával is lehet savazni, régen úgy csinálták, ill. (hát ne tedd meg véletlenül se!!!!) de éretlen almával savaztak, nagy hiba, éretlen gyümölcs nem kerülhet a cefrébe, de az "öregek" így csinálták. Érett alma leve is lehet annyira savas, hogy az jó lehet cefre savazásához, ha pár tizedet kell mozdítani és jól házasítható az alma(lé), értsd plusz ízt nem ad hozzá igazán a cefréhez, ugyanakkor nem igazán hígít, azaz jól ízesíthető. Plusz költsége van annak, ha külön főzik, vagy miért nem akarod kihasználni azt a lehetőséget? A savazásnak egyébként egy biztos pozitív hozadéka van, hogy a cefre erjedése nem indul rossz irányba, jól erjed ki és nem romlik meg, a többi állítás ezzel kapcsolatban, pl. hogy a kihozatalt is javítja, az csak egy lehetséges, esélyes dolog... Ha nem savazol egy körte cefrét, abból is lehet jó cefre, csak az van, hogy lehet, ha savazod akkor viszont lesz! A savazás az egy olyan dolog a véleményem szerint amit érdemes megcsinálni annak érdekében, hogy óvd a saját munkádat (kb. mint a gyümölcs permetezése), nem pedig egy olyan dolog, ami feltétlen muszáj, kivéve egy-két gyümölcsöt, aminél tényleg elengedhetetlen, de a körte, bár savszegény, azért sikerült már nekem is nem egyszer savazás nélkül, na földieper, az még soha, savazás nélkül szerintem nem lehet, legalábbis akinek sikerült, azelőtt le a kalappal... -
Mike88
senior tag
Röviden?
Nagyon!
Előre szólok, hogy ez hosszú lesz!
Neked kell eldönteni, ismered a közeli főzde árait, ha nem, akkor ismerd meg. Az alapján eldönthető, hogy mennyire éri meg ezzel foglalkozni. Illetve amennyiben nincs olyan főzde a közelben, akik vállalnak kisebb mennyiséget, de nektek kisebb mennyiség lenne, akkor azért is akár érdemes belevágni a dologba. Nagyjából tudjátok az éves termést, hogy 1 gyümölcsből mekkora mennyiségre számíthattok, az alapján eltudod dönteni, hogy mekkora főzőt érdemes vásárolni. Én a DES főzőit merem bátran ajánlani, én elégedett vagyok vele, akik használják ismerősök, Ők is elégedettek vele. Bruttó 35L alá nem érdemes menni, azaz ha nem tudsz egyszerre legalább 25L-t főzni, akkor őrület, mire végzel egyetlen egy fa termésével is. Érdemes nagyobbat venni!
Ami ezen felül kell hozzá: egy eprüvetta a tisztázás során, egy fokoló a főzéshez (szintén a tisztázáshoz) és a lefokoláshoz, mérőhenger, víz csatlakozási lehetőség akár slaggal teljesen mindegy, azaz egy kerti csap, még jobb a kút és egy házi vízmű. Ezen felül idő, energia, kitartás.
Hordók, több, akár több kisebb, attól függ milyen ütemben érnek a gyümölcsök és milyen ütemben lehet azt szüretelni, ha rendszertelenül érő gyümölcs, pl. egyes szilvafajták, nyári almák (jellemzően éretten lepotyog, tipikusan a pamuk, ami potyog, de a legjobb alma pálinka készül belőle). Hordók jól zárhatóak legyenek, tetejébe építs bele kotyogót és zárd le rendesen. Cefre erjedéséhez és tárolásához szükséges egy hűvös helyiség, ahol a napfénytől is elzárhatod a cefrét.
Ajánlatos egy magozó. Sokan leöntik a magról a cefrét stb. stb. én meg azt vallom, állítom és ez tapasztalatra épül, hogy ki kell magozni a gyümölcsöt, legyen szó szilváról, meggyről, cseresznyéről mindegy!
Magozó halálosan egyszerű történet, nem kell rá több 100 ezret költeni. Fogsz egy kb. méteres PVC csövet és veszel egy késes keverőszárat valamelyik gazdaboltban (amúgy is kell, akár almát pépesíteni stb.) vagy a neten keresel. A keverőszár méretéhez igazítod a PVC cső méretét is a vásárlás során. Az egyik végét ledugózod és fél méteres szakaszon (az aljától kezdve nyilván!) sűrűn körbefúrod 6-os lyukakkal, ez így gyak. egy rosta. Ezt teleszórod a magozandó gyümölccsel és beleállítod egy hordóba. Aztán keverőszárral lenyomod, a lyukakon kifolyik a gyümölcslé, rost és a héj jelentős része is. 2-3. töltés után ki kell önteni a magokat, ekkor egyszer egy kevés vízzel át lehet mosni, hogy a maradék cukrot kimosd, aztán kilehet önteni a magot...Cefrézés: (nem szentírás lesz, előre leszögezem!!!)
Alap, hogy nem gyűjtögeted a gyümölcsöt, nem adsz meglévő cefréhez gyümölcsöt másnap! Ezt így értsd. Azaz amit egy nap összeszedsz, ahhoz a mennyiséghez igazítod (úgy választasz) cefréző edény méretet. Ha több jön össze, mehet hordóba, hordóból is van 20-30-60-80-120 literes, ha annyi sem, akkor fedeles vödör!
Felszedett és a fáról szedett gyümölcsöt is egyaránt alaposan meg kell mosni, a vadélesztőket mosod le, földről szedett gyümölcsnél pedig a földet is! A föld fertőzést okoz, akroleines erjedéshez vezet, ennek egyik tip. ismérve azon túl, hogy k.... káros az egészségre az, hogy kaparós lesz a pálinka. Szóval alaposan mosd meg a gyümölcsöt.
Ezt követi a válogatás, sérült, rohadt, félig rohadt gyümölcs nem kerülhet a cefrébe, továbbá minden más sem, ami nem bele való, azaz szár, levél, ág, a gyerek félig megrágott narancsa, mobiltelefon, semmi ilyesmi! Ezután pedig a magozás, pépesítés. Puhább gyümölcsnél késes keverőszárhoz elég egy lityi-lötyi 6-700W-os fúrógép simán, keményebbnél (pl. alma) már egy picit jobb gépre van szükség, ha nem elég leveses a gyümölcs, akkor miután nagyjából felaprítottad némi vizet locsolsz rá és úgy mehet tovább a pépesítés, könnyebb lesz pépesíteni. Használhatsz erre (és hatékony eszköz, nagyon is) húsdarálót is, ha van motoros húsdarálód, teljesen jó a célra. Egy hordót igyekezz a 3/4-ig megtölteni, ha nem túl lédús a gyümölcs tehetsz rá vizet, jó a csapvíz, jó a kútvíz. Ha keményebb húsú gyümölcs, akkor teszel rá pektinbontót. Abban megoszlanak a vélemények, hogy cukor kell-e a cefrére, de én szoktam rá tenni 2% cukrot, nem többet! Azaz 100kg gyümölcsre 2kg cukor, sima kristálycukor. Nem akarom hosszasan magyarázni a miértjét, lényeg az, hogy van egy határ, amíg javít a végeredményen és nem a kihozatalon, (azon is, de le van sz---va), az ízeken, az illatokon. A megemelt alkoholtartalom jobban kiáztatja, kilúgozza az aromákat, ez a magyarázata! Erre szokták mondani, hogy erre való a pektinbontó. Nem erre való, és ezt akkor tudná helyettesíteni, ha egy pektinbontóval kezelt de nem cukrozott cefre és egy pektinbontóval kezelt de cukrozott cefre ugyanazt hozná, de nem hozza ugyanazt, ebben az esetben is a "cukrozott" fog győzni ízben, illatban!
Rátetted vagy nem tetted a cukrot (vízben, vagy ha leveses cefre, akkor a levében (kiveszed a levét) oldod fől, teljesen! Ezután javaslom, hogy tégy rá vagy Uvaferm Uvavital vagy Optimum White élesztőtápanyagot, majd utána amit okvetlen, élesztőt. Nem sütőélesztőt, cefrézéshez is ajánlott borélesztőt! Ha ez megvan, lezárod a hordót és elindul az erjedés pár órán belül. Kotyogón látod a CO képződést, ha az megszűnt, akkor a cefre kierjedt. (nem teljesen igaz, de fogjuk rá) főzhető, az a lényeg! Amivel beljebb vagy, ha figyeled a cukorfogyást, veszel egy brixmérő refraktométert, azzal tudod figyelni a cukorfogyást és az alapján megállapítható, hogy mikor főzd. Nagyon röviden ennyi a cefrézés. Hordókat mindig fertőtlenítsd, okvetlen!
Ezt kilehet még egészíteni a savazással, savszegény gyümölcscefrék pH értékének korrigálásával, erre inkább keress rá a neten, néha szoktam én is, de nem túl tudományosan.Főzés során az első körben (amikor a cefrét öntöd az üstbe) egyetlen cél van, hogy kinyerd az alkoholt. Ezt úgy hívják, hogy alszesz, délen durda, de hívják vodkának is. Ne töltsd túl az üstöt, 4/5-éig kb! Intenzív tüzelés! Esetleg miután elindult a párlat picit visszább lehet venni, erősen habzó cefrék nagy lángon képesek irdatlan módon felhabozni, na erre jó a foamsol habzásgátló, de azért nem Isten!
Az alszesz szűrését javaslom, (a lefolyó alszesz szűrését). Erre nagyon jó a Szőllősi féle szűrő, de ha nem állt sokáig a cefre abszolút megteszi egy tölcsér, abba kávéfőző papírfilter.
Hogy van-e még alkohol azt a legegyszerűbben úgy tudod ellenőrizni, hogy egy keveset elveszel a lefolyó alszeszből és a forró kupolára öntöd majd meggyújtod, ha ég, akkor még van, folytasd a főzést! Ha nincs, meglehet állni. A hűtővíz hőfokát időről-időre ellenőrizd, a vizet cseréld ha kell.
Kiöntöd/kimered a cefremoslékot (mehet egyébként a komposztra) és elmosod az üstöt, ha nincs több cefre, akkor nagyon alaposan elmosod az üstöt. Akárki akármit mond ne használj hozzá semmilyen tisztítószert. Meleg víz és esetlegesen egy dörzsis szivacs! Ha megmaratod ecettel vagy citromsavval amit csinálnak egyesek, akkor be fog kékülni az üst a köv. szezonra!
Visszaöntöd az üstbe az alszeszt, megméred annak alkoholfokát, kiveszel mérőhengerbe, beleállítod a fokolót, megnézed. Ha 25 alk. fok felett van, akkor le kell fokolni 25-re vagy az alá. Ehhez ismét elégséges a csapvíz, mert amúgy is desztillálsz! Ha ezen túl vagy lehet ismét intenzíven tüzelni, de oda kell rá figyelni nagyon, ott kell lenni, mert időben vissza kell venni a tüzelést minimálisra. A hűtő és az üst közötti páracsövet időnként ellenőrizd kézzel, hogy meleg-e, mikor kb. a második harmadában már meleg, akkor vedd vissza minimálisra a fűtést. Alá teszel egy fél decis poharat, abba az elején csak csöpögjön a párlat, csöpögni fog csak és ez nem gond, akkor jó a történet, és elégséges a tüzelés mértéke, ha ez kb. fél deci után átvált lassú folyásba. Elveszed ezt a fél decit, kiöntöd, majd előkészítesz jó pár fél deci poharat, megszámozod vagy sorba rendezed tökmindegy, ki mekkora káoszban lát rendet és egyenként megtöltöd a lefolyó párlattal. Egyiket a másikkal összehasonlítod, amelyikben először megszűnik a kellemetlen szag (mer' az lesz!) és érzel benne gyümölcsösséget na az megmarad, a többit kiöntöd. A cső alá teszed az eprüvettát, abba beleállítod a fokolót és hajrá. A középpárlat az, amire szükséged van, a leírt procedúra az előpárlat leválasztása volt. Eprüvetta alá valami edény, kancsó, bármi nem árt. Amikor ismét ellenőrzöl az kb. 60 alk. foknál lesz, nézed a fokolót az eprüvettában. Elveszel egy keveset, megszagolod, esetleg megkóstolod, ha nincsenek nehéz szagok, ízek (főtt fazék íz), akkor mehet tovább a történet (ittál már olyan irdatlan pálinkát, ami bődületesen nehéz volt, amit órák múlva is visszaböfögtél? ha igen, azt idézd föl és azt keresd benne!). Sűrűn ellenőrzöd, tapasztalatom szerint 47-55 alk. fok között jelentkezni fog, amikor megérzed ezt, akkor vedd el az eprüvettát alóla és ennyi volt. Eldöntheted, hogy lefőzöd az utópárlatot vagy sem. Ha nem, elzárod a gázt. Ha igen, akkor tegyél addig alá egy másik edényt, ürítsd ki az eprüvettát, majd tedd vissza azt alá. 25-30 alk. fokig érdemes az utópárlatot elvenni és gyűjteni egész évben, majd ezt ismételten lefőzni. Ismét van elő és utópárlati leválasztás ennél is és ezt is le kell fokolni 25 alk. fok alá.
A lefolyt párlatot pár napig pihenteted (akár) de lehet azonnal is fokolni, közel 20 °C legyen, mert akkor ad pontos értéket az alk. fokoló és szigorúan desztillált vagy desztillált minőségű vízzel fokold be a kívánt alk. fokra. Azzal számolj, hogyha azonnal fokolsz, akkor kb. 2 alk. fokot még fog veszíteni idővel! Tárolás csak üvegben vagy hordóban! Szigorúan véve naptól védett, hűvös helyen.[ Szerkesztve ]
-
Mike88
senior tag
És mi az alapja a meggyőződésednek (mármint hogy kevergetni kell)? Mert nekem az volt az alapja, hogy mások mondták/írták. Pusztán ennyi! Aztán nem egy cefre ment gatyára... Magamat és a környezeti tényezőket hibáztattam első körben (túl meleg, túl nagy hőingadozás). Így azt kizártam, aztán pH mérő, optimális pH színt (vadélesztők kizárása, fajélesztős erjesztés stb. az már előtte is megvolt) majd eztán is ment gatyára (nem mind, 1-2 hordó). Kevergetni egyébként nem szabad, pláne nem ilyen vadul, hogy keverőszárral kevergeted. Ezt sokan írták, hogy ne és be is tartottam, mondván levegőt juttatsz a cefrébe és az ecetesedéshez vezethet és ez igaz is meg hihető is volt, így ezt az elejétől fogva betartottam, ellenben hallgattam Sanyi bácsira meg a kollégákra, le köll nyomkodni! Sanyi bá' főzdében dolgozott ifjú korában, hát csak tudja az öreg... A lenyomkodással is egyébként ugyanúgy levegőt viszel be, még ha óvatos is vagy és mindenkinek ajánlottam én is teljes meggyőződéssel! Nyomkodd le! Aztán 1 ismerősöm mondta, hogy Ő sosem nyomkodja le, mi a f...nak kellene nyomkodni? Hisz mozog eleve a cefre erjedés közben, a szárazanyag fokozatosan süllyed le az aljára, minek? Jogos a kérdés. Mondtam, hogy hát azért, hogy jól kierjedjen, ne fertőződjön be a teteje, ne penészesedjen. Mire kérdezte, hogy hogy penészedne és fertőződne, ha nincs levegő a hordóban? Ismételten jogos a kérdés!
Majd ősszel belekezdtem sörgyártásba is, ott is van szárazanyag azér' úgy "rendesen" ennél sem szabad felnyitni az erjesztőedényt, sikítófrászt kapnak az ilyentől a sörfőzők, sőt mindent fertőtlenítenek, már-már véleményem szerint mániákusan, mert még a kupakokat is, érted? A kupakot! Úgy készítik a sört mintha egy laborban, egy aszeptikus helyiségben lennének, holott jellemzően a sufniban, garázsban vannak, na mindegy, nem ez a lényeg... Az erjedés enélkül is végbemegy. Így hát idén a 8. 60L-es hordó erjed ki úgy, hogy egyszer sem nyitottam ki. Cefre tökéletes, erjedés végbement, brix 2-3-mas, korábban a nyitogatottaknál 5 alá nem ment soha! Kihozatal jobbnak mutatkozik, de ezt majd több év után tudom megerősíteni úgy igazán, mert hát ez függ adott évtől is nyilván! Leerjed a cefre nyomkorászás és kevergetés nélkül is. Cukor mondhatni nem marad bent, ízre hozza a tavalyi szintet! 8. adag! Cseresznye, szilva, ezeken vagyok túl, és a nyári alma jelentős részén. Nem biztatnék erre senkit, mert majd év végén tudom elmondani, hogy maradék nélkül minden cefre jól kierjedt és hiba nem történt, és a végtermék ízéről és illatáról is csak akkor fogok tudni majd széleskörűen beszámolni, hogy van-e bármi különbség stb. Nem akarnám felelőtlenül veszélyeztetni a cefréiteket, de eddig úgy néz ki, hogy ez a kevergetés, nyomkorászás ez teljességgel felesleges, sőt ez a veszélyes. -
Mike88
senior tag
Hát nem!
Valóban mindannyiótokhoz szóltam, de magát a kérdést Birdnek szántam (remélem nem haragszol meg érte). Ugyanakkor ha már így alakult, olvasd már végig azt a beszélgetést!
"Első héten keverd naponta, második héttől 2 naponta."
Szóval nem is ezt írta?
Szerintem jól értettem! Ezzel azt írta kvázi, hogy főerjedés alatt naponta, utóerjedés alatt két naponta keverje, mert kb. 1 hét a zajos erjedés, irányított erjesztéssel 25 fokban.
Még én is ezt javasoltam neki (kraftxld-nek), hogy nyomkodja le! Annyi történt, hogy idén ezzel kísérletezek, hogy kell-e ezt egyáltalán, szóval még csak nem is vitatom azt, hogy ne volna igaza!!! Csak érdekelt, hogy Bird mire alapozza ezt, hogy kevergetni kell, mert én arra alapoztam csupán, hogy mások ezt mondták, hogy ezt így kell csinálni (pontosabban lenyomkodni, nem kevergetni, de ez most lényegtelen a kérdés szempontjából, a kérdés az, hogy kell-e egyáltalán hozzányúlni!).
Szóval, hogy Ő is erre alapozza vagy van valami negatív tapasztalata... erre voltam kíváncsi.
Remélem, hogy így most már érthető voltam...[ Szerkesztve ]
-
Mike88
senior tag
Komolyan el nem hiszem...
Nem a pépesítés szükségességét kérdőjelezem meg! A pépesítés a feldolgozás egyik mozzanata, az érett, egészséges gyümölcsöt megmosod, magozod majd pépesíted, ez az édes cefre, eztán pedig elindítod az erjedést. Így csinálja Bird is, és így is kell. DE Ő az erjedésnek indult cefrét is kevergeti keverőszárral, elmondása alapján "átmozgatás" céljából, nem pépesítés céljából, mert az már pép nála is! Átmozgatás céljából kevergeti 3 hétig az erjedésnek indult cefrét, mi mást, 3 hétig mi mást kever, mint a már erjedő cefrét??? Na ennek a miértjére voltam kíváncsi, miért teszi, mi a tapasztalata, mi van, ha nem teszi. Mert nekem mindeddig az, hogy a nagy büdös semmi! Ugyanúgy kierjed, sőt mint írtam a cukor mondhatni teljesen átalakult, az erjedés rossz irányba nem indult el.
Ez egy pép nálam is!
Hogy írjam még le?
Leszedtem a gyümölcsöt, megmostam, magoztam, pépesítettem, olyan pép hogy a pépek királya. Na eztán pH korrigálás, ha kell (szilvánál muszáj sajnos, olyan fajta), pektinbontó (almára), élesztő, élesztőtápanyag, hordó lezár, kotyogó "beüzemelve" és kierjed, nem nyitom föl. Egyszer sem! Nem nézegetem, nem nyúlkálok bele, nem keverem, nem kavarom, nem mozgatom, nem nyomkodom, nem kiáltok bele, hogy ki van ott benn, haló... így már érthető? Nem a pépesítésről van szó! A cefre erjedés közbeni "átmozgatásáról" keverőszár névre hallgató célszerszámmal... Te is ezt csinálod? Te is kevergeted az erjedő cefrét, nyitogatod a hordót? Mert akkor veled dumálnék erről... hogy miért?
Csak azt ne mondd, hogy azért, hogy pép legyen! Mert akkor te az erjedésnek indult cefrét még pépesíted, és ezzel azt árulod el, hogy a gyümölcs feldolgozása nálad elégtelen módon történik meg, ugyanis az édes cefre az pépesített gyümölcsből áll, az nem az erjedés során (közben) kerül pépesítésre, hanem még mielőtt az erjedést elindítanád. -
Mike88
senior tag
Úgy tudom megállapítani, hogy:
Amikor a kotyogó CO képződést nem mutat, akkor nézem meg először a cukrot. Ha 2 nap után nem csökkent, akkor főzöm!
Van egy csap a hordóimon, ezért nem kell felnyitnom, de nem direkt ezért került rá csap. Azért, mert mikor még volt lelkesedés és sűrűbben mértem a brixet, akkor gondoltam, hogy ez hasznos, ha így veszek el levet, akkor nem dugítja el a pipettát a gyümölcsrost.
60-as hordókat használok, fehér, részben áttetsző hordók.
Savazni csak az édes cefrét szoktam, mivel nem tárolom, így erjedés után már nem savazok. -
Mike88
senior tag
Fontos hozzáadni. Egy cefre erjedésnek indul a vadélesztők által is, de az erjedési idő emiatt elhúzódik, az erjedés nehezebben indul be, 2-3 nap is eltelhet mire az élesztő elszaporodása eljut odáig, hogy a zajos erjedés elindul, ennyi idő alatt nemkívánatos dolgok is történhetnek. Előfordulhat ecetesedés, penészesedés...
Ha a gyümölcsöt alaposan megmostad, azzal a gyümölcsön lévő vadélesztők egy jelentős részét eleve kizártad. Fajélesztő (borélesztő) hozzáadásával az erjedés pár órán belül elindul, az uralkodik el a vadélesztők felett. Az erjedés lefolyása egyenletes, rossz irányba az erjedés nem mehet amennyiben kizárólag egészséges gyümölcs került a cefrébe. (Ugyanakkor élesztőtápanyag és borélesztő kétszeres adag használata során még akkor is biztonságba tudhatod a cefrédet ha esetlegesen került bele pár kifogásolható minőségű gyümölcs, de nem ez a fő szempont, hogy miért kell. Alap hogy egészséges gyümölcsből készüljön!) Azaz:
- az erjedési folyamat egyenletes, lefolyása lényegesen gyorsabb
- a cefre jól kierjed, erjedés elakadására csekély az esély
- a kihozatal több (értsd több pálinka lesz), mivel a fajélesztő alkoholosabb közegben is még tud működni, szemben a vadélesztőkkel (a benn maradt cukor minimalizálódik)
- rossz irányba nem fordul az erjedés
Egyébként irányított erjesztéssel (ebbe értsd a teljes folyamatot, amit leírtam) az előpárlati frakció lényegesen rövidül egy "néphagyomány" szerinti cefrézéshez képest, azaz ez is lényegesen növelheti a kihozatalt! Vadélesztőnél az ep. frakció lehet az alszesznek akár a 4%-a is, míg fajélesztőnél lehet akár 1% környékén is. Elméletben ez 2-3%, így tanítják, de ez csak egy elméleti dolog, minden cefrénél másképp alakul.Ajánlhatnék magyar könyveket a témában, de az az igazság, hogy annyi téves beidegződésünk van, ami akár még a szakirodalomban is le van írva, sőt még az "új" könyvekben is fel-fel lelhető egy egy örökölt "baromság", hogy inkább Josef Pischl - Párlatok készítése c. könyvét ajánlanám elsősorban a figyelmedbe.
Ha újrakezdeném, ezt olvasnám el először és max. ezután magyar könyveket, szerintem tégy így. Eztán jöhet Dr. Sólyom Lajos könyve.Birdnek annyit mondanék erre a magyarázatára: Olvasd el e két könyvet Te is. Kevergetésben Pischl és Sólyom is lényegében egyetért csak nálamnál lényegesen okosabbak.
Egy kérdésem van: penész ott, ahol nincs oxigén... az hogy történik meg???
1200km-t letekerni kajsziért, azért az már "nagy szerelem". 
490Ft Danicon, de gondolom én azt tudod... Enyhén szólva sem baráti ár, tény.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen