az asztalomon épp 4db mobiltelefon morzézik a saját ütemére. a zöld ledek szívdobbanásai, bár egyenként maguk a tökéletes metronóm, ezzel a nagy egymásra licitálással kifejezetten dühítenek, e periférikus látmezőn felröppenő led-lepkékkel gyakorlatilag a fasz kivan, le is offolom őket hamarosan, feltéve, ha megérkezik végre az a várva várt üzenet.

1-től várok vmi életjelet, amit amúgy ad rend(szer)esen, bár csalafinta módon mindig más és más telefonra. az úgy sokkal izgalmasabb. neki. én meg állandó jelleggel hülyének vagyok nézve, amikor kedvenc helyemen a tagsági keresgélése alatt mind a négy készüléket sorra kipakolom a pultra. zia ilyenkor elnyom egy félkedves félmosolyt, para ez így, világos, de szét kell válogatni a dolgokat. ha az ember papír szerint is multitask személyiség, egymással csak részben fedésben lévő ''nickekkel'', muszáj, h tartsa az adekvát formát. rendnek kell lenni.. (na, most melyik telefon jelzett?.. lázas kutakodás.. hát, faszom, nem is az enyém. na, majd. hamarosan. (és tényleg!!))

füge.

[evtzsekrezS]