Sajnos már van tapasztalatom a Budapesti közlekedéssel kapcsolatban, utálok feljárni autóval, ha tehetem felszállok egy piros flirtre és 1 óra alatt fent is vagyok a déliben onnan meg metróval szinte minden megoldható. Szerintem a Budapesti helyzet nem sajátos, minden régi, történelmi nagyvárosban előfordul az ilyen, a cikk ezen részével egyetértek. De!
Én autóval a seggemben születtem, mást nem láttam a szüleimtől, mindenhová (spanyol, görög, olasz, lengyel, francia) autóval mentünk nyaralni. Összesen két incidens történt, olaszországban egy piaggos lekanyarította a visszapillantónkat és szintén ugyanott hazafele megadta magát az akkumulátor, apám úgy döntött hogy még ott vesz egyet, nem kockáztat.
Manapság szinte úgy nem lehet már semmit vásárolni, hogy az értéke fél éven belül ne csökkenjen akár a felére, ha ezen jár az ember esze állandóan, valószínűleg hamar zoknis lesz, a legjobb ha felad mindent és egy barlangba költözik.
@kételkedem: az igazság az, hogy sok minden nélkül lehetne élni, és talán jobb is lenne ez a világ nélkülük, csak az olyan baromarcú komformisták miatt amilyen én is vagyok nem kivitelezhető. Az autó egyben áldás és átok, csak azt kell eldönteni hogy melyik van a mérleg alacsonyabb oldalán.