Elérkezett a mai nap is. A címben feltett kérdésre még nem tudok választ adni. Talán egy hét múlva már igen. 2 oldalú ez a kard, nem csak rajtam múlik. Szóval reggel megint találkoztunk, megint meg volt a nap fénypontja, jött, leszállt a buszról és rám mosolygott. Felemelő érzés. Nem találom még most sem a szavakat. Ma is sok mindent megtudtam, a ceruza ma is szorgalmasan írt. Olyan információk is napvilágot láttak, amire nem voltam kíváncsi, de ezért a lányért bármit. A volt barátjáról volt szó, és az ő 3 évig tartó csodálatos kapcsolatukról. Aztán a szakítás után, (1 hónappal ezelőtt volt) a srác összejött fűvel fával. Azt hiszem ezek voltak azok az információk, amik kicsit csúnyán fogalmazva hidegen hagytak.
Aztán ugye jön a hétvége, és ma valami buliba megy. Rosszmájú leszek, de nagyon remélem, hogy nem fog rátalálni az igazira. Az nem lenne jó, azt nem bírnám ki. Szombaton babázás a barátnő kétéves gyerkőccel. Vasárnap pedig pihenés. Nem rossz program, de nem is jó. Hogy miért nem? Mert nem együtt töltjük, ahogy szeretném.
A tegnapi kérd.s még mindig bennem motoszkál és szerintem még jó pár napig bennem is fog. Bár töröm a fejem rajta egész nap, nem tudok választ adni rá. Életem legnehezebb kérdését tettem fel magamnak. Nevezetesen azt, hogy mikor mondjam meg neki azt, hogy nagyon tetszik, és szeretnék vele többet beszélgetni, jobban meg ismerni, ezért szeretném elhívni mondjuk...nem tudom..egy teára, egy kávéra, egy üdítőre. És most itt nem virágnyelven beszélek egy bizonyos dologról. Nem, ez most tényleg szó szerint azt jelenti, ami le van írva. Semmi többet. Mert hogy fel fogom tenni a kérdést, az nem vitás. Nem vagyok olyan beszari nyápic alak, hogy nem merek odamenni egy lányhoz és megmondani neki a frankót. Ilyen szempontból nincs gond. Ami utána jön, na az a gond. Az elutasítás, ami a legjobban fáj. A legrosszabb 3 betű leírva egymás mell. Nem. Ez az a szó. Ettől félek igazán. Mert valahogy érzem, hogy újra fogom hallani ezt a szót. Csak ne legyen igazam.
Szóval az időpont. Jövő héten? Oké, de melyik nap? Egyáltalán napi 20 perc beszélgetés után nem korai még?
Én tudom, hogy nem, legalább is az én részemről. De vajon ő hogy van vele?
Jövő péntekre gondoltam egyébként. Péntek reggel megkérdezem tőle, hogy mit tervez hétvégére? Tudom, hogy elkezdi majd mondani, hogy hát id megyek, meg oda megyek, meg ezt csinálom, meg amazt. És nem érdekel, de közbe fogok szólni. Hogy csak azért kérdem, mert ha lenne kedved, akkor esetleg...stb..stb...aztán kíváncsi leszek, hogy mit mond. Úgy is tudom a választ már most. De nem baj. Hátha.
És ha igent mond? Semmi különös azon kívül, hogy én leszek a világ legboldogabb embere abban a percbe, na ez tuti. De a frankót azt úgyis csak a "randin" mondanám meg. Na az aztán lesz a szép halál.
Szóval visszatérve a lányra...28 lesz idén. Én 27. Elvileg nem probléma, az előző barátja is csak 23 volt. Kis szaros Tehát ha azt nézzük, akkor nem lesz gond, hogy én 1 évvel fiatalabb vagyok. Remélem.
Tehát a hétvége most kicsit gáz, alap esetben nem lenne az, általában örülök neki. Nem kell korán kelni, stb..stb..De ha arra gondolok, hogy két napig nem láthatom...hát kész vagyok teljesen.
Mindey, tudom, hogy hamar eljön a hétfő reggel 07:25 és ez a csodálatos lány ismét be fogja ragyogni a napomat, édessé és emlékezetessé téve ezzel minden egyes percet, mikor rá gondolok.
Mára kb. ennyi fért bele.
Köszi, ha elolvastál.
További szép estét mindenkinek!

Words like a weapon, sharp as a knife Fallen from heaven, darkest of nights Long live the rebels hunting for blood I saw the devil, he's one of us