Ne veszítsd el a türelmed látom bosszantanak a ''hülyék''


Köszi az infókat . Azt hiszem kezdem érteni, az nem volt tiszta, hogy miért nem jó egy kismegszakító az óra alatt a biztosítéktábláig terjedő szakaszra ha van FI és miért jó ha nincs. Valamint egy vezetékvédő olvadóbetét ugyanabban az áramerősségben miért jó.

Mentségemre szolgáljon, hogy a legnagyobb áram kb. 1A volt a fősulin, tudod mikrohullámú készülékekkel foglalkoztam. Tovább nem bosszantlak .

Boldog Új Évet

Zoli

én meg ahhoz nem értek

BUÉK

Elektromos autó töltő berendezések | Mesterséges növényvilágítás | Mai ajánlatunk: www.gerisoft.hu | www.e-autotoltokabel.hu | www.agrar-vilagitas.hu |

Hááát inkább mikrohullámú adatátvitel, de minden reggel leraktam a nyitott csőtápvonal elé az uzsimat hátha megmelegszik de az a pár mW kevésnek bizonyult.

Igen egy trafóval csinálnak nagyfeszültséget és azzal hajtják a magnetront.

Arra kellet rájöjjek, hogy attól, hogy ha valaki a Kirchoff törvényét ismeri és általánosságokban a kisfeszültségű biztosító - és kapcsolókészülékeket, nem árt a szabványokkal is tisztában lennie. Valószínűleg a németeknek (ahonnan a legtöbb leírást olvastam) gondosabb szerelőik vannak és nem húzzák direktben az óráig a vezetéket az oszlopról hanem berakják a vezetékvédő biztosítót ( egész megdöbbentő de Anyuéknál és a mi lakásunknál megvan, mi szereltettük be nem az ELMŰ, de sehol máshol nem találtam a kertvárosban az ismerősöknél. Mondjuk biztosan ebből sem kell általánosítani). Az is tanulság, hogy nem szabad abban bízni, hogy amit villanyász szerelt az jó. (Sehol másjol nem találtam vezetékvédő biztosítót de ennek ellenére direktben rárakják a relét a biztosítéktáblára menő vezetékre bízva az óra alatti megszakítóban)

Érdekes sérülést azért mikrohullám is tud okozni a kezeden, és ehhez még zárlat sem kell

Meglepődve olvastam el a topicot és gondoltam hozzászólok -még ha azóta sok idő telt is el- nehogy valaki hülyeséget csináljon!
Nagyon sok hülyeséget sikerült összehordanotok, próbálok egy pár hülyeségre helyes választ adni.

1, A túlfeszültség levezetők mindenképp a FÁZIS és a NULLA vezető közt működnek, céljuk hogy az üzemi feszültségszintnél vagyobb feszültségcsúcsokat elvezessék. Igen hosszas szakmai pályafutásom alatt még nem találkoztam fogyasztói hálózaton a FÁZIS és FÖLD vezető közé kötött eszközzel. Ennek oka hogy a túlfeszültség csak a FÁZIS és NULLA vezető közt kialakulú kritikus értékét kell megszüntetni vagy EGY SZINTBE hozni. A túlfeszültség -a bekapcsolt készülékek szempontjából- ezen vezetékek közt a lényeges.
2, ÉV relé lakásokban CSAK 30mA hibaáramút vagy ennél kisebb értékűt szabad használni! Hülyeség hogy csak 30mA megy át a testünkön ha hibaáramot okozunk. A fázisvezető megfogása pillanatától a készülék leoldásáig -20mS- VÉGTELEN nagy áram folyik tesztünkön keresztül hiszen ennyi idő alatt nem tud semmi védelmi eszköz leoldani. Áramütést kapunk, viszont az áramütés idejét tudjuk 20mS alá csökkenteni. ÉV relé nélkül egy áramkörbe jutott ember nem mindig tud kiszabadulni, tehát az áramütés ideje lehet elméletileg végtelen is. De mivel 20mS alá tudjuk ezt az időt csökkenteni, nagyobb az esélyünk arra, hogy maradandó károsodás nélkül túléljük az áramütést. Persze ez még mindig sokmindentől fűgg, egészségi, testi-lelki állapot, a bőrünk vezetőképessége és egyre jobban hangoztatjuk a szívritmus és az 50 szinkronját is. Ebbe nem akarok mélyebben belemenni, de ha pechesek vagyunk és szívünk ritmusa egy ellenfázisú 50Hz-ek találkozik akkor az a szívet kiüti és megáll.
Még egy fontos dolog az ÉV relével kapcsolatban: Az előírások szerint a készüléken található Teszt vagy próbagombot HAVONTA EGYSZER meg kell nyomni amellyel ellenőriznünk kell a készülék helyes működést! Nem elég csak felszerelni, azt rendszeresen ellenőrizni is kell.
Az ÉV relé önmagában is alkalmas ZÁRLAT elleni védelemre. A típusában azért is szerepel pl a 25A/30mA 25A zárlati áramnál és 30mA hibaáramnál old. Mamár léteznek kombinált készülékek, amelyekben megtalálható termikus védelem is. Az ÉV relé felszerelésekor nincs meghatározva hogy az áramköri biztosító a készülék előtt vagy után kell hogy felszerelve legyen.
A célszerűség kedvéért a fogyasztásmérő és az elmenő áramköri biztosítók közé tesszük be a mért fővezetékbe. Ezáltam minden elmenő áramkör az ÉV relé által figyelve és védve lesz. Nagyobb épületeknél akár 10 fölötti áramkör kialakítása célszerű.

Valaki okosan leírta hogy az ÉV relé a fázis és föld vezetőket figyeli. HÁT NEM!
A z ÉV relé a FÁZIS vezetőn átfolyó és a NULLA vezetőn visszajövő áramot figyeli amely alap esetben zérus de ha a fázisvezetőn több áram folyik el mint a nullán vissza (pl 30mA) akkor lép működésbe 0.2S alatt.


1-2 A vitaindító kérdés alapján a válasz az, hogy a túlfesz levezető és ÉV relé együttes használata természetesen ajánlott, amennyiben a túlfeszlevezető már 660V-on megszólal, illetve az ÉV relé 30mA -es vagy kisebb lakóépületek esetén.


3, Az áramszolgáltatók a fogyasztási helyekre a 3 fázisvezetőt és a nullavezetőt vezetik be. Mivel nullázott a hálózat, egy számottevő helyi földelésnek is lennie kell. Ezt a földelővezetéket kötjük össze a nullavezetővel.TN+föld . A nullavezető a védővezetővel azonos potenciálon van, viszont üzemszerűen a védővezetőn nem folyik áram.
Valki írta hogy a lépcsőházban talált vas köpenycsövet használta fel védővezetőnek.
Nos ez alapból ÉLETVESZÉLYESNEK minősül! Ugyanis csak villamos szakember állapíthatja meg hogy egy adott vezető megfelel-e az ide vonatkozó előírásoknak.
Sajnos ilyen kialakításokból sok baleset volt már ! Kimérték hogy a fárisvezető és a fémtárgy közt van feszkülönbség és addig nem is volt baj míg a védővezetőn hibaáram nem folyt keresztül. A méréskor a feszültségkülönbséget a határozatlan potenciálon (semmivel össze nem kötött) tárgy szivárgóárama okozta.

Az érintésvédelemmel csak óvatosan bánjunk, nem biztos hogy tökéletes az, amit házilag barkácsolunk. Megnyugtatóbb egy villamos szakemberre bízni ezt hiszen ezzel nem az a tét hogy világít-e a lámpánk a lakásban vagy sem, hanem az életünk és mások élete is nagymértékben függhet tőle!

A túlfeszültség levezetők mindenképp a FÁZIS és a NULLA vezető közt működnek, céljuk hogy az üzemi feszültségszintnél vagyobb feszültségcsúcsokat elvezessék. Igen hosszas szakmai pályafutásom alatt még nem találkoztam fogyasztói hálózaton a FÁZIS és FÖLD vezető közé kötött eszközzel. Ennek oka hogy a túlfeszültség csak a FÁZIS és NULLA vezető közt kialakulú kritikus értékét kell megszüntetni vagy EGY SZINTBE hozni. A túlfeszültség -a bekapcsolt készülékek szempontjából- ezen vezetékek közt a lényeges.

Ezt a villámmal és a gyártókkal is közöld. Valami furcsa okból mindegyik gyárt a nullavezető és a föld közé valamint a fázisvezető és a föld közé(is) túlfeszültségvédőt sőt, szinte csak ilyet gyárt. Ezeknek nem csak a hálózaton, mondjuk egy fogyasztó be vagy kikapcsolásakor keletkező tranzienst kell levezetni! Valamint nem csak a berendezést hanem a használóját, is illik védeni.

Olvasgass! Tanulj!

[link]

[link]

A fázisvezető megfogása pillanatától a készülék leoldásáig -20mS- VÉGTELEN nagy áram folyik tesztünkön keresztül hiszen ennyi idő alatt nem tud semmi védelmi eszköz leoldani.

Attól, hogy kiabálod a butaságot attól még az marad. Ohm bácsival kellene vitatkoznod, mert ehhez a teljes áramút ellenállásának nullának kellene lennie, az emberi test meg nem szupravezető! Maradjunk abban, hogy ez annyi környezeti tényezőtől függ, hogy így a székedben ülve nem lehet megmondani mekkora áram alakul ki egy adott hiba esetén.

Az ÉV relé önmagában is alkalmas ZÁRLAT elleni védelemre. A típusában azért is szerepel pl a 25A/30mA 25A zárlati áramnál és 30mA hibaáramnál old.

Ezt meg a gyártókkal kellene egyeztetni, akik megadják, hogy mekkora az a legnagyobb áram, mely az eszközön végtelen hosszú ideig gond nélkül áthaladhat pl 25A,40A...stb. és mekkora az a hibaáram ahol biztosan leold. Ez persze nem jelenti, hogy akármekkora zárlatra kioldana, nem teszi!. Amiről Te beszélsz azok a kismegszakítóval egybeépített típusok.

A legfontosabbak egyikét, hogy A vagy AC típusokat hol alkalmazhatunk nem szóltál, pedig kapcsolóüzemű berendezéseknél (TV, Számítógép...stb) nem mindegy.


Végül ha kérhetem általánosságokban, mint '' Mondták'', ''Írták'', ''Valaki okosan leírta'' anélkül, hogy megjelölnéd ki követte el nem illendő idézni. Idézd ami nem tetszik, jelöld meg ki írta, hogy ha visszanéz ide tudjon rá reagálni.


Egyszóval kicsit felháborító, hogy ''ekkora'' tárgyi tudással nekiálltál megmondani a tutit

A szerinted felháborító stílus viszont nem hatalmaz fel téged hasonlóan személyes irányba eltolt reakcióra. Próbálj légyszíves tárgyilagosabban fogalmazni.

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

A ''személyes irány'' nézőpont kérdése. Segítő szándékkal életveszélyes mondatokat írt le támadva (konkrét megnevezés nélkül) azokat akik esetleg hasonlóan járatak el vagy nem, de ezt még ellenőrizni sem lehet így még az is lehet, hogy igazuk volt. Az ilyen kioktató stílust nem szeretem ( amit coolpix használt) , de elfogadom szakmailag feddhetetlen emberektől! A konkrét műszaki tartalmak tárgyilagosan lettek megfogalmazva a hozzászólásomban amiről vitatkozhatunk az a stílusom!

Lehet, hogy nem csak stilisztikai moderációra lenne szükség hanem néha tartalmi/szakmai-ra is. Ha valaki ezt az inkriminált hozzászólást elolvassa komoly hibákat (is) elkövethet!

Üdv.

[Szerkesztve]

A stílusodról tettem említést fentebb. A szakmai részt ne firtassuk, a worst case scenario itt is használatos fogalom Ohm törvénye mellett és még pár apróság, amivel most nincs időm részletesen foglalkozni, de az sem egy villamosságtankönyv, amit Te írtál, fogadd el, hogy egy dolgot többféle módon is meg lehet fogalmazni és közelíteni, és ez még a gyártók felfogásában is így van.

A tartalmi moderálás él, de légyszíves idézd be ide az életveszélyes/komoly hibák elkövetésének eshetőségét taglaló részeket, mert én nem találok ilyet, sőt, talán régóta az első személy, aki felhívja a figyelmet az ilyen berendezések szakértő által történő szerelésére, ami talán a legnagyobb veszélyforrás mindközül.

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

Az ÉV relé önmagában is alkalmas ZÁRLAT elleni védelemre. A típusában azért is szerepel pl a 25A/30mA 25A zárlati áramnál és 30mA hibaáramnál old.

Aki ezek alapján csak FI relét szerel és a zárlatvédelemről nem gondoskodik könnyen lehet pl. a tűzoltók kuncsaftja.

Valóban nem elektro tankönyv nem is ez volt a cél. De hol tévedtem szerinted?

[Szerkesztve]

Aztán leírtad, hogy melyik típusról beszélhetett..
Egy hiba: A FI-relén megadott nagyáramú érték nem a végtelen ideig átfolyatható áramot adja meg, hanem azt az áramerősséget, amit a FI relé maximálisan megszakíthat. Nagy különbség!

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

Amiről Te beszélsz az a zárlati megszakítóképesség, ami a névleges áramnak kb. min. a 10 szerese szokott lenni.
Tehát valóban nagy a különbség. A 16,25,40,63...stb. a névleges árama amit végtelen ideig bír és az adatlapján megtalálod a zárlati megszakítóképességet/zárlatállóságot (is). Bár megjegyzem, hogy zárlat esetén nem old ki így a FI relénél zárlatállóságról van értelme beszélnünk (Ez már KA nagyságrendje), míg a kismegszakítóval egybeépített típusoknál már értelmezhető a zárlati megszakítóképesség.

[link]

Egy adatlap és termékismertető példának.....

[Szerkesztve]

Még mindig arról az áramerősségről beszélek, amit a fi-relé meg tud szakítani biztonságosan, anélkül, hogy pl. a relé érintkezőpapucsai tönkremennének. Elviseli ezt az áramot végtelen ideig, ennél sokkal többet is (zárlati paraméterek például), de ha meg kell szakítania, akkor ennyi a maximum, amit elvisel. Reléknél ez alapvető adat, ugye...
Lévén ez a ''leggyengébb'' pontja áramügyileg az eszköznek, ezért ésszerűen ezt adják meg 16/25/stb A értékkel.

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

A belinkelt adatlapot elolvastad? Töltsek le más gyártóktól is? ( Azt is elovastad amit írtam? )

A FI relé zárlatot nem szakít meg, arra ott vannak a kismegszakítók, csak elviseli. De ha meg kell szakítania a névleges áramától lényegesen nagyobbat is meg tud szakítani, ezt megtalálod az adatlapjában.

Ezen nincs mit vitatkozni, a tények makacs dolgok !

Az nem az én hibám, hogy mást szeretnél belemagyarázni abba, amit leírok. Ebből a szemszögből tényleg makacs tényekről van szó.

Az általad mutatott lapon számos adat található meg, amelyek közül a rated current nevű az, amiről szó volna. Nem a zárlati megszakítóképesség, nem a zárlati áram, nem a pillanatnyi áram és egyéb dolgok, hanem rated current, vagyis névleges áram a neve. Ez azt jelenti, hogy az eszköz üzemszerű körülmények között ezen az áramértéken garantált működésű. Mivel ez az áram a megszakításakor/záráskor jelenti a legnagyopbb próbatételt, a vonatkozó adat is erre vonatkozik. Én nem fogok PDF-eket idézgetni, meg megmagyarázni, hogy hogyan kell belőle értelmezni valamit, ez egy egyszerűen belátható adat: A FI-reléket a hibaáram és a megszakítható áram szerint jelöljük.

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

Mivel ez az áram a megszakításakor/záráskor jelenti a legnagyopbb próbatételt, a vonatkozó adat is erre vonatkozik

Sajnos nem így van

Rated breaking capacity az az adat amit keresned kellett volna

Névleges áram és a hibaáram van feltüntetve a többi a katalógusban van. A névleges áram nem egyezik a megszakítható maximális árammal. A megszakítás zárlat esetén a zárlatvédelem dolga, földzárlatnál meg a FI relé dolga, de a földzárlat sem tudja meghaladni az előtétbiztosító által megszabottat. Ha worst case áll fenn és zárlat is van meg földzárlat is, az az előtétbiztosító által megszabott határig nőhet ott az ki fog oldani és a földzárlat miatt vele együtt a FI relé is.

Részemről lezártam.

Ha valaki végigolvassa a topic-ot, akkor kialakít egy véleményt és vagy elolvassa az adott eszköz adatlapját amit alkalmazni szeretne vagy választ egyet az ebben a topicban található értelmezések között. Ugye ez egy szabad ország

Szép napot. ( remélem, nincs harag ! )

A FI-relében is egy relé csücsül, aminek ugyanúgy alapvető és elsődleges paramétere a megszakítható áram. Ez üzemszerű körülményt lejent, nem worst case scenario-t. Sejtem, miben nem értünk egyet, de a különbség csak annyi, hogy Te nem a normális üzemszerű eseményekről beszélsz, hanem az egyszeri, eseményszerű dolgokról. Ha a zárlatot végre kihagyjuk a dologból, akkor a rated breaking capacity gyengébb, vagy egyező a rated current értékkel. Ha egyezik, akkor rated current néven köszön vissza, mint ''univerzális'' paraméter.
Harag nincsen, nem értünk egyet valamiben és ezt normálisan megbeszéljük, ez így természetes.

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

a rated breaking capacity gyengébb, vagy egyező a rated current értékkel.

Ilyen szközt nem találtam az ABB, Moeller, GE, Kopp katalógusaiban. Csak olyat aminél a Rated Breaking Current nagyobb (sokkal) a Rated Current - nél ( amit az eszközön feltüntetnek).


idézlek:

Aztán leírtad, hogy melyik típusról beszélhetett..
Egy hiba: A FI-relén megadott nagyáramú érték nem a végtelen ideig átfolyatható áramot adja meg, hanem azt az áramerősséget, amit a FI relé maximálisan megszakíthat. Nagy különbség!

A vita onnan indult, hogy szerinted tévedtem ,amikor azt írtam, hogy a ráírt névleges áram az az áram amit üzemszerűen bármeddig elvisel. Te pedig azt állítottad, hogy ez nem így van , mert a ráírt áram az amit maximum meg tud szakítani. Ennyi. Elméleti vita, egy olyan adatról amit én katalógusok áttanulmányozása után értékeltem, Te pedig mindeddig egyetlen konkrét eszközt nem mutattál, amire igaz amit írsz. És ez független attól, hogy üzemszerű , nem üzemszerű, worst case,....akármi.

Arra a kérdésemre, hogy a hangnemtől eltekintve hol tévedtem Te ezt az adatot hoztad, de eddig nem cáfoltál adatokkal semmit.

Most olvastam ezt a szép szakmai fórumot. Nagyon ''finom'' szakmai vita alakult ki FI relé ügyben, ami nagyon jó! Szerintem mindenkinek igaza van egy kicsit. De ez nem baj. Egyébként zárlatra meg túláramra először a fogyasztásmérő melletti kisautomata fog leoldani mert annak kisebb az alfa kioldási tényezője. Ezzel védi az áramszolgáltató a saját hálózatát. Ez gyakorlati tapasztalat.



[Szerkesztve]

Sziasztok,kérdésem a következő lenne.Adott egy házba bejövő 3 fázis,szerződésben kapott 36A miatt villanyóránál 16A-10A-10A kismegszakítókkal ellátva (3*16A majd ha lesz rá pénz...).Erre a rendszerre vannak szétosztva a ház fogyasztói (normál 1fázisú eszközök).Ha szeretnék beletetetni a rendszerbe egy fi relét,akkor az 3db 1fázisú , vagy 1db 3fázisú eszközt jelent?

Elegendő 1 darab 3 fázisú. Az üzemi árama legyen nagyobb, mint 16A.

Mivel a nulla kábelezése az egyfázisú FI-knél nem biztosítható, hogy szeparált legyen egy ilyen már kiépített hálózaton, lemennének az egyfázisú relék állandóan!

-szerintem-

[ Szerkesztve ]

Sok mindenről olvastam ebben a topicban, sokfélét.
Bocs, hogy mégis kérdezek: nem vagyok biztos benne, hogy trust PW-3100-as túlfeszültségvédőmet 40 éves háztömben ráköthetem-e a hálózatra. Nem fog kárt tenni valamiben a hálózat korszerűtlensége miatt (szgépben, hálózatban stb.)? Mert ugye rendszerkívánalma a szerkezetnek földelt hálózat.
Előre is köszi!

[ Szerkesztve ]

"Mivel a nulla kábelezése az egyfázisú FI-knél nem biztosítható"

Ezt nem értem, mit akar jelenteni nálad.
Az ÁVK alapelve, hogy az üzemi vezetéket átvezetjük rajta, és a hibaáram hozza gerjedésbe az ÁVK tekercselését és kiold. Szóval nem vágom mit beszélsz itten.

Minek iszol és vezetsz, ha szívhatsz és repülhetsz!?

Azt, hogy egy adott AVK-n átvezeted az egyik fázist és melyik nullát is....? Abból ugye csak egy van. Hogyan oldod meg, hogy az adott fogyasztó árama azon a nullavezetőn menjen át ami abba az AVK-ba van fűzve amiről a fázist kapja? Úgy hogy szeparáltan kezeled a nullát. De ezt egy már kialakított hálózatnál ami 3f-ú nemigen szokták figyelni a szakik, így folyamatosan leoldanak az AVK-k ha nem 1 db. 3f-ú hanem 3 db. 1f-ú AVK-t használsz.

-szerintem-

[ Szerkesztve ]

Mit vársz ettől a túlfeszültségvédőtől?
Ki van építve a házban a B+C osztályú túlfeszültségvédelem?

Önmagában ez az eszköz kb. akkora tranziensek megfogására elég, amit a porszívód bekapcsolása kelt, komoly védelmet csak megfelelően kiépített rendszerrel lehet készíteni, ami az összes lépcsőt tartalmazza, ami a korrekt elvezetéshez kell.

Kárt nem okoz így önmagában, max. akkor ha ebben bízva nem teszel lépéseket a jobb védelemért és meghal az az eszköz amit rákötöttél.

Sziasztok! Azt szeretném kérdezni (lehet, hogy előttem már feltették sokszor ezt a kérdést), hogy a Fi Relé beszereléséhez szükséges-e földelés? Előre is köszi

Sziasztok! Csak érdeklödnék: Vettem fi relét azt szeretném megkérdezni hogy a földelést a nullával összeközösitettem a relé elött hogy jo e igy ez a moccer nekem is van a z ora alatt saját földelésem ami bemegy a lakáselosztoba na én ezt közösitettem a nullával a relé elött jo e????????????????? Mégegykérds lenne ha netán nullaszakadás lenne az oszlopon megvéd e akkoris ???????? Elöre is köszi a választ

ember, nehogy nullázzál az elosztódban csak úgy hogy azt se tudod mit csinálsz... az élted múlhat rajta
másrészről meg sok a zaj a postodban, nehezen tudom dekódolni

Na szia!!!! Neharagudj de világosan leirtam a kérdést mégse tuttál rá válaszolni de ezt más megtette és jol csináltam ugyanis a fi relé elött a nullát meg a földelö szondát közösiteni kell ez még számomra is világos csak megkérdeztem. Kihangsujozom csak az fi elött utánna nem

hát bocs, de nekem az a mondatszerkezet abszolút de nem világos, el se tudtam olvasni mit akarsz
csak arra próbáltam felhívni a figyelmedet, hogy fí relé ide vagy oda, nullázni (földel összekötni a nullát, vagy földelőszondát, illetve PEN vezetéket szétválasztani PE re és N re) csak pontosan meghatározott helyen, és csak egyszer lehet egy betápvezetéken.. másodszor nullázni SZIGORÚAN TILOS ÉS ÉLETVESZÉLYES

[ Szerkesztve ]

Szia akkor mégegy kérdés ha azt mondod nullázni szigoruan tilos és életveszéjes akkor régen nem a mostani szereléseknél hanem amejik ház már kb 30-40 éve épült ezeknél a házaknál a nulla meg a védöföld is ugyan az mert az oránál közösitve vannak. Akkor nem volt életveszélyes??????????? Lényegébe ha ugy vesszük mostis igy csinájják csak pluszba van beiktatva egy földelö szonda,én kiprobáltam nullaszakadást idéztem elö mivel jovolt a földelésem igy is volt a lakásba áram csak feszülcségeséssel.

http://www.muszeroldal.hu/measurenotes/erintesvedelem.pdf Még a szolgáltato sem épit ki külön nullát és földelést ami lejön az oszloprol nulla egyben az a föld is nézd meg ezt a linket mijen variáciok vannak

Nagyon jól tudom milyen variáció van mert új épületeket tervezek. Az összes új építésű épülent érintésvédelme TN-C-S rendszerű.
Amit mondtál az igen csak életveszélyes, hogy földelőszonda nélkül van nullázva, de amiről én beszéltem az az amikor pl. egy társasházban (újabb építésű) a főelosztóban fűzik szét a szolgáltatói betáp pen vezetékét nulla sínre és föld sínre, és ott van az alapföldeléssel is összekötve. Na most ezt te a kis lakáselosztódban nehogy újra összekösd mert ez az amit kurvára tilos.

Jo értem!!!!!!!

Csak mégegy kérdés mi történne akkor ha mégegyszer össze lenne közösitve??????

szabálytalan lenne
gyakorlatban olyan nagy vészt nem jelent, de akkor is hurok alakul ki (sérül a csillagpontos struktúra), és mindenféle potenciálkülönbséget eredményezhet pl. a földelt borítás, és mondjuk egy EPHra bekötött radiátor között.
a föld vezetékre hivatalosan azt mondják hogy nem üzemszerű áramvezető, így viszont egyértelműen az lesz
igazán nagy gázok akkor vannak ha szakadások vannak ezen felül az épületbeli N és PE vezetékeken

[ Szerkesztve ]

Bocs hogy megin zavarlak!!! Egyfázisu rendszer. Müanyagszekrénybe van a vezérelt és a sima napali villanyota. A lakáselosztoba a nappali mérötöl bejön két kábel ami az egyik a nulla a másik meg a fázis. Namost a fázis belemegy az FI relébe a nulla meg egy kölön sinre ahol közösitve van a föld szondával a lakáselosztoba na ebböl a közös csomopontbol megy a konektorokhoz a földelés meg az fi reléhez a nulla az fi reléböl meg a nulla egy külön sinre megy amin csak a nullák vannak. A fázisok azok mennek a kismegszakitokra. A vezérelt áramkör meg belemegy az fi be persze a fázisis meg a nullais utánna a kismegszakitokra Ez igy jo ugye?? Namost én már irtam pár forumra hogy nullszakadást szimuláltam ebböl a csomopontbol ahol a nulla a szondával van közösitve kiiktattam a nulát és volt a lakásban világitás de amikor a mikrot elinditottam a világitás kialutt a mikro megcsak épp hogy ment. Ez elvileg annak a jele hogy jo a földelés. MÁS FORUMON a hozzászolok meg lehurrogtak hogy igy nemjo meghogy nulszakadáskor lekell oldani az fi nek. Már nemtudom mit higgyek most jo vagy nem???????,

A fi relé nem fog leoldani ha előtte megszakítod a nullát, csak a róla leágazó áramkör áramszivárgását nézi, semmilyen szakadáshoz nincs köze, illetve ahhoz semi hogy elötte mit csinálsz.
Másrészről több gáz is van:
ad1. A vezérelt mért tápot nem kötjük mereven a normál mértel, mert ez duplán gáz... Egyrészt így azt a minimális előnyt is elveszted vele amire való, még kevesebbet lehet vele megtakarítani ha osztozik a normállal amikor bekapcsolják. Márszért meg kurvára balesetveszélyes, mert ha valami szerelő odamegy és lenyomja az egyik órát és elkezd szerelni és agyonüti a másik óráról jövő táp, téged börtönbe küldenek tutira. Az ilyen átkapcsolásokat mágneskapcsolókkal szokták megoldani, és akkor is csak bizonyos áramkörökre.
ad2 A fi relé nem főkapcsolónak való, és nem arra hogy minden szar rajta legyen. Bár nem tudom mekkorák a teljesítmények, de akkor se szokták arra használni még egy közepes lakásnál se hogy minden rá van kötve, mert így vagy állandóan le fog kapcsolni egy csomó összegzödő szivárgóáramtól, ami amúgy is van, illetve egy csomó egyéb eszköz is le tudja nyomni, fénycsöves lámpatest előtétek és a félvezetős cuccok lökőáramai. Ha meg nem nyomják le mert mondjuk 100mA-es akkor meg nem védi az embert se. A fi relé arra való hogy bizonyos áramköröket ráraknak amik érintésvédelmileg kritikusak, fürdőszoba áramkörei, dugaljak, kültéri áramkörök. Általános lámpatesteket pl. nem szoktak.

Másrészről meg még nem írtad hogy egyáltalán milyen lakás ez és mekkora. (régi társasház, panel, újabb építésű, régi vagy új családi ház) Feltételezem hogy egy régi bérház szerüség, de jobban átlátnám a dolgokat, a nullázássl kapcsolatban is. De ha a mérő környékén nincs egy kóbor zöld/sárga vezető, hanem a mérőből jön ki egy fekete, és egy zöld/sárga, a végén kék festéssel akkor valószínüleg rendben van. (bár nem biztos hogy a színezést betartották meg másrészt a szabvány szerint pen vezeto nem lehet 10 kvadrátos réz vezetéknél kissebb vagy 16 os alunál)

Ez egy családi ház! az oszloprol lejövö két vezeték belemegy a müanyag vill szekrénybe ott belemegy a sorkapocsba két külön sorkapocsba. Ebbe a szekrénybe két mérö van nappali és a vezérelt.Afázis sorkapocsbol ketté vállik a fázis egyik nappali másik vezérelt ebára ami a szolgáltatoé és utánna ora stb a nulla is ugyanigy nulla sorkapocsbol kettéágazik egyik a napaliméröhöz másik a vezérelthez és be a lakáselosztoba. Na a lakáselosztoba a földelöszonda vezetékével együtt öt vezeték jön be. A napali mérötöl a nulla egy sinre megy amin a nulla van közösitve a földszondával erröl a sinröl megy a konektorokhoz a föld és erröl a sinröl kapja az fi a nullát a fázis is bele a fi be a fázis továbmegy 16 os ebákra a nulla a fi böl egy külön sinre mennek amin csak az elmenö nullák vannak. A VEZÉRELT MÉRÖTÖL PEDIG JÖN A NULLA ÉS A FÁZIS EZEK BELEMENNEK AZ FI BE ONNAN TOVÁBB KÉTPOLUSU KISMEGSZAKIZOBA ÉS BOJLER. Annak idején nyolc éve mikor csináltattuk uj méröhej stb mielött rákötöttek volna a szolgáltato kijött és leellenörizte és csak utánna kötött rá. Igy követelték a vezézelt áramkörnek ami az orátol jön a lakáselosztoig külön csöbe kellet elhuzni és külön nullával ezért van a vill szekrényben elválasztva a fázis ketté meg a nulla is.

Felvan ujitva a családi ház két fi van az egyik a napaliáramköré és utána ebák a másik fi a vezérelté és utána kétpolusu eba. A vezeték keresztmetszet a napali tizes réz a vezérelté hatos réz a föld tizes réz. Most már kötelezö az fi uj kötéseknél bele kell tenni a szekrénybe én ugy tudom.

[ Szerkesztve ]

Üdv mindenkinek, volna egy kérdésem...
Adva van egy 3 fázisú villamos fűtésű olvasztó kemence .
A fűtószálak csillagba vannak kötve.Ebben az esetben hogyan kell bekötni a fi relét?
A kérdésem az ,hogy a csillagpontot ki kell- e vezetni a fi relé elmenő nullájára?Ez esetben fáziskimaradás, esetén mivel nem lesz szimetrikus a hálózat a csillagpont leágazása is vezetővé válik.Alap esetben a fi relé után csa a működtető áramkör nullája van kötve.

így jó egy év után újra idekeveredtem és végigolvastam az eszmefuttatásunk
gondolom már nem fogod olvasni, de a fi reléid jól vannak bekötve, majdnem minden ok, kivétel a vezérelt leágazás...
ugyanis ha jól értettem a vezérelt mérőből jövő pen közvetlenül megy a lakáselosztóba, és ott ahogy irtad tovább a külön bojler fi reléjébe és tovább a kismegszakítójába
Ahogy a normál "nem vezérelt" áramköreidnél van egy nullázás a földelőszondával, ugyanez kellene a vezéreltnél is, az órából jövő pen vezetéket ketté kell osztani (illetve háromfelé) nullára és földelősínre... a nulla ami megy a fi relébe, a földelő sín ami meg közvetlenül megy a bojler külső földelésére, és ezen a ponton még össze van kötve a földelőszondával is
DE feltételezésem szerint úgy egyszerűsítettek, hogy a vezéreltet nem nullázták ki lustaságból, hanem a bojler földje a normál "nem vezérelt" földelősínjére van kötve
ha így van megoldva, annak ellenére hogy nem szabványos, nagy galiba nem lehet érintésvédelmileg

nem tudom pontosan mit értesz "elmenő" nullán mert minden sorkapocs valaonnan jön és valahova elmegy
egyszerűen ugyanúgy kell bekötni a kemencét mint bármilyen 3 fázisú fogyasztót... ha fi relével véded, egyszerűen egy 3+1p fi relét raksz a 3 vagy 4p kismegszakító ( amiről a fogyasztó leágazás csatlakoztatva van) és az elosztó fázis/nulla sínjei közé
éretelemszerűen itt a csillagpont = nulla, és természetesen azt ir rákötöd a fi relére
a föld meg közvetlenül az elosztó földelő sínjéről megy a berendezéshez minden egyéb szakadási pontot kikerülve

"Ez esetben fáziskimaradás, esetén mivel nem lesz szimetrikus a hálózat a csillagpont leágazása is vezetővé válik."

Igen valóban így lesz. És ezzel mi a gond? Minden egyfázisú fogyasztó esetében is a nulla alapvetően áramvezető.

"Alap esetben a fi relé után csa a működtető áramkör nullája van kötve."
Megint nem tudom mit értesz után, mert a fi relé után minden lehet ami rá van kötve, azaz a kismegszakító is utánna van a fogyasztó berendezés irányából nézve, és a fogyasztó berendezés is utánna van a kismegszakító meg az elosztósín irányából nézve.
És azt se értem pontosan milyen működtető áramkörre gondolsz. Ha egy 4p kapcsoló (ami a nullát is kapcsolja) vagy mágneskapcsoló/kontaktor működteti a berendezést, azt a kismegszakítós védelem és a berendezés közé kötöd. Értelemszerűen ha 3p kismegszakítót használsz ami a nullát nem kapcsolja akkor a működtető kapcsolóból a nulla a fi relébe köt ki, ha 4p a kismegszakítót, akkor azon keresztül történik ugyanez.

[ Szerkesztve ]

Szia!! Hova tűntél ilyen hosszú időre?? Igen úgy van ahogy írtam,azért olyat még nem láttam hogy egy háznál két földszonda lett volna leverve egy a nappalinak egy meg a vezéreltnek. A villanyóránál a nappali és a vezérelt áramkör pen je egy sorkapocsból ágazik el kétfelé és a nappali pen je van összekötve a szondával tehát itt valósul meg a vezérelt pen jének földelése is hisz az óránál közösek.

"ezt pedig TN-C-S rendszernek hívják, és ez van magyarországon "
ja meg IT-s meg TT-s is ugyanúgy van még, bár utóbbi kezd kiszorulni...

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

"ÉV relé nélkül egy áramkörbe jutott ember nem mindig tud kiszabadulni, tehát az áramütés ideje lehet elméletileg végtelen is."

Nem lehet végtelen a kismegszakító miatt. Előbb utóbb a bimetál kiold.

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Pedig kültéren elfogadott a nagyobb érzékenységű FI relé. MSZ-ben meg van adva.

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

"A Fi-Relé a Fázis és a Földelés közötti átfolyó áramot figyeli."

Pedig az L és N áramát figyeli, anno külön védelmi osztály volt, nem kell védővezető hozzá.

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Sziasztok!

Olyan gondom lenne, hogy nemrég egy rokonnál megcsináltam a teljes villanyszerelést , lényegében minden új, viszont tegnap elkezdte random időnként leverni a fi relét valami , nem igazán tudtam lokalizálni a dolgot, esetleg valakinek hasonló tapasztalat!? /kiegészítésként még annyit tennék hozzá, hogy miután megvették a ledes spot izzókat, és beszerelték, azóta van, de tegnap már kivettük az izzókat, sőt a foglalatokat is, de a hiba nem szűnt meg /
Amit még fontos tudni, ez egy régi parasztház, régi betáppal, nincsen külön földelőszonda leverve náluk, okozhatja esetleg ez is a problémát!?

Köszi előre is a válaszokat!

Flickr: http://goo.gl/V53ntj Ha korrekt volt az üzlet,akkor várom az értékelést!

Multiméterrel mérjél föld-nulla és föld-fázis közöt. Épp múltkor voltam egy hasonló háznál, gond volt a földeléssel, mert föld-nulla között 100V volt...
Lehet, hogy elért valahol a vezeték szigetelése és áthúz kicsit.

[ Szerkesztve ]

Köszi, megnézem, aztán elszöszölök vele.

Flickr: http://goo.gl/V53ntj Ha korrekt volt az üzlet,akkor várom az értékelést!

Hála istennek tegnap hamar megoldódott a problémám /én voltam a ludas/, az oka az volt, hogy felszerelvényeztem a kapcsolókat, és az egyik váltókapcsolónál a rögzítő fül alá került a vezeték, és az okozta a galibát, az érdekesség az egészben, hogy nem sérült meg a vezeték , tehát a szigetelésén keresztül "húzott" át, és a fi relének ennyi bőven elég is volt.
Már jártam így többször is, igaz azokban az esetekben konkrét hiba lépett fel, szerelvényezés után bármi fogyasztó bekapcsolásra került leoldott a fi relé, de ezekben az esetekben mindig sérült vezeték volt a hiba oka, és azonnal oldott a fi relé. Ebben az esetben viszont véletlenszerűen oldott le a relé, órákig ment gond nélkül, egyszer csak leold. Semmi konkrét ok nem volt, bármi fogyasztót kapcsoltunk be, nem történt semmi, egyszer csak gondolt egyet a rendszer és leoldott.

Flickr: http://goo.gl/V53ntj Ha korrekt volt az üzlet,akkor várom az értékelést!

Sziasztok!

APC túlfeszültségvédővel kapcsolatban, meg úgy általánosságban túlfeszvédőkkel kapcsolatban tudtok segíteni? Él még a topic?

Üdv

Régi rendszerben: 59 + / 0 - | A legújabb rendszerben (2020.02.28-ig összegyűlt): 162 + / 0 -

Hello

Mi a kérdés?

Sziasztok!

Családi házunkba hálózatbővítést igényeltünk (3x16A) és egyúttal fi relét is szeretnénk. Az interneten elég nagy a választék, de nem tudom, hogy az A vagy AC típus lenne a megfelelőbb egy átlagos családi házhoz.
Egy hozzáértőt szeretnék megkérdezni, hogy milyet válasszunk.

Ez például jó lenne? http://www.nemethelektronika.hu/node/20059