A képleted az impulzus meghatározására szolgál ami a tömeg és sebesség szorzata.

De nekünk nem az impulzussal van dolgunk
A jármű motorjának munkát kell végeznie a jármű gyorsításához.

Az autó meghatározott sebességre történő gyorsításosához szükséges energia mennyiségét a mozgási energia képletével lehet kiszámítani .E = 1/2 m v^2, ahol E az energia, m a tömeg, és v a sebesség. Ez az energia megfelel annak a munkának, amelyet a tárgy nyugalomból a kívánt sebességig történő gyorsításkor kell elvégezni. Az energiát joule-ban mérjük.
Tehát a jármű termeli a forgatónyomatékot, amit a kerekek alakítanak át mozgási energiává. Ez a munkavégzés mennyisége. Ebből lesz teljesítmény, ha az munka elvégzéséhez szükséges időt is figyelembe vesszük.

Miután a jármű felgyorsult az adott sebességre, akkor értelmezhető az impulzus. Vagy nevezd mozgásállapotnak. Irányvektor mennyiség, ami nyilvánvalóan a mozgás irányában hat. A nagysága arányos a tömeg és sebesség szorzatával. Mivel a nyomatékot Nm-ben mérjük az impulzus mérték egysége Ns. De értelmezhető kg x m/s formában is ha jobban tetszik.
Megmaradó mennyiség impulzus és a jármű - út zárt rendszernek tekintendő. A jármű fékezésekor ezt az impulzus mennyiséget kell csökkenteni a jármű lassításkor. Az elektromos jármű és a hibridek visszatápláló rendszere alakítja vissza elektromos energiává.
A belsőégésű motorok esetében a fékek feladata a mozgási energia eliminálása.

Érdekesség.

Talán nem mindenki tudja.
A korábbi energiahatékonysági diagramon egy Tesla motor tulajdonságát mutatja. A tesla motorok érdekessége, hogy a forgórész állandómágnes. Nagyon alacsony fordulatszámon magas a vasveszteség ezért hűteni kell a forgórészt. Ez a megoldás hátránya. Az előnye az, hogy nem kell külön generátort használni a visszatápláláshoz.
Magas fordulatszámon a rézveszteség növekszik. Ez mindegyik motort érinti.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!