Mi érdekel?
Alig vártam a kisdobos-yakkendőmet, az úttörőnek már nem örültem annyira.
Utáltam a nylon sötétkék iskolaköpenyt mert izzadtam és szűk volt rám.
A kirakatban nézegettük az első itthon kapható videomagnókat /egy új Lada ára/ és az első TDK videokazettákat. /1200 ft, a havi fizetés meg 3500-5000 ft/.
A commodore64 volt az isten, főleg színesben. Nekünk fekete-fehér tv-nk volt sokáig, egy szenzoros Mátra.
Még félve fogtam meg a vadiúj C. C. Cath, Ottawan, Modern Talking nagylemezeket. De sokat hallgattam apám orsós magnóját is.
Május elsején még felvonulós, sátras majális volt.
Ünnepeltük április 4-ét, november 7.-ét, dalokkal, kiöltözve, nyakkendőben.
Egy évig délutánra jártam iskolába, nem volt hely annyi gyereknek.
Bélyeggyűjtő szakkörre jártam, meg c64 klubba. A karate elkezdte bontogatni szárnyait itthon is. Azt is megpróbáltam, kevés sikerrel.
Elterjedtek mindenhol a sárga ''modern'' kemény műbőrüléses buszok.
Leszerelték városunkban az utolsó CB-állomást /ugyan mire használták, nomeg a tv-tornyunkat is? /.
Kísérleti kábeltv-jelleggel már 7 !!! adót fogtunk a tv-n, de nem értettünk semmit németül. Csak nagyon tetszett amit azokon az adókon láttunk.
Meglett az első videónk, egy ausztriai kiruccanáson.
A második egy igazi kétkazettás hordozható magnót szült, sztereo volt és jól szólt az akkor elérhető készülékek között.

A teljesség igénye nélkül ezek jutottak eszembe.

Helyszín: Szolnok megye /nem Jászkun még akkor/.