Komolyan. Ez tényleg segítség kérés.

Történt ugyanis, hogy múlthét szombaton a Jófogás nevű Online piactéren kinéztem magamnak egy gépet. Az eladóval folytattunk pár levélváltást, a köztünk lévő távolság végett a futárszolgálatra esett a választás és Ő ragaszkodott az előre utaláshoz. Én nem.
Azonban hajthatatlan volt, nekem pedig nem állt módomban elszalasztani egy ilyen lehetőséget, így miután elküldte nekem fényképeken a Személyi igazolványának és Lakcímkártyájának mindkét oldalát, belementem a dologba. Először PayPal-t akartam használni, mert azt ismerem és tudom, hogy ha baj van, Ők intézkednek.
Amit viszont nem tudtam, hogy Pay-Pal-ról nem lehet mezei bankszámlára utalni, csak sajátra.

Ekkor történt kettőnk között egy telefonbeszélgetés.

Így elkövettem azt a végzetes hibát, hogy előre utaltam (Bankon belül). Köszönöm, nem kérek kioktatást, azt már megkaptam magamtól!

Sziasztok!

Érdekelne a véleményetek, egy felmérés keretében. Intel VS AMD a téma, felhasználási kör pedig Játékok!
Sokfelől hallom ugyanis, hogy játékra csak AMD, ellenben bármely random keresőben (piaci) rákeresek csak arra a kifejezésre, hogy Gamer PC, 21:4 az átlag arány Intel : AMD viszonylatban, azaz a Gamer PC piac 84 %-a Intel.
A felmérésben nem érdekelnek pontos konfigok, csak a vélemény, illetve hogy ki mit tapasztalt!

Előre is köszönöm a véleményeket!

Régóta foglalkoztat a téma, így összegezem a gondolataimat.
Sok helyről lehet hallani, leginkább az internetes médiában, hogy több gyártó, állam és szervezetek akarják rávenni az Apple céget, hogy mobiltelefonjaikban használják ők is a Type-C USB-t, ezzel univerzálissá téve a töltőportot.
A válasz azonban mindig nemleges volt. Ez az írásom arról szól, hogy miért akarja mindenki rávenni az almás vállalatot erre a lépésre, illetve, hogy az említett cég miért viszakozik.

Az Apple, mint olyan, sosem közösködött. Sosem használt Mini- vagy MicroUSB-t, inkább saját csatlakozókat tervezett, melyek a 4S szériáig inkább hasonlítottak egy elfeledett Nokia töltőjére, mint a konkurens cégek addigi univerzális megoldásaira, viszont többet is tudott. Legalábbis képes volt egyszerű dokkolásra audió-eszközökhöz.
Az 5-ös szériával azonban megjelent egy újfajta csatlakozó, ez volt és van a mai napig: Lightning. A csatlakozó, melyet már nem kellett forgatni, bárhogyan elfogadta az adott eszköz és hibátlanul is működik. Ekkor 2012-t írtunk.
A konkurenseknél is fejlődni kezdett a csatlakozó, itt jött képbe a C típus, ismertebb nevén a Type-C. Ez 2016-ban lett először elfogadott szabvány.

Egyszerűen ki kell írnom magamból, mi történt. Na nem azért, mert egyedi eset lenne, hanem azért, ahogyan baktattam a megoldás felé vezető úton.

Személy szerint nem szeretem a számlámon tartani a vagyonomat. Egyfelől nem bízok a bankokban, másfelől ha van a számlámon egy kis zseton, képes vagyok bármilyen hülyeséget megrendelni az internet világából.

Így amikor jelezte felém főnököm, hogy utalt, vidáman ugráltam el a megszokott ATM-ig, hogy kezembe foghassam előző havi munkám gyümölcsét, mint ahogyan azt teszem minden hónap elején. Csak most nem ment minden terv szerint.

A kártyát beraktam, PIN pipa --> Add ide a pénzem!
Már a leszámolás folyamata ment, mikor egy hirtelen villanás, a gép elsötétül, majd visszatér minden pár másodpercet követően, és... Üdvözlöm! Kérem helyezzen be egy kártyát!

Lefagytam. Én is, nem csak a gép. Se pénz, se kártya.

Próbálkozás Level 1

A Felejthetetlen nyaralás

Előzmények:

Édesapám kb 9 évvel ezelőtt betolta műhelyébe addigra már 20 éve használt Jawa 350 TYP 634-es típusú, cruiser-re átalakított motorját és nem hozta ki többet.
3 évvel ezelőtt szintén Ő megvette álmai gépét ennyi év kihagyás után, egy Yamaha Virago 535-ös chopper-t.
2 évvel ezelőtt bátyám letette az A kategória vizsgát, elővette az öreg Jawa-t és felújította.
1 évvel ezelőtt bátyám átszállt egy CB400-as Hondára, a Jawa pedig visszakerült a műhelybe.
Idén letettem az A kategória vizsgát és elővettem a vén vasat. Átalakítottam és megcéloztunk egy családi nyaralást, 5 személy, csak motorok. Szüleim, bátyám, feleségem és végül én. 3 nap volt a cél.

Indulás:

Feleségem édesanyámmal mindent megterveztek, a szálláshely 120 km-re lett volna, de a tervek szerint egy 190 km-es túrára lett volna kinyújtva, érintve pár programot (Nagykovácsi, Esztergom, stb.) és cél volt minél több szerpentin, erdős táj.
Az indulás viszont elcsúszott 3 órával, így még otthon kellett útvonalat módosítani, tudtuk, pár program kimarad - ekkor viszont még nem tudtuk, hogy szinte az összes...

AVATTO. Mi is jut erről eszünkbe? Szinte biztos vagyok benne, hogy senkinek semmi.
Pedig létező gyártó és termékei koránt sem rosszak, viszont mégis ismeretlen. Ezen bemutatót azért írom meg, mert a gyártó nem teljesen őszinte a vásárlókkal, de ez nem baj! A miértekről később.

Mérete csupán 304,4 x 97,95 x 8 mm

Mi is ez? Ahogy a képen is látszik, egy három részből álló, összecsukható, hordozható Bluetooth-os billentyűzet. Plusz egy TouchPad.
Nekem angol kiosztással érkezett, ráadásul UK formátumban, ami azt jelenti, hogy kevesebb rajta a billentyű, mint egy átlag hazai kiosztásún. A képen látható, hogy a sok fehér felfestés mellett rengeteg kék is található, ezek mind Fn gombbal elérhető funkciók, ezeket később jobban is kifejtem.

KonzolVilág:
Második alkalommal rendeltem most tőlük. Az első is egy rémálom-procedúra volt, mert mire sikerült elmentetni a Weboldalukkal az adataimat, addigra kétszer fordult át a telihold. Akkor éppen itthon voltam, úgyhogy ide vártam a csomagot.

1:
A csomaggal azonban elcsúsztak, nem küldték ki időben, így aznap hozták, amikor már dolgoztam. Megkíséreltem felhívni őket, hogy címváltozás legyen, de a telefon felvételét követően olyan sípolás vette kezdetét, ami már 10 másodpercet meghaladva maradandó halláskárosodást okoz. Szerencse a dologban, hogy húgom otthon volt, át tudta venni.

2:
Ismét rendeltem tőlük. E-mail-ben ezúttal kaptam csomagszámot is a nyomkövetéshez, de azt a GLS rendszere nem találta, holott Link-ként szerepelt (később kiderült, a kód hibás volt, amit kaptam). Mivel a KonzolVilág Weboldala minősíthetetlen, ezért fél napos könyörgés árán sem sikerült címet változtatni és átkéretni a céghez, így ismét otthoni címemre küldték.

Természetesen, digitálisan.

Nem vagyok éppen egy ma született kopasz, de idősnek sem érzem magam, mindazonáltal azt elmondhatom, hogy rengeteg dolgon mentem már keresztül. Azonban mindez nem ide tartozik!

Ez a történet akkor kezdődött, mikor életkorilag elértem az iskoláztatható szintet. Szüleim, tekintettel arra, hogy milyen adottságokkal voltam ellátva már akkoriban, egy távoli suliba küldtek, ahonnan csak hétvégén látja viszont az ember a családját. A kapcsolattartás azonban fontos volt, így testvéreim közül először én kaptam mobiltelefont.
Na nem kell elképzelni a legmodernebb eszközöket, valahonnan szereztek egy félig halott példányt. Következő tanév kezdetét már nem élte meg, ezért jött egy újabb, egy évet megélő darab. Jómagam mindig vigyáztam eszközeimre, azonban mint írtam korábban, nem voltak újak. A ranglétra tekintetében ez úgy működött, hogy szüleimtől örököltek bátyámék, tőlük pedig a húgom és én.
Mindennek az a lényege, hogy szinte évente volt másik telefonom, és szerény meglátásom alapján ez vezetett a jelenlegi helyzethez is. Ahhoz, hogy keressem a tökéletest.

Korábban írtam már egy nyers kritikát az egyik futárszolgálat megbízhatóságáról, azonban ez a mostani eset szerintem még azon is túltesz. A címben szereplő céggel volt ez a történet, ami ott kezdődött, hogy a feleségem külföldről rendelt valamit, aminek szállítását ők biztosították a határzárak végett. Így a futár maga ajándék volt, csakhogy a lakás címe volt megadva, ami ilyenkor általában a postai hivatalnál landol, így kényelmesen át lehet venni munka után, de így elkezdödött az ördögi kör...

Hétfő: Reggel 8-kor jön egy E-mail, hogy aznap 9-12 között érkezik a futár. Mivel nem számítottunk futárra, azonnal tettem egy bejelentést a hivatalos űrlapjukon keresztül, ahol az általuk felsorolt listából tárgyként a cím módosítása rublikát jelöltem meg, annak reményében, hogy sikerül átkéretni (6,1 km).
Erre semmi reakció nem volt, viszont nem is jött a futár... egészen 13:10-ig. Akkor ugyanis hívta a feleségemet, hogy ott van. Lévén nem volt otthon senki, így nem tudtuk átvenni. Majd holnap...

Sziasztok!

Itt főleg az idősebb korosztályt jelölöm meg, mint fő közönség eme kérdés megválaszolásában.

Pár évvel ezelőtt Édasanyám unszolására felkerekedtünk és lementünk Tihanyba a Levendula fesztiválra. Ott találkoztam vele.
Édesapámmal és akkor még barátnőmmel mentünk, hogy amíg a csajok elszagolgatják a napot, én se unatkozzak. Meglepetésünkre nem csak a Levendula volt a középpontban. Hanem rengeteg stratégiai és logikai játékot lehetett játszani, az asztali változattól a 10 méteres Sakkig, szinte minden volt. És ott volt ez is.

Egy játék, aminek elfelejtettem a nevét és sehol nem találom. Azt mondták róla, a Sakk elődje volt. Bár sok köze nem igazán volt hozzá.

Sajnos elég régen volt, így nem emlékszem a pontos körülményekre és szabályokra, de azt tudom, hogy a két fél nem egyenlő volt. Az egyik fél a pálya közepén katonáival körbevette a királyát, másik fél pedig mind a négy sarokból támadott, király nélkül. Ez volt a kezdő pozíció. Ha jól emlékszem, a bábúk úgy mozoghattak, mint a Bástyák a Sakk táblán (vagy különbözőek voltak?) és úgy tudott levenni az egyik fél a másiktól, ha annak egy bábúját Malom szerűen két irányból közrefogta. Vagy 8x8-as vagy 9x9-es volt a pálya.