Kereken egy hónapja írtam egy címlapos írást. Azóta vár, hogy egy moderátor "korrektúrázza". (Erősen meglepődnék, ha találna benne helyesírási hibát, de hívjuk így ezt a lépést!)

Azóta – jobb híján – írtam a "Logout.hu észrevételek" és a "Moderátort keresek" topicokba is. Semmi válasz; még annyi sem, hogy túlterheltek a moderátorok, és várjak türelemmel (tudjátok, mint a UPC telefonos ügyfélszolgálat, ahol még egyszer sem sikerült 10 percnél hamarabb ügyintézőt kapnom). Vagy hogy tré az egész iromány, és soha nem rakják ki. Lehetek valamennyire türelmetlen?

Tippek? Ötletek?

Elvileg mi csináljuk a logout.hu-n a tartalmat, ami miatt olvassák. Ennyire van megbecsülve egy tartalomgyártó?

Volt szerencsém(?) éveken át az orosz könnyűzenei kínálattal szembesülni, így most érdekesség gyanánt összeállítottam ezekből egy fiktív toplistát, kb. 10 évvel ezelőttről. Azért fiktív, mert nem pont ugyanakkor érték el a csúcsot, és azért is, mert néhány helyen a dramaturgia kedvéért az előadó egy másik számát tettem be. Az viszont garantált, hogy mindegyik rendszeres szereplője volt a zenei csatornáknak, a csapból is folyt a maga idejében. Az előadók neve is érdekes, így lefordítottam őket. Jó szórakozást!

Figyelem! Az alábbiak a nyugalom megzavarására alkalmas képi és hanghatásokat tartalmaznak!

Kezdjük egy számmal, ami a kívánságműsoroknak olyan kötelező része, mint nálunk a Petőfin hétfő 2-től 5-ig az Egy szál harangvirág a névnaposoknak. „A bátyám ma megnősül, most az egész életünk megváltozik.” Ennek klipjében némileg skizoid módon az énekes a menyasszony, viszont a húg szerepéből énekel. Az érzelmi terror után a klip végén váratlan fordulattal öribarik lesznek.

Ez alapvetően egy szakmai portál. Csalódni lesz kénytelen, aki a cím alapján valami zaftosabb témára számított.

Lassan vége a tanévnek, vele együtt a digitális távoktatásnak is. Erről lesz most szó. Nem fogom boncolgatni az állami fenntartású intézményekben kötelező Kréta rendszert és használhatóságát – igazából ezt az IT café újságíróinak kellene megtennie, mint az ország többségét érintő informatikai problémahalmazzal, és feltenni kérdéseket az illetékeseknek, valamint a fejlesztőknek. Nem is arról írok, hogy a tanulók nagy részének nem áll rendelkezésére a távoktatáshoz szükséges technikai háttér (okos eszköz, internetkapcsolat, informatikai tudás), ezzel foglalkozott eleget az országos nemkormány-média.

Az már valamivel izgalmasabb kérdés, hogy sok milliárdnyi EU-s pénzt költött el a kormány az elmúlt években digitális tananyagok fejlesztésére címkézve. Ki látta ezeket? Hol vannak ezek? Miért nem kapták elő őket, hogy a központi egyentankönyvek helyett ezekből legyen a központi egyentávoktatás? Miért a tanároknak kellett saját eszközökkel, saját idejükben előállítani oktató anyagokat (amikért aztán lehet cikizni, vagy büntetni és megszégyeníteni őket)? Nomindegy, ez is a komoly újságírók dolga lett volna, bár néhány milliárd ellopásának manapság már tényleg nincs akkora hírértéke.

Egy Magellan Corvus cross váz látható a képen, tíz év használat után.

Semmi kátyú, csak a szokásos budapesti hepe-hupák. Menet közben pengő fémes hang hallatszott, majd kicsit imbolygósabb érzés volt tekerni. Azt hittem, elpattant néhány küllőm, és tojás lett a kerék. Hazaérve láttam, hogy más volt az oka.

Egy ideje kapom már a banktól az sms-eket, hogy a netbankomba az eddig szokásos belépési mód nem lesz jó a PSD2 miatt.
(Most nem mennék bele, miért nem rakom csak úgy fel a legújabb csilvill androidos appot, hogy boldogok legyenek vele. Abba sem, hogy emiatt háromszor kellett bemennem a bankfiókba, ahol mindig megnyugtattak, hogy ha már nem a régi hardveres tokenem van, hanem mobilapp, akkor az jó lesz. Mint negyedszerre kiderült, a banki alkalmazottakat is tévesen oktatta/tájékoztatta a bankjuk.)

A régi cucc úgy nézett ki, hogy beírtam egy 4-jegyű PIN-kódot, amire visszaadott egy számsort. A netbank felületén pedig ezzel tudtam belépni.
Ez nem biztonságos, mert nem azonosít engem személyesen, meg különben is, csak.

Amit az androidos appon kívül használhatok, az egy külön hardveres token. ("Természetesen" kiemelt ügyfélként is csak havidíjért.) Hogy ez mit csinál?
Beleírok egy 4-jegyű PIN-kódot, amire visszaad egy számsort. A netbank felületén ezzel tudok belépni.

A Dell viszonylag új 15"-os üzleti laptopja került hozzám nemrég, erről írok most egy bemutatót saját szempontjaim szerint, a specifikációban nem látható hétköznapi tapasztalatokról.

A hivatalos termékoldal itt érthető el magyarul és angolul (valamiért a külföldin sokkal normálisabb a konfigurátor, a magyar bót csak nagy általánosságban nyilatkozik az elérhető változatokról).

HVG cikk (az eredeti Indiegogo oldal)

Akire már voltak "eleven" gyerekek rábízva (netán ilyenekkel rendelkezik), annak biztosan eszébe jutott már hasonló megoldás, távirányítható kivitelben. Büdös kölök rohan ész nélkül az úttest felé, és nem áll meg, hiába ordít neki az anyja? Sokkolás. Büdös kölök nekiáll püfölni a másik gyereket? Sokkolás.

Ha valami az USÁban 36 dollárba kerül, az természetes, hogy az EU-ban ebből 36 euró lesz.
(Jelenlegi árfolyamok: 290, illetve 316 Ft.)

Itthon viszont bruttó 8999 forintért lehet megkapni, a magasabb áfa mellett.

Lehet tippelni, ez hogyan lehetséges.

Belefutottam egy cikkbe, ami – szakmabeliként – elgondolkodtatott több szempontból is.

• Alapvetően igaza van, nem? A napunk mekkora részét teszi ki az ilyen fostalicska, ami totál automatizálható lenne?
• Az is gyönyörűen látszik, hogy mekkora egy mókuskerék ez az egész élet, ha ekkora részét algoritmizálni lehet, ilyen könnyen.
• Bizony, az emberi kapcsolatoknak jelentős része, a másik számára a fontosság fokmérője gyakran az, hogy milyen gyakran "pingelik", vagy hogy az ő nulla fontosságú pingjükre elég hamar kapnak-e választ.

Ki mit automatizálna még?

[link]