Legutóbb egy durvának szánt processzorteszttel jelentkeztem. A visszajelzésekből már akkor kiderült, hogy lehetett volna még durvább is: sokan hiányoltak különböző processzorokat (én is). Ez eltelt időben sikerült befűtenem még néhány vasnak, és fórumtársak is besegítettek két szerverrel.

Frissítés: Sikerült egy TL-52-es Turiont megmérni. Ennek az eredményei közelebb állnak a várthoz. A TL-60-as kivettem - a kollégám meg majd derítse ki maga, hogy mitől ilyen hátrányos helyzetű a laptopja. Megmértem még egy egymagos Athlon64-et is.

Az első menetben leírt tesztek, a szigorúan kocka szemlélet, és a fűrészporszerűen száraz adatok nem változtak, a résztvevők annál inkább:

Milyen ateistának lenni?

„Egy barátom kért meg” , hogy rakjam fel ezt a fordítást.

Még régebben futottam bele egy cikkbe az ateizmusról. Ja, nem is. Még régebben futottam bele két cikkbe az ateizmusról. Guga írásait olvasva egyre fokozódott bennem a kényszer, hogy valamiféle válaszképp le kellene fordítani Darkside postját. Aztán a helyzet fokozódott, és a Logouton sorra jelentek meg az ilyenolyan vallásos, istenélményes írások, amikre már muszáj volt lépnem. A sors különös fintora, hogy már majdnem készen voltam a fordítással, amikor megjelent itt egy másik ateista írás is (aki olvasgat errefelé, az tudja, melyikre gondolok). De ha már lefordítottam, hát közreadom. Elnézést, hogy ilyen hosszú.

[Tudom, hogy Mikulás az december 6-án van, és nem karácsonykor. Az eredeti szövegben szereplő Santa Claust mégis egyszerűbb volt ennek fordítani. A mifelénk megszokott karácsonyi „Jézuska” ebben az írásban most nem lenne túl nyerő. – a ford.]

A rokonságot vittem ma el múzeumba. Egy kisebb szakmúzeumról van szó, gyerekekkel kiváló időtöltés ilyen takony időben. Félig jutottunk a kiállítás megnézésében, amikor érkezett egy görög házaspár. A férj szakmabeli; mi több, a görög hasonló múzeumhoz is köze van.

És itt jött a ciki: minden csak magyarul volt kiírva, a kiállítást felügyelő (amúgy lelkes) úr meg legfeljebb oroszul tudott a magyar mellett. Ugye ismerős helyzet? Beálltam tolmácsnak, és nagyjából sikerült is elmagyarázni nekik a dolgokat. Elképzeltem, hogy különben milyen benyomásaik lettek volna: ideutaztak párezer kilométert, aztán egy kukkot sem értenek az egészből.

És akkor ott végiggondoltam, hogy tulajdonképpen ugyanez a helyzet szinte az összes múzeumban, még a nagyokat is beleértve. Idejön valaki a világ túlfeléről, veszi a fáradságot, hogy megismerjen minket (ahelyett, hogy a Mátyás pincében alkoholizálná szét az agyát), csak épp nem hagyjuk.

Úgy saccolom, hogy a fenti kiállítás összes szövegét le tudnám fordítani angolra egy délután alatt; még egy óra lenne a szövegek tördelése, nyomtatása, kivágása. Aztán kicsit jobban általánosítva felmerült bennem, hogy mi lenne, ha más is "örökbe fogadna" egy-egy, szívéhez közel álló múzeumot, és elkészítené az angol feliratokat. Na, mit szóltok hozzá? Elég bevállalósok vagytok? Pár menettel kevesebb játék, pár órával kevesebb webezés, kettővel kevesebb film bámulása, vagy (hogy kicsit elvigyem politikai irányba) eggyel kevesebb tüntetés, hogy "monnyonle!". Az ilyenektől jut előrébb az ország, nem az árpádsávos ordibálástól, nem?

"Will code Java for food." (felirat egy funpic-es hajléktalan előtt)

Még régen dolgoztam egy nagy magyar szoftvercégnek. Dobozos szoftvereket árultak szerte a világon. A termék ára legyen mondjuk 4000 dollár. A cég ebből a felét, 2000-et kapott, amiben benne van a termék kifejlesztése, tesztelése, terméktámogatása, a nyelvi verziók előállítása, dokumentálás, maga a kézzelfogható termék (CD, könyv, doboz) gyártatása, és a központi termékreklám költségei. A másik 2000 dollárt az értékesítő kapta, akinek ebből mindössze a leendő vevőket kellett látogatnia/végigspammelnie, és az ehhez szükséges közvetlen marketinganyagokat kifizetnie, esetleg helyi kisebb vásárokon megjelennie. Már akkor felmerült bennem, hogy furcsa értékrend ez: ha nem lennének a fejlesztők, akkor az értékesítőnek sem lenne mit árulnia. (Valamilyen szinten ez az összes többiekre is igaz: akkor nem lenne szükség lokalizálókra, tesztelőkre; ugyanakkor lokalizálók, tesztelők - ab ovo, értékesítők - nélkül sem lehetne eladni a terméket, bármilyen szuperre is csinálják a fejlesztők.)

Holnap Kritikus Tömeg. Hogy ne akadályozza az autósokat, rövidített útvonalon, mellékutcákba terelve. Mindezt az Autómentes napon. Egyetlen félnapon az év 365 napjából.

Mindeközben a vele összemérhető Fidesz-nagygyűléssel gond nélkül le lehet zárni Budapest legnagyobb forgalmú autóbuszvonalát, a Kiskörutat, és a Belváros felől Kelet-Pest fő elérhetőségét. [Tavalyi adatok szerint a Critical Masson 50e ember volt, az Astoriánál pedig forrástól függően 50-60 vagy 80.] Hangsúlyozom, hogy most nem az adott politikai társasággal van a problémám. Gyűljenek, lobogtassanak! Az zavar, hogy a kerékpárosokat már megint sikerült bedarálni, és a szőnyeg alá söpörni.

Más. Még mielőtt valaki rámsütné az elfogultság vádját: az is zavar, hogy ha már ennyi kerékpározó embert összehoznak egy helyre, a néhány kilógatott molínónál nem folyik intenzívebb bringásnevelés. ''Vegyél lámpát! Világos?'' Vagy hogy ha van kerékpárút, akkor talán nem a 3 sávos úttesten kellene tekerni. Bukósisak? Járdán max. sebesség? Piros lámpa ugye a bringásra is vonatkozik? Stb.

Nemrégiben járt le meghosszabbított hűségszerződésem az ADSL szolgáltatómnál. Gondoltam, felkeresem őket, hogy csökkenjen a havidíjam, és régi kapcsolatunkra tekintettel újra megajándékozzanak néhány ingyenes hónappal. Meg aztán, családi vállalkozásunk átevezett evás vizekre, költségszámla már nem kell; át lehetne íratni a saját nevemre.

Nézegetjük az ilyen-olyan kedvezményes árlistákat, hát kijött, hogy a hurokátengedéses verzió (amiben a telefon is rajtuk keresztül történik) annyi, mint a sima ADSL lenne. Nosza rajta, a rózsaszínek úgyis pusztuljanak csak a nagy (egykor) monopóliumukba! Papírmunka, egységcsomag, hurrá. Számszerűen az eddigi 3290 [telefon] + 9480 * 10/12 [ADSL, évi két hónap kedvezménnyel] = 11 190 Ft helyett megvan az egész 7488 * 11/12 [évi egy hónap kedvezmény] = 6864 Ft-ból. Hurrá, örülünk, de a szolgáltató nevét nem írom le, mert nem őket reklámozom, hiszen ez egy Fika típusú írás.

Az egységcsomagban kaptam új ADSL modemet is, hiszen a modem a telefonvonal szolgáltatójáé, így a közeljövőben majd beállít egy rózsaszín melák, hogy elvigye a régit.

Itt egy kis kitérő: Pár hete megejtettem egy hibabejelentést, mert minden este legalább egyszer lebontott a hálóm (nem lógok folyamatosan fent, csak esténként van bekapcsolva a gép). T-Comos szerelő elmondása szerint a központtól végigmérte a jelutat, ahol lehet, átkötött másik vezetékre, splittert és Telindus ADSL bridge-et cserélt. Bemérték, valamilyen érték kettővel jobb lett. A sávszélességem hajszálnyit sem változott, maradt 2,3-2,7 megabit. Messze vagyok a telefonközponttól, így jártam.

Az új csomagból egy D-Link modem kacsintott rám, feleakkora méretben, mint a régi Telindus. Kicseréltem őket, hogy a T-Comos begyűjtőnek már össze legyen készítve a régi. Ekkor ért a meglepetés: a modemcsere óta a sávszélességem 3,7 megabit, stabilan. Még a T-Com központján keresztül, hiszen az átállásra valamikor 30 nap múlva kerül sor.

A dolog tanulsága: A T-Comos szerelő magasról tojt az egészre. Ugyanazt a gagyi típust hozta ki cseremodemnek. Ráadásul egy olyan példányt, amin még Matáv matrica van, tehát nem egy mai darab. Kíváncsi lennék, hogy vajon a T-Online ügyfeleit is ugyanígy kezelik-e a másik rózsaszín, a T-Com szerelői, vagy csak a konkurens internetszolgáltatók ügyfeleivel ilyen előzékenyek.

Egyszer régen GSM modemeket programoztam, beleértve SMS-ek küldését PDU formában. Nagyon szépen működött az összes modemen, kivéve az iTegno WM-1030A-t, amit egy időben a Pannon osztogatott pl. MobiOffice-hoz.

Hát ez a modem ''Érvénytelen PDU paraméter'' hibát (+CME ERROR: 304) dobott elküldés helyett. Byte-ra ugyanez a PDU és ugyanez a program simán ment a többi modemen. Az iTegno szoftvermérnökei (igen, a supportnak írt levelemre már másnap egy mérnök válaszolt) is megerősítették, hogy a PDU-val nincsen semmi baj. Én viszont még HyperTerminalon begépelve is reprodukálni tudtam a hibát.

Véletlenül jöttem rá a hiba okára. Mivel Windows-on fejlesztettem, CR+LF sortörést használok, és a modemet is ennek megfelelően állítottam be. Amikor küldeni próbáltam az SMS-t, beírtam, hogy ''AT+CMGS=34[CR][LF]'', megkaptam a promptot (''>''), majd beírtam a PDU-t, egy Ctrl+Z-vel lezárva. Bár a sortörés CR+LF-re volt állítva, az iTegno modem a promptot már a CR fogadása után elküldte, és az LF karaktert a PDU első byte-jának hitte.

Hülye egy firmware bug, nem? Az iTegnos mérnökök nagyon örültek, hogy megtaláltam.

Ha már GSM modemek: Nokia N30-assal is voltak gondjaim. Sebaj, a fél évfolyamunk a Nokiánál dolgozik, hát írtam egynek. Azt válaszolta, hogy ő nem tudja, mi az a GSM modem (az N30-ról nem is beszélve). Nokiás, és nem tudja, mi az a GSM? Számítástechnikával foglalkozik, és nem tudja, mi az a modem?