Kezdett nagyon felmelegedni az idő, ezért 9 óra után bezártam az ablakokat, zsalukat, ajtókat, hogy a lakás megmaradjon hűvösnek.
Lányomék kint a tető alatt, ami ugye kocsibeálló lenne, de teregetésre nagyon jó, mert nem kell félni, hogy kifakul a ruha, vagy éppen be kell kapkodni mert eső közeleg, szóval erre a helyzetre nagyon jó. A kocsi meg úgysem mai gyerek a 16 évével, /bár én lennék annyi!/ aszalódhat a napon, habár ha éppen eszembe jut, előrébb gurulok vele a fenyő árnyékába.
Szóval a tető alatt még a műanyag asztal a székekkel is bőven elfér a teregetés mellett, a párom áramot vitt oda, este a rovarcsapdának, lámpának, nappal meg a lányok odapakolják a laptop-jukat és próbálják a kissé szellős helyen elviselni a meleget.

Én úgy döntöttem, hogy inkább bent maradok a lakásban és sűrűn gondolok a Páromra, aki ebben a melegben szenved a munkahelyén.
Én is szenvednék, ha lenne munkahelyem, szívesebben tenném, de most ez a helyzet, és ezt kell elfogadni.
Gondoltam nekiállok a fürdőt kitakarítani, már a harmadik mosás ment, előtte a gépnek adtam meg, ami már megjár szegénykémnek, hisz az is megette kenyere javát, hisz már tíz év fölött van jócskán, de ha számítom, hogy mekkora a családunk, és mennyit mostam vele, akkor már jócskán megdolgozta az árát, ami akkoriban nem is volt olcsó, sőt mondhatni drága volt, mert valami bemutató termék volt, nem is láttunk azóta ilyet. Az egész gép tiszta saválló anyagból van, így rozsda nem eszi szerencsére.

Első oldal

Lágy tavaszi szellő fújt, Kinga moziba igyekezett, a fiúval akart találkozni, ugyanis ő ott volt mozigépész. Már elég régóta bejött neki a srác, pedig 4 évvel fiatalabb volt nála, ez még alapjában nem jelentett volna problémát, hisz 4 év korkülönbség nem nagy, de abban az esetben igen, ha a lány még csak 8. osztályos. (Ez a mai időben már nem jelent gondot, hisz a lányok fejlettebbek, előbb érnek!)

A faluban minden csajnak bejött Oszi, mert így becézték, hosszabb haja volt, mint annak idején a megengedett, szép szeme és csinosan öltözött. Ingbe járt meg farmerba, nagyon sármos volt és valahogy olyan elegáns.

Elérhetetlen volt számára egy ilyen pasi, hisz olyan csajok buktak rá, akik már "felnőtt"-nek számítottak. Ennek ellenére egyik este, amikor tejért igyekezett, a park kapujában ráköszönt. Ettől aztán majdnem beájult, teljesen oda volt tőle, főleg mert a parkon vezető úton végig beszélgettek. Aztán elkezdtek találkozgatni.
Természetesen mindenki irigy volt, hogy egy ilyen jó pasit egy kis fruskának sikerült megkaparintania.
A kis fruskának persze gyönyörű szeme volt, és jó alakja, sportolt és nagyon jól el tudtak beszélgetni az élet dolgairól.

Összedugta a fejét a család, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy meg kell szabadulni az albérlettől, saját otthon után kell nézni, már csak anyagi szempontból is. Az utóbbi években sajnos annyiszor kellett költöznünk, hogy megelégeltük igencsak, ezért megterveztük a házvásárlást.

A város szóba sem jöhetett, mivel nem panelban gondolkodtunk, a családi házak meg olyan drágák, főleg ami nekünk megfelelő lenne, ezért úgy gondoltuk, hogy a környező falvakat célozzuk meg, hátha találunk olyat, ami az igényeinknek megfelelő, ne kelljen már költeni rá, átalakítgatni.

Volt egy kis ház, amit már évek óta nézegettünk, annak ellenére, hogy akkor még nem is akartunk igazából vásárolni, de kirándulni voltunk, és valamiért körbenéztünk a faluban.
Nagyon szép helyen van a Kelet-Mecsekben, gyönyörű kirándulóhelyekkel a környéken, mellékesen megjegyzem, kedvenc kirándulóhelyünk is egyben. Innen könnyen elérhető túrával Kisújbánya, Óbánya, Püspökszentlászló.

Első oldal

A második nap története

Kicsit kialvatlan ébredés után, /lásd bulérosz a szomszédoknál/ elmentünk a pékségbe, ahol nagyon finom kenyereket vettünk. Itt kisebbek a kenyerek, nem is láttunk kilósat, de nagyon friss és finom volt minden, csak úgy kínálgatták magukat a ropogósra sült, illatozó péksütemények.

Mielőtt kiutaztunk, a Nők Lapjában olvastam egy cikket Görögországról, sőt éppen Sartit mutatta be a cikk. Ott olvastam, hogy ha kint járunk, a fetás kenyeret ki ne hagyjuk!
Hát én nem hagytam ki, fetás kenyeret, sőt olívás kenyeret is vettem, megterítettük az asztalt, olyan lett, mint egy terülj-terülj asztalkám. Mindenesetre jól bekajáltunk, a péksütiken kívül a többi kaja hazai volt, illetve a tej volt még idevalósi.

Reggeli után megittuk a kávét, aztán elhatároztuk, hogy kicsit kirándulunk, ezért elmentünk Sassos motorkölcsönzőjébe. A lányomék két éve ott béreltek robogót, és járták be a környéket. Sassosnak magyar felesége van, Betty, de Sassos is tud valamennyit magyarul, jól elbeszélgettünk velük. Lilla lányom már önálló motorozást tervezett, mivel azóta megszerezte a jogosítványt, így négy robogó lett bérelve. A páromnak van jogsija motorra, így Ő nagyobb motort választhatott.

Bevezetés

A csomagolás…

Nem kapkodtam el a dolgot, két nappal az utazás előtt kezdtem összeszedegetni a holmikat, aztán utána még párszor kipakoltam-bepakoltam, hogy mi is az amire ténylegesen szükségem, szükségünk lehet.

Nem voltam még külföldön nyaralni /itthon sem igazán, anno még az átkosban /Most már elgondolkodom, hogy az volt e az átkos?/ a szakszervezeti önellátós üdülés volt az utolsó nyaralós élményem, kb. 25 éve/, így bajban voltam, hogy mit vigyek magammal.

Az ismerősöm, aki Sartin dolgozik, írta facebook-on, hogy két nap nagyon szar idő volt, a tenger háborgott, de gondoltam, hogy majd csak lenyugszik.
Mindenesetre pakoltam hidegre, melegre, hideget, meleget, szóval kajából is tésztaleveseket, maggi porokat, amihez csak tészta kell, meg egy kis tej, sajt. Vittem egy egész trapistát, mert ott drága, vittem száraz szalámit, 3 az egybe kávét, mert azt szeretem, de azt egy az egyben!:D A Lidl-ben vettünk 3 nagy csomag kétszersültet, gondoltuk kenyér gyanánt megteszi, a párom úgyis azt szokta enni.

Egyszer volt, hol nem volt ország,
ez az ország Magyarország.
Beteg lett nagyon a drága,
bement - pszichiátriára.

Az orvosok tanácskoztak,
két dologra hivatkoztak.
Diagnózist felállítván,
korruptságra hivatkozván.

Csúf e féreg, mely belül rág,
jaj neked, te kicsi ország!
Jobb lenne az öntisztulás,
mint e rothadó pusztulás.

Szégyen ide, szégyen oda,
nem olcsó a politika.
Gazdag urak bevallanak,
igazat most nem hallanak!

Csikorgatják a fogukat,
kitárják a bukszájukat.
Lássuk milyen csóró szegény,
ez a politikus legény.

Nevén kocsi, de csak trabi,
merci-tulaj a nagypapi.
Másfél szobás lakása van,
abban éldegél boldogan.

Se inge és se gatyája,
állambácsi ügyel rája,
hogy gazdag ő ne lehessen,
vagyont, papírra ne vessen.

Százmillió nem sok lóvé,
zsebreteszi korrupt "kópé"!
Pályázatokat kiírnak,
egyfolytában pénzért sírnak.

Sokat foglalkozom mostanában a keleti filozófiával, azaz inkább foglalkoznék vele, de sajnos kevés időm van rá, pedig nagyon sok érdekességgel találkoztam ott. Többek között a reinkarnáció az, ami megragadott és úgy érzem, hogy egyre jobban érdekel.

Most a nagyon hívő emberek kicsit elhűlnek, mert ugye a Bibliában nincs ilyenről szó, de azon is el lehet gondolkodni, hogy igazából mi is lehetett benne, azaz benne van-e minden, ami eredetileg íródott.
Erre sajnos még komoly tudósok sem tudják a választ, tehát nyitott a téma.

A keleti filozófia során találkoztam először azzal a magyarázattal, hogy a karmánk határozza meg az életünk menetét.
Ez is magyarázat lenne arra, hogy vannak bizonyos emberek, akik nem tudnak kitörni abból a bizonyos mókuskerékből, sorozatos negatív hatások érik, bármibe vágnak bele, minden balul sikerül.
Persze itt most a Titok című könyv is bevillan, ami lényegében a vonzás törvényével foglalkozik, nem szabad állandóan negatív dolgokra gondolni, mert akkor azt vonzzuk magunkhoz.

Leszámolás

Hát igen! Lezavartam a 16 napot, aztán három napot pihenhettem. Viszont volt egy-két érdekes dolog, mert a főnököm megjegyezte, hogy ilyen gyér forgalom mellett, lehet, hogy egy kis pihenőre küld, mert nem lesz annyi pénze, hogy kifizessen.
Addigra már tényleg elég gyér lett a forgalom, elmaradoztak azok a vevők, akik rendszeresen újságért jöttek, stb. Itt már nem térek ki másra, mert már csak ragozása lenne annak, hogy milyen balf...sz módon adta elő a kereskedelmet a gumiszerelőből lett boltos.

Mondtam, hogy pár napot ki tudok venni, mert nekem szeptember végére kell a szabadság, de ő nem pár napban gondolkodott, hanem mint kiderült, úgy képzelte el, hogy szeptemberig elmegyek fizetés nélkülire.
Sajnálja, de nem tudott kivenni semmi pénzt az egy hónap alatt a boltból. Nem tudom, mit akar kivenni, hisz fel sem lett töltve rendesen a bolt áruval. Ezt meg is mondtam neki, és azt is, hogy akkor inkább elköszönhetünk egymástól, mert én nem engedhetem meg magamnak, hogy majd két hónapig fizetés nélkül legyek.

Hurrá!!!! Megjöttek! - Mármint főnökömék a nyaralásból.

Meg is látogattak, múlt vasárnap délelőtt történt az örömteli esemény. Természetesen - terepszemle, s mint ahogy vártam is, - nem igazán tetszett neki a cigis polc, meg egy-két olyan dolgon akadt fenn, amire számítottam is. Kérdezte is, hogy mennyit költöttem, mire a reakciója persze, hogy az volt, hogy húúúúú milyen sok!

Mondtam neki, hogy amennyi cigi fogy, addigra be is jön az ára, mire ki kell fizetni, mert ugye már halasztottra kaphatjuk. Csak ami a cigin jön be, nem kell másra költeni, ha már úgyis itt vagyok, mindegy, hogy cigit is eladok vagy nem?

Persze nem tetszett neki, hogy sokan csak cigiért jönnek be, de azt mégsem lehet megcsinálni, hogy ja, bocsi, csak cigi kell, akkor nem adhatok!
Nem vagyok dohányzáspárti, de mindezek ellenére, tudom, hogy muszáj tartani, ezen nem keresni lehet, hanem behozza a vevőket, és esetleg mást is vesz!