Nehéz ezt így leírni, nehogy a harmadik is következzen, hisz még az egy is sok volt.
Szokásos formánkat hoztuk, nehéz időszaknak nézünk elébe szintén, de már nagyon sok mindent túléltünk, akkor ez is sikerülni fog.
Sajnos nyáron ismét költöztünk, a főbérlőnk nem bírta fizetni a törlesztést, a bank árverezéssel fenyegette, ezért mi úgy gondoltuk, hogy nyitott szemmel fogunk járni, ha hallunk valahol "ócsós" albérletet.
Amikor egyszer hazafelé mentem, nem akartam felmenni még, mert otthon volt a lányom és épp a postáról jöttem, kezemben a levél, melyben az ítéletet küldték meg abban az ügyben, amikor a lányomat megtámadták és acélbetétes bakanccsal rugdosták össze a fejét, ezért úgy gondoltam, hogy a házunk mellett leülök egy padra és ott elolvasom. /Sajnos csak 14 havi börtönt kapott, amit meg is fellebbezett, pedig már a harmadik gaztette volt, az előzőnél ült is, csak jó magaviseletéért elengedték előbb/
Olyan ideges voltam, hogy könnyek szöktek a szemembe, így nem akartam felmenni, ezért még vártam kicsit. Szóba elegyedtem egy nővel, aki kiderült, hogy a szomszéd tízesben lakik, és amikor elbeszélgettünk, hogy mik történtek meg velünk, kiderült, hogy hasonló kálváriákat jártak meg mint mi.
Mindenesetre említette, hogy van egy albérletbe kiadó lakás a házukban, de mikor kiderült, hogy 3,5 szobás, mondtam, hogy meg se kérdezze az árát. Aztán egyik nap szólt, hogy 35 ezret kérnek érte, ami annyi volt, amit a 2,5 szobásért fizettünk.
Na ennek következménye??? Költözés! Hát nem mondhatjuk, hogy nincs gyakorlatunk benne, de kicsit húzós volt, hogy március óta éppen suliba jártam, minden nap félnapos képzés, de megoldottuk a dolgokat, ez augusztus elején volt.
Sajnos elég sok kauciót kértek, de a férjem kért munkahelyi előleget, még azt is megbeszéltük a tulajjal, hogy a kaució egy részét beépítjük a lakásba, mivel elég avétosak voltak a szőnyegpadlók, /előzőleg kutyával laktak ott, a gyerekeim amúgy is allergiásak sok mindenre, por, penészgomba, stb./így laminált padlót vettünk, és baráti segítséggel megoldottuk padló lerakását.
A gyerekeimmel festettünk, szóval minden rendben zajlott. Szeptemberben sikeresen levizsgáztam, addig már mázsaszámra nyomtattam ki az önéletrajzokat és motivációs leveleket, abban a reményben, hogy vizsga után rögtön találok munkahelyet, mert ha nem, akkor anyagilag padló./persze nem laminált:D/
A városban nem sok üzlet van, ahová ne vittem volna be önéletrajzot, internet, állandó újságolvasás, álláskeresés, munkaügyi központban álláskeresés...
