Egyszer volt, hol nem volt ország,
ez az ország Magyarország.
Beteg lett nagyon a drága,
bement - pszichiátriára.
Az orvosok tanácskoztak,
két dologra hivatkoztak.
Diagnózist felállítván,
korruptságra hivatkozván.
Csúf e féreg, mely belül rág,
jaj neked, te kicsi ország!
Jobb lenne az öntisztulás,
mint e rothadó pusztulás.
Szégyen ide, szégyen oda,
nem olcsó a politika.
Gazdag urak bevallanak,
igazat most nem hallanak!
Csikorgatják a fogukat,
kitárják a bukszájukat.
Lássuk milyen csóró szegény,
ez a politikus legény.
Nevén kocsi, de csak trabi,
merci-tulaj a nagypapi.
Másfél szobás lakása van,
abban éldegél boldogan.
Se inge és se gatyája,
állambácsi ügyel rája,
hogy gazdag ő ne lehessen,
vagyont, papírra ne vessen.
Százmillió nem sok lóvé,
zsebreteszi korrupt "kópé"!
Pályázatokat kiírnak,
egyfolytában pénzért sírnak.
Ki pályázatot megnyeri,
a sok lóvét jól benyeli.
S arra is ügyelnek nagyon,
ne gyarapodjon a vagyon.
Parlamentben felszólalnak,
főleg akkor, ha ott vannak.
Ha éppen nem telefonál,
feláll és kisétafikál.
Törvényt úgy nem "módosítnak",
amivel ők rosszul járnak.
Néha-néha van kis hiba,
lebukás az kész galiba.
Bilincs, lakat, elvezetés...
vagy számunkra megvezetés?
Mit is higgyek, nem is tudom,
de én ezt már nagyon unom.
Kígyót, békát kiabálnak,
zsetonokkal variálnak.
Nem úgy, hogy neked is jusson,
villára, mercire fusson.
Halat, vadat, s mi jó falat,
üzenjünk nekik most hadat!
Sok finomság, ez most a juss,
ne mondhassák többé, hogy kuss!
Kis adóddal csalni nem tudsz,
gyors futóként pénzedért futsz.
Érdekes, mert sok mindent tudsz,
előre sajnos mégsem jutsz.
Tízezrekért megaláznak,
s még jó, ha meg nem gyaláznak.
Milliók és milliárdok,
alvilág és nagyvilágok.
Év értékelésük hamis,
láthatja ezt most a vak is.
Beetetnek, ez a malaszt!
Lényeg az, hogy el ne szalaszd!
Nyakunkon van a választás,
hazugsággal elárasztás.
Ígérni azt én is tudok,
közben pénzem után futok.
Kilopják azt a zsebemből,
könnyet csal ki a szememből.
Mivé lett a kis országunk,
ahol rabszolgává válunk.
