Regisztrálva vagyok a turatars.com oldalon, már többször sikerült jó túracsapatba csöppennem általa, azonban személyes üzenetet felhasználótól még nem kaptam, egészen a mai napig. Furcsáltam, a név amúgy több mint gyanús: rosedan4u.

Szia kedves barátom,

A nevem Miss Rose. láttam a profilodat a ( www.turatars.com ) és én érdeklődővé váltam benned, szintén szeretni foglak tudni többet rólad, és azt fogom szeretni, küldjön egy levelet az én e-mail címét, hogy tudok adni neked képeket. Itt az én e-mail cím ( rosedan22@yahoo.com ) Várom a levél az én e-mail címre. (Távolság vagy a szín is életkor nem számít, de a szerelem ügyekben sokat)

kérjük, válaszoljon nekem a e-mail címét

( rosedan22@yahoo.com )

Hello dear friend,

My name is Miss Rose. i saw your profile at ( www.turatars.com ) and i became interested in you, i will also like to know more about you, and i will like you to send a mail to my e-mail address, so that i can give you my pictures. here is my e-mail address ( rosedan22@yahoo.com ) I am waiting for your mail to my e-mail address. (distance or colour even age does not matter but love matters alot)

Emlékszem nem is olyan régen nagyon sokat tudtam a számítógép előtt ülni és játszani. Többnyire erőszakos játékokkal rongáltam az elmémet, mint a Soldier of Fortune, Alone in the Dark sorozat, Postal, Half-Life, GTA sorozat... Ettől függetlenül világunkhoz mérten normális ember lettem. Dolgozok, nem bántok senkit, türelmes vagyok és nem lesem annak lehetőségét, hogy ártsak másoknak. Hétköznapi vagyok, semmi extra, szürke kisegér. Tehát a játékok nem rontottak el. Amúgy a kockulás mellett jutott idő sulira, és naponta futottam 1-2 órát, ez a mai napig nem változott.

Ha jól emlékszem, még 20-22 éves koromban is függő voltam. Akkori párommal vállalkozásba fogtunk, jól ment, lelkesek voltunk, de ha volt egy kis idő az üzlet mellett, éppen nem volt vásárló vagy intéznivaló, játszottam (mára már üzletek és köszönik jól vannak, nem úgy, mint mi ). Azóta eltelt 4 év, és nem tudom, hogyan tudtam órákat tölteni a gép előtt mindenféle gépeket és figurákat irányítva. Ma is játszok, néha, keveset. A World of Goo tudott lekötni, a STALKER, a Left4Dead és a Machinarium. Az elsővel és az utolsóval majdnem minden nap játszottam fél vagy egy órát úgy 6-7 napon keresztül, a többit néha elindítottam 1-1 órára. Tehát ha tetszik is valamelyik, nem tudok órákat tölteni vele. Középiskolában ugyan csak egyszer, de előfordult, hogy lógtam és hazamentem a Soldier of Fortune-nal hülyülni. Ezt a függőséget mintha egy pillanat alatt elvágták volna. Nem is bánom, bár nem érzem, hogy emiatt az életemben bármiféle hátrányom lenne.

Egy kis szösszenet eddigi kedvenc telefonomról. Nem teszem címlapra, mert nem lesz megfelelő színvonalú írás, és a helyesírásra sem fogok figyelni. Továbbá ezt az egészet azért írom, mert tanulnom kéne, és ilyenkor az ember elkövet mindent, hogy mással foglalkozzon.

Rögtön az elején érdemes megemlíteni, hogy a készülékből létezik keleti és nyugati piacra szánt példány. A különbség normál használat mellett nem vehető észre, a problémák akkor buknak ki, mikor ROM-ot szeretnénk frissíteni. Gyári oldalról nem tudunk rossz szoftvert leszedni hozzá, mivel a szériaszám begépelése után hibaüzenetet kapunk, hogy ez bizony nem a mi készülékünkre készült. Ha főzött ROM-ot teszünk a telefonunkra, ott fordulhat elő olyan, hogy pl a készülék keleti piacra készült, az átírt ROM alapja egy nyugati ROM. Ezt szépen felhúzzuk a telefonra, és másnap reggel késünk a munkahelyünkről, mert a telefon vagy egyáltalán nem ébresztett, vagy 10-30 perces késéssel kezdett bele a reggeli mjúzikelbe. Ilyen és ehhez hasonló hibák miatt sokan korán levonják a "szar telefon" következtetést, pedig egyáltalán nem az, mint az a következő sorokból is látható lesz.

Tud esetleg valaki fizetős parkolási lehetőséget magánháznál Münchenben kb. 2 hétre? Ha közel lenne a reptér, az lenne a tuti.

Pozsonyban hagytuk ott az autót egy családnál 5eur/nap -ért, ők kimondottan erre álltak rá, építettek egy 20 autós parkolót a kertben. Valami ilyen kéne az említett városban is, neten nem találtam semmit.

Sosem értettem, miért kerül egy DVD film 5.000Ft-ba, vagy egy játék 10.000Ft-ba, netán egy Office 70.000Ft-ba. Persze, van közvetlen anyagköltségük, ami igazából elhanyagolható, a termék tervezése, kivitelezése azonban igen költséges. Képzett programozók, megfelelő géppark, film esetén ugyanezek plusz a túlfizetett színészek (nem magyar filmekről van szó), díszletek, engedélyek... Rengeteg pénz így összességében. Persze nem kell aggódni, ezek a költségek egy jó termék esetén többszörösen megtérülnek és bőséges hasznot hoznak.

Tényleg normális dolog ilyen irreális összegeket kérni valamiért, hogy a kiadó és az előadó megvehesse az évi Aston Martin adagját? Szerintem nem. Persze mindennek annyi az ára, amennyit kifizetnek érte, és ha a termékre van kereslet horror áron, akkor bizony a termék megkapja a horror-árcédulát. Természetesen nem tényező, hogy a különböző országokban élők lehetőségei nagyon eltérnek, de az igények nagyon közel állnak egymáshoz. Mit tesz hát az ember ilyenkor?

Úgy tűnik, hogy lesz 2-3 napom, amikor szabad leszek, mint madár. Arra gondoltam, ha az idő is úgy alakul, felpattanok a műanyakrakétára, és elindulok valamerre. Csak úgy, pontos cél nélkül. Oldaltáskában kaja, némi ruha, hálózsák. Középső dobozban fényképező és kiegészítői. Mögöttem egy sátor, persze összecsomagolva. Tök jó, ha nincs hálótárs, így befér a moci is. Persze a hálótárssal ellentétben nem érdemes beindítani a sátoron belül.
Ennyi idő alatt biztosan találkozok pár érdekes és szép dologgal. Lehet a Tiszát veszem célba, vagy Szlovákiát. Bár a Balaton se lenne hülyeség. Ilyen csöves-motorozásban még úgysem volt részem, most kiderül, bejön-e.

A Tiszát nagyon szeretem, a sátor szinte bárhol felcsapható. Fotózás szempontjából is ideális a (számomra) különleges élővilága miatt, továbbá az éjszakák is elképesztőek az onnan látható iszonyatos mennyiségű csillaggal, Tisza-illattal és sült hallal. Ha emellett döntenék, gondolom készülne sok kép, de tutira jól érezném magam.

Érdekes problémával találkoztam (már akinek). Középiskolás korom óta próbálnak valamilyen programozási nyelvre megtanítani. Érdekel, megy, de aztán vége az anyagnak, nincs tovább, én meg felejtek.
Szeptemberben "vénségemre" beíratkoztam a Kandóra (csak jót tudok róla mondani, jó tanárok, érdekes tárgyak), itt a C nyelv van preferálva, a fejlesztői környezet a mára már elavult BorlandC. Egy kezdőnek azonban nincs többre szüksége, az alapokat könnyedén el tudja sajátítani rajta. Én annyira megszerettem, hogy az alap progit mindig megírtam BorlandC-ben, majd a "csinosítás" folytatódott DevC++-ban. A súgója kész tankönyv rengeteg példával, gyorsan fut és átlátható. Számomra eleinte a legnagyobb probléma a kevés megjelenített karakter volt. Ha nőtt a felbontás, nőtt a karakterek mérete is, mindig fix sorhosszúsággal, ami soronként 78 karaktert és 14 sort jelentett bekapcsolt WATCH ablakkal. Aztán jöttek az igények: szeretnék programot írni a PDA-ra, PC-re, persze valami szép grafikusat. Nem ártana kikupálódni soros, GPIB és USB kommunikációból. Szóval ide már valami komolyabb kéne, de nem elég a környezet fejlesztése, nekem is fejlődnöm kell(ene), sajnos magamtól, mivel sikeresen túl vagyok a prog mindkettő félévén.

1201N-Bevezető

Pár hete agyaltam rajta, hogy a közel 3kg-os Toshiba Satellite A200-1S9 laptopomat le kéne cserélni valami hordozhatóbbra. Ugyan a Toshiba elég jó teljesítménnyel bír, játszani is kiváló, igényesen összeszerelt példány és nem mellékesen még szép is, nagy és nehéz, ezért macerás cipelni. Én meg nem tömörítgetek otthon DVD-ket, nem is nagyon játszok, csak a BorlandC-t tolom ezerrel, úgyhogy elég lenne valami szerényebb teljesítménnyel bíró töpörödött netbook. Sikeresen beszereztem egy kiváló pédányt, ezt szeretném Nektek bemutatni, mint felhasználó, és nem mint szakujságíró, vagy hasonló. Nem lesznek szoftveres tesztek, kizárólag személyes benyomások.

Barátnőmnek és a húgomnak is van egy-egy Asus eee 900-a, ezek számomra ki is estek, mivel nagyon lassúak és a 8,9"-os kijelző már túl pici számomra. Nézegettem 10"-osakat, azok elég jók, aztán egy üzletben láttam a 12,1"-os MSI U200-at. Na, mondom, ez az a kijelzőméret, ami nekem kell. Ekkorán lehet filmet is nézni, ha nincs más, tanulni is elegendő, továbbá a C-nek is bőven elég. Ok, de milyen gép legyen? Rengeteg alternatíva merült fel: MSI U200, Acer Ferrari, Lenovo S12 és még jópár. Utánaolvastam, a paraméterei alapján a 1201N tökéletesen megfelel, rendkívül szimpatikus a DualCore proci, még pár órán át keresgettem gépeket, de ebben az árban ez tűnt a legjobbnak.

Húgom kiadta a feladatot: szerezzek MP3 lejátszót. Legyen olcsó, és nagyon jó. Az első próbálkozásról röviden: Teszvesz, ordas86 (bizalomgerjesztő név) felhasználó meglép a pénzzel. Na ennyit az olcsó lejátszóról, már buktam is 6000-et. (azért feljelentettem, hogy r*had*a meg az ingyenélője)

Aztán a Hardveraprón "milyenugyben" felhasználóban megismerhettem egy igen korrekt és láthatólag gyakorlott eladót. A hirdetései között volt egy állítása szerint ütött-kopott iPOD Photo U2 Special Edition.

iPOD Photo (color) U2 Special Edition

Húgomról, és nagyjából a családomról érdemes tudni, hogy U2 fan mindenki, beleértve engem is. Hiába volt kerek perec leírva, hogy rossz állapotban van a lejátszó, ez kell neki, és kész. Az ára 8000Ft, ami igen korrektnek mondható, hiszen ennyiért adják a hibás monochrome kijelzősöket, ez meg tökéletesen működik és még színes is a kijelző (új ára brutál volt, kb 97.000Ft-ja jött ki, amikor Dublinban nézte). Találkozót összehoztuk a Pólus Centernél, kollega megmutatta a lejátszót, ami szerintem átlagosan volt leharcolva, semmi extra sérelmet nem láttam rajta. Még érdemes tudni, hogy telefonban szinte le akart beszélni róla, merthogy annyira leélt.

Az elején szögezzük le: nem akarok autós-motoros vitát, engem az ilyesmi nem érdekel! Hülye mindenhol van és mindent vezethetnek, még repülőt is!

Már régen elterveztük, hogy az idei pünkösdi hétvégét Lázbércen (innen 260km) töltjük barátnőm szűk, 30 fős családi körében a víztározó mellett. Szombaton érkezik mindenki, nekem persze dolgom van, így csak később tudunk indulni, de megvárnak. Havernál betonozás, sietés, mire hazaértem görcsölt mindkettő kezem, úgyhogy telefonáltam, hogy ne várjanak megyek motorral, ebből persze kisebb vita kerekedett, hogy ne legyek már hülye, hogy motorozok... Nekem persze aktívan görcsöl a kezem, közben leszakadt az ég, így ugye nem lehet elindulni, főleg nem időben. Szóval már pakoltam is a dobozba nagy örömmel, persze valahogy ekkor nem volt baja a kezemnek.

Minden készen van, GPS belő, motor kilő és előre élvezem az utat. Teljesen korrekten, 90-110 között pöfögtem, az egyesen Bicske után nem sokkal a völgy aljában beértem egy kocsisort, ami 70-nel mehetett, vártam kicsit, hogy lássam ki mit akar, de mivel nem mozdult senki, index és előzés. Elmentem egy zöld valami mellet, aztán majdnem az ezüst Mercedes ML320 mellett voltam, mikor hirtelen ő is előzni kezdett. Satufék, duda, szerencsém volt mert volt hely mellette, így nem csattantam bele. Átnéztem az autóba, és döbbentem láttam, hogy a büdös tapló még nekem mutogat. Basszus, index és tükör nélkül vált sávot, majdnem nekemjön és még ő mutogat! Beintettem, elmentem mellette, visszasoroltam, és látom nagyon jön mögöttem. Csak vigyorogtam, hogy ez meg mit akar azzal a lomha fémdobozzal? Húztam egy kövér gázt, pár másodperc után megnéztem mi van, de addigra nagyon pici volt már a visszapillantóban. Az út további része nagyon kellemes volt. Vettem pályamatricát, fel is mentem rá, úgy 70km után megúntam, egy lehajtónál dobtam egy jobb(ik)ost... és jól eltévedtem GPS-szel. Eszméletlen jó volt kanyarogni a hegyeken-völgyeken. Miskolc után jött egy Audi A5-ös, a hosszú egyenesben versenyeztünk egyet. Lemaradt, de nem sokkal, nagyon mehet az a gép, és be kell vallanom, nagyon tetszett, főleg az eleje (azt többet láttam ). Kazincbarcikán meg mintha rizsföldek lennének, minden víz alatt, csak a bokrok zöldje látszik ki! Nagy nehezen megtaláltam Dédestapolcsányt, ott kavarogtam mindenfele, nagyon nehezen találtam meg a tavat. Persze végül kiderült, hogy nagyjából jó helyen vagyok, csak nem tudtam, hogy a tó melyik oldala kell nekem. Mondjuk a kikerült sorompó is gyanús volt, de gondoltam estére biztosan leeresztik. Fenéket, a betonútra lemosta a víz a földet és alig járható. Így is végigmentem rajta, aztán kiértem egy Uppony nevű faluban. Google Earth-ról rémlett, hogy ez biztosan nem jó nekem, így tettem egy kört a sárban visszafele is. Végül kijöttek elém és megmutatták merre is kellett volna mennem. Volt, hogy 20 méterre voltam az őrháztól, mégsem vettem észre!