Pár hónapja párommal felkerekedtünk, és kijöttünk Írországba. Érkezésünk után pár nappal vettünk egy 2003-as Skoda Octavia-t. Nem új autó, voltak vele apróbb gondok, de gariban kijavítottáka kereskedésben őket, azt hittük minden rendben.
Eltelt 3 hónap, garancia lejárt, még mindig minden a legnagyobb rendben. Egyik reggel hatalmas parti után csipás szemekkel boltba indultunk. Kimentünk az autóhoz, és mindketten döbbenten álltunk, a hátső ülés jobb oldalon le volt hajtva. Csak álltunk, nem kaptunk szikrát, aztán szépen lassan leesett, hogy feltörthették az autót, ugyan ennek kívül semmi nyoma nem volt.
Körbejártuk, nyitogattuk az ajtókat, minden zárva. Aztán kipróbáltam a csomagtérajtót, ami kinyílt. Mint kiderült, a központi zár nem működteti, csak kulccsal lehet bezárni. Magyarán kinyitotta a csomagtérajtót, onnan előre mászott, majd vissza. Szerencsére a kocsiban nem volt semmi extra, egy 5EUR-ért vásárolt óra volt benne, amit kivettek a dobozából és elvittek, azonban a hülyegyerek zsebéből kiesett egy eredeti svájci bicska, ami így már az enyém.
Nem volt rossz biznisz. A sztori pikantériája, hogy frissen megismert magyar barátainkkal kirándulni voltunk, hoztak fotócuccokat, amiket a kocsiban akartak hagyni aznap éjszakára, mivel a kirándulás után vendégségbe mentek. A cucc: Sony A6000 + Carl Zeiss 24mm, Sony A7 II + Carl Zeiss 70-200 2.8, Sony A7S + valami videós obi. Na, ha ez benne marad éjszakára...
Szerencsére mégis hazaugrottak a cuccal.
A megrázó inkább az volt, hogy valaki bemászott az autónkba, igazi lelki törés volt, arról nem is beszélve, hogy teljesen összesározta belül. 1-2 hétig csak arra tudtunk gondolni, hogy nem maradhat, eladjuk, undorodunk tőle. Szerencsére elmúlt, autó maradt, de a zárral kezdeni kell valamit.