Hirdetés

Az emberek furák lettek

Néha teljesen ledöbbenek, hogy az emberek mennyire elkanyarodott értékrenddel rendelkeznek.
PH-s kolléga, tehát vélhetően technikai ember nem érti, miért akarja valaki olcsón javíttatni az eszközét, ha egyszer lenne pénze újra.
Én is csak azt tudom kérdezni amit ő: miért ilyenek az emberek?

Emberünk annak ellenére akarja javíttatni az eszközt, hogy vehetne újat. De miért is venne? Hogy a szemétre kerüljön az indokoltnál nagyobb mennyiségű elektronikai hulladék? Mi ebben a logika? Minek új, ha meg lehet javítani?
Nem értem hogy jutottunk el oda, hogy ha valamivel gond van az az elvárás, hogy újat vegyünk a másikat meg hajítsuk a szemétre mert lehet. Aztán ez annyira természetessé válik a mindennapokban, hogy szépen lassan alkalmazzuk mindenre: emberekre, állatokra, elvekre, bármire.
Melyikhez kell nagyobb tudás, ügyesség, eltökéltség, bátorság: vásárláshoz vagy javításhoz?

Amúgy lehet pont azért tehetné meg az új eszközt, mert általában javítja a meglevőt, ha az racionális megoldás.
Az is lehet, hogy élvezi a problémamegoldás folyamatát. Én is sokmindent javítok, sokszor szakit sem hívok: spórolok és tanulok is egyben belőle és tudom, hogy akkor az most rendben lesz sokáig.

Itt van példának a Felt IA1 bringám. Nem olcsó darab és ráadásul még nagyon szeretem is, első Ironman 70.3, első külföldi verseny, első elektronyos váltású bringám. Aztán akadt vele egy kis gond régebben: eltörött a váltótartó fül egy majdnem jól sikerült váltás után és ugyan a váz nem sérült, de mégis mindenhol azt mondták kuka, vegyek másikat, nehéz és rizikós leszedni a töröttet erről a típusról. Vért izzadva csak leszedtem, kapott egy újat 15 Fontért, amit feltettem további 10 Font elköltése után (szerszámok). Ez belekerült vagy 15 órámba, mivel akkor már a dizájnproblémát is megoldottam ami miatt minden boltból elküldtek. Szóval 15 óra és 30 Font elköltése után van egy ismét hibátlan Felt IA1 vázam, amin orvosolva lett egy tervezési hiba is. Ha újra bénázok és eltörik a váltótartó, kb 2 perc lesz a csere. Mekkora hülye vagyok. :))

Vagy ott a Logitech MX Master egerem. Szépen elkopott az évek alatt, kilyukadt a gumírozott gomb, felfényesedett a felülete és fura, ragadós lett a gumírozott rész. Új egér lett volna kb 70 Font, új burkolatot pedig kaptam 12 Fontért. A művelet 10 perc volt max.

Szerintem ennek kéne a normának lennie, de nem vagyunk egyformák.

  • morcosharcos

    őstag

    válasz Kisgépkezelő #9 üzenetére

    Az jó üzleti modell :) Mármint neki.

    Kennedy: “Democracy is not perfect, but we have never had to put a wall up to keep our people in.”

  • Kisgépkezelő

    senior tag

    válasz UnA #6 üzenetére

    Azt hiszem nem vagyok annak a topicnak az olvasója, ahol ez az eset felmerült, úgyhogy a részleteket pontosan nem tudom, mindenesetre most pont a hó elején én is javítottam valamit olcsó aliexpresszes vacak felhasználásával. Javíthattam volna drágábban is, mert pl: itt a hardveraprón egy kolléga ugyanazokat az alkatrészeket. Furcsa mód az ő boltocskájában is pont ugyanahhoz a kb. 100 termékhez árul pótalkatrészt, mint az alis bolt (gyártó + cikkszám egyezik) csak épp háromszoros áron és még a postát is nekem kell állnom. ;]

  • morcosharcos

    őstag

    Én (egyébként humánosként, közöm nincs az IT-hez) minden rosszalkodó számtech eszközt addig b@szok, amíg meg nem javul, nem számít milyen régi, pedig hegyszám vehetném az újat. Soha nem dobok ki olyat, ami tökéletesen betölti a funkcióját, és fillérekből meg lehet javítani, vagy szoftveresen "ingyen" helyre lehet pofozni. Van pl. itthon most egy x13 gen3 thinkpad, amit az irodám költségelszámolására vettünk, szal gyak. leírom az adóbefizetéseimből, remek gép, tényleg kitűnő, de mivel szöveget szerkesztek, és hozzászoktam ahhoz, egy ősrégi t450-et használok, egyszer már cseréltem rajta billet mert széjjelvertem a sok gépelésben, illetve egyszer belső akksit.

    Lehet csak én vagyok elcseszve, de ami működik, vagy nagyon könnyen megjavítható, a világon semmi értelme kidobni. Legalább annyira együgyűség, mint 100 mondatban kitárgyalni azt, amit el lehet mondani kettőben is kényelmesen.

    Kennedy: “Democracy is not perfect, but we have never had to put a wall up to keep our people in.”

  • Pikari

    addikt

    Amit leírtál, egy tünet.

    Pl a biciklis példád elég jó. Viszont a következtetés, amit levontál belőle, nem mélyreható.

    Azt emlegeted fel, hogy a probléma az, hogy az ember valamiért nem vesz meg egy 5 ezer forintos kínai váltókart, és teszi fel az 1 milliós bicajra, hogy megjavítsa - hanem ehelyett inkább vesz egy 1 milliós bicajt megint. (csak mondtam hasraütésre pénzösszegeket, biztos nem annyiba kerül, a példa szempontjából nem fontos, engem meg pont nem érdekel).

    Gondolkozzunk, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki ezt a műveletet meg tudja csinálni:

    -Meg kell állapítani, hogyan tudod szétszedni a régit - a te esetedben lehetséges volt, és szét is tudtad szedni. Amennyiben ez nem lehetséges, megállapítani, hogy a régi váltó zsinórja használható -e, újat kell -e kihúzni, stb.
    -El kell olvasni, hogy mi van a váltóra írva, vagy ki kell googlizni a bicaj dokumentációját, ne adj isten, megszámolni, hány darab sebesség van a bicikliben, hogy lehetőleg egy nagyjából kompatibilis váltót tudj találni. A te esetedben nem a váltó volt a szar, csak a tokmánya, így aztán máris megúsztad a probléma 99%-át.
    (Amúgy nekem hasonló váltós gondom volt tavaly, két tubus pillanatragasztóval oldottam meg, már több, mint egy éve elvan így, de ha megint elkezd széttöredezni, akkor megint kap 2 tubust a pofájába, és megint elmegy két évig. )
    -Keresni egy webboltot, vagy apróhirdetést, megrendelni a szükséges alkatrészeket.
    -Várni a futárt, felvenni a telefont, odaadni neki az utánvét árát.
    -Felrakni rá az új váltót (jobb esetben néhány csavar ki és becsavarása árán).

    Az általad említett példában szereplő embereknek a baja az, hogy a fent említett ÖSSZES lépés kifog rajta agyilag.

    Nem arról van szó, hogy esetleg nincs tisztában azzal, hogy ezt javítani lehetne valahogy, vagy hogy valamelyik lépést nem tudná kivitelezni.

    Hanem inkább az van, hogy mióta ez a 24/7 okostelefonfüggés, okostévé előtt napi 8 órában való nyáladzás tömeges jelenséggé vált, azóta az emberek funkcionális IQ-ja kb 50%-al csökkent. Nem tudják megkülönböztetni a gépen futó programokat a weboldalaktól, nem értik, mi az a fájlrendszer. Sőt, ha mondasz nekik egy olyan összetett mondatot, amiben szerepel az ÉS vagy a VAGY szó, azt már nem fogják megérteni.

    Ha biciklit is javítani akarnának, csak állni fognak előtte, és 3-4 órán át ülvötve össze fogják magukat fosni, nyögdécselve, lökködve a biciklit ide-oda katatón állapotban, várva, hogy a bicikli meggyógyuljon valami misztikus erő által.

    Mintha isten átka ereszkedett volna le, büntetésül és elvette volna a józan paraszti észt, és mindenkiből értelmi fogyatékost csinált volna.

    A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.

  • UnA

    Korrektor

    válasz alcsa #1 üzenetére

    Talán egy picit lehetnél megengedő, mert az eredeti sztoriban két dolog van:
    (1) valaki javítani szeretne egy eszközt
    (2) de ezt a javítást valami aliexpresses vacakkal akarja megoldani

    Az (1) szerintem is rendben van, a (2) már kérdéses - nekem nem a kedvencem.

  • totron

    addikt

    A dobd el elve csupán egy tengely, amire felfekszik a homályos tekintetű birka lét, így a többségi lakosnál különösebb miérteket keresni is felesleges, csak tapossa a rendszert emberünk.
    Javításhoz, javíthatósághoz eleve azon a színvonalon is kell mozogni ahol érdemes javítani. A legtöbb ember kultúrájában - pénzügyi vagy örökölt alapokból fakadóan - nincs benne a nem gagyi iránti igény, egyáltalán: nem is tudnak a kommerszen felüli világról, kivéve ájfon. A többi produkt meg hát nem hosszú távra készül, nem cserélhető semmi rajt, nem fogja megörökölni onoka és ezt tudja is mindenki. Aminél ezek az opciók élnek azt meg jellemzően irreálisan drágának tartják, nem is minden alap nélkül. Nehéz belőni az igazságot, tömegtermelés nélkül még mindig 3 tv /utca szintjén mozognánk.
    Vannak szép számmal, akik anyagiak okán csak beleragadtak a körforgattatásba és egyébként teljesen értik amiről ez a cikk szól, kényszerműködésükre viszont sajnos pont megegyeznek a fent vázolt mentalitásúakkal - és ezen a pontont tragédia a jelenség. Hiába látják be és látják át, sokaknak élethosszon át nem jut ki a minőségből.

    Hogy anyagi lehetőségek és tudatosság, mint önérdeket is magában foglaló - hiperideális esetben azon túl is nyúló - előrelátás egyszerre létezzenek valakiben, nos az nem a leggyakoribb. Gyakran nem is tudja értelmezni, ha szembe jön vele ilyen együttállású embertárs és annak választása vagy épp nem meri elhinni, nem mer egy nagyobb, indokolt kiadást generálni, ha saját magával történik végre megteremtődik a pénzalap. S akkor a bütykölői affinitást, mint olyat nem is vettük bele a listába, ahhoz is kell külön képesség, tápláló sikerélmény. Pech, hogy ilyen tényleges beltartalommal bíró sikerélmény-butikok viszont sehol nincsenek, ezen a ponton aztán rendszerint meg is áll tudomány... el sem tud indulni igazán.
    Akinek nem ügyes a keze vagy nincs ideje, az a szerviznek ad munkát, ez sem feltétlenül baj. Az előfordulhat, hogy műszaki véna, egó erősködik és ciki vagy nem, egy láthatóan sikertelen kísérlet eredményét kénytelen szakértő szemek elé tárni végül az ember. :) Ebben az esetben nem ez történt.

    Hasonló a hasonlónak örül, van, hogy ez a hasonló egyszer csak egy félelmetesen szűk halmazt kezd el képezni. Hogy pontosan meddig érdemes kapaszkodni a meggyőződésekbe a világ működésével szemben, na az egy jó kérdés. Bezárással egyelőre nem honorálják a dolgot, fura pillantásokkal igen, de azt meg le kell kakkantani.
    Kihalóban a mesterek mellett, tanoncként való tapasztalás intézménye, az önellátó gazdaságok, ezek nélkül viszont kreatív tudást nehéz, ha nem lehetetlen beszerezni. Helyette van üresség. Hiába van termelés, ha csak készre szereltség van, hiába van tudás, ha nincs min alkalmazni.

  • lornname11

    csendes tag

    Az a fura az emberben, hogy ha hiba keletkezik valamiben, és megpróbálja megjavítani ahelyett, hogy kidobná, akkor már fillérbacónak számít? Az emberi kapcsolatoknak is így kellene müködnie... :DDD
    Sokkal élvezetesebbnek tartom a hibák helyrehozását, mint a pénztárcám karcsúsítását nézni.

  • qqcqqc

    őstag

    Újabb roppant megosztó szösszenet az Embertől, Akihez Nem Lehet Hozzászólni (direkt írtam így).
    Az első reakcióm, hogy megetetném vele az összes szemetet, amit ezzel a mentalitással termel, ipari kecsöppel, hogy jobban csússzon.
    Ha valamit meg lehet javítani, pláne olcsón, akkor azt meg kell javítani. Felhívnám a figyelmét arra, hogy ez lassan életbe lépő uniós előírás is.
    Az meg különösen írritáló, hogy az indok a kifakadásra az, hogy igazából az akasztja ki, hogy ha van pénze "drága" gépre, akkor miért nem szórja a dellát, ahelyet, hogy spórolna. Az eszébe sem jut, hogy lehet, hogy azért van pénz a gépre, mert nem költ a másik feleslegesen?

    [ Szerkesztve ]

  • SutPet

    aktív tag

    válasz alcsa #1 üzenetére

    +1

    God must love stupid people, he made so many of them.

  • alcsa

    senior tag

    Köszönöm, hogy ilyen szépen kifejtetted azt, amit én csak egy egysoros mondatban akartam a poszt alá írni, ha nem lennének letiltva a hozzászólások :R.

    [ Szerkesztve ]

Még van hozzászólás! Tovább