Napokban hallom a híradókban, hogy gyakorlatilag tűzzel-vassal irtják a génmódosított vetőmagokból kikelt növényeket, és a környezetükben lévő többi növényt is egy biztonsági sávban.

Miért van erre szükség?

Miért mossák össze a génmódosítás kifejezést a génmanipulálással és a génszennyezéssel? Elég bulvársajtós megoldása a lejáratásnak.

Most mondták a híradóban, hogy EU-s területen nem terem elég szója, ezért import szóját is használnak, amiben van bőven génmódosított verzió. Szóját meg eszik mindenki, ha másban nem, akkor a virsliben, hús helyett... Szóval akkor most tulajdonképpen két falat virslitől már haldokolnunk kellene, vagy minimum 2 új kart növesztenünk, tekintve a vetőmagoknál látott reakciót.

Valaki elhiszi azt, hogy ha genetikailag tervezett élelmiszert eszik, attól neki rosszabb lesz? Vagy megfordítva a kérdést, az jobban tetszik, hogy genetikailag xy kártevővel szemben ellenállóvá tett növény helyett közönségest vetnek, amit agyon kell permetezni?

Miután túljutottunk a telepítésen, proxyn, meghajtócsatolásokon, stb [előző írásom a témában], nézzük a KDE-s Debian belakását. (Az írás továbbra sem a profiknak szól)

Compiz

Linuxok használati élményét nagyban feldobják a Compiz effektjei, és egyben nem csak szépít, de könnyebb használhatóságot is eredményez. A windows "aero" felület képességei ehhez képest a bokorban sincsenek.

A Compizhoz nem kell semmit telepíteni, csak be kell menni a "K" menübe, ott a rendszerbeállításokba, azon belül pedig a Munkaasztal-t kell választani. Az asztali effektek beállítója jelenik meg előttünk, itt engedélyezzük az effekteket, valamint ha nem aktív, akkor kapcsoljuk be a "kompozit"-ot.
Itt javaslom asztalváltásra a kockát beállítani, nagyon jól néz ki.

A mellette lévő fülön tudjuk részletesen beállítani, hogy milyen effektjeink legyenek. A "szétrobbanást" és a "visszacsúszó ablakok"-at mindenképpen javaslom beállítani. A többi már ízlés kérdése. Sajnos van 1-2 effekt, ami nem működik, ennek nem tudom az okát.

Kezembe került egy kis füzet, amit 1996 óta őrizgetek. Arra nem emlékszem, hogy jártam volna a boltjukba, de ezek szerint igen. Régen sokat nézegettem a pokoli torony, power tower, big tower fantázianevű gépeket, meg mellettük a horribilis árcédulát.

Azt meg kell hagyni, hogy 1996-hoz képest elég klassz a design. Ma csak kapunk összegemkapcsozva x oldal kinyomtatott fekete fehér táblázatot...

A képek olvasható, nagyítható, nagy méretben ebben a picasa galériában találhatóak: [link]

Úgy alakult, hogy embended Linuxozást kell csinálnom, fogunk majd kernelt fordítani Colibrira (arm), és erre a Debian alkalmas. Miután Virtualbox alatt a telepítés közben 3x lefagyott, valamint egyik nap használat közben is, amitől maga az image fájl is használhatatlan lett, kénytelen voltam feltenni élesben, az eddig használt OpenSuse helyett.

Használtam már Ubuntut 8.04-10.10, Mint9,10-et, valamint OpenSuse-t, mindet Gnome ablakkezelővel. Most a Debiant meg KDE-vel fogom használni, mivel jól megkaptam, hogy a Gnome az idióta, és a Windowsoz szokott hülyéknek van, stb. stb...

Ez az írás egy gyorstalpaló konyhanyelven, nyilván nem a profi Linuxosoknak készült.

Szóval akkor legyen Debian KDE-vel.

1. rész - Telepítés

Kiugró ADSL (PPPoE) internet tulajoknak --->

Vettem egy ilyen frankó dupla tunert, ez attól dupla, hogy ténylegesen két digitális mpeg-4 tuner van benne, így egyikkel lehet nézni x adót, a másikkal meg felvenni y-t. Persze mivel csak a szabadon fogható adókat tudja venni, nem nagyon hiszem, hogy különösebben használva lesz ez a funkciója.

Windows alatt jár hozzá az Arcsoft Total Media program teljes verziója, szériakulccsal, nem is pazarlok rá szót, tud mindent, csak a magyar nyelvet nem.

Linux alatt már más a helyzet. Természetesen hivatalos Linux support nincs, bütykölni kell.
Akkor lássuk:

A LinuxTV.org [link] szerint a 2.6.37-es kernel óta lehet használni ezt a tunert. Hoppá, csakhogy se Ubuntuhoz, se OpenSusehoz nincs jelenleg még 2.6.37-es kernel, úgyhogy a még nem végleges kerneleket kell feltelepíteni.

Avagy a lusta ember (fel)használja a környezetét...

Think different!

Látva, hogy most divatba jöttek logouton a fából készült gépházak, rájöttem, hogy eljött az én időm!
Valamivel régebben már okoztam meglepetést a gányolás topicban, akkor bíztattak a logoutra írásra, nos a project most ért el arra a szintre, hogy romboljam a közízlést! (de csak egy kicsit)

Nos, ugye íróasztal szinte minden családban van, bár sokfelé csak dísznek, pl. mikor mondják a szülők, hogy itt szokott Petike tanulni. Persze Petike is csak max a pornó újságokat tartja az íróasztal szekrényében, mert a könyvekre allergiás, a betűktől meg benyunyul a nyenyeréje... (örökletes nyavalya)

Szóval fogjunk egy íróasztalt (de ne kézbe, mert ahhoz túl túl nagy és nehéz), aminek van elég nagy méretű szekrény része. Szedjük ki a polcokat, és gondolkodjunk. (nem, ez most nem a Rátóti feles ideje, előbb olvasd végig az írást)
A gépház az pénzbe kerül, a gépház az rossz. A szekrény az van, a szekrény az jó. Kérdeztem a családot, mit szólnának hozzá, ha fölhasználnám a szekrényt. Arra jutottak, hogy mindegy mit csinálok, csak ne lássák, ergo akármit fúrok faragok, az csakis a szekrény hátsó fala lehet.

szerk: képeket majd pótolom

Gyakori jelenség, hogy optikai meghajtóknál beáll az "eddig még működött" állapot, de sok esetben még működésre lehet bírni az olvasófejet.

A jelenség olyan formában jelenik meg, hogy betesszük a lemezt (ami eddig még működött off korsz), aztán vagy bele sem kezd az olvasásba a meghajtó, vagy hallani ahogy próbálkozik, esetleg zenei CD-t (van élet az mp3-on innen és túl) hallgatva pattogások hallatszanak, "beleugrik" a számba, no meg karcosabb lemezeket már nem olvas.

Tipikus példa egy ilyen lepukkant, ránézésre is vacak régi olvasó:

Szedjük szét! A manőver nem bonyolult, no meg akinek csavarhúzót adott a kezébe az úr...

Távolítsuk el a panelt (csak aztán vigyázni, mert kiömlik a bele)

Alábbi írásomban azoknak szeretnék segíteni, akik szeretik a csöndet, és szeretnek kicsit bütykölni...

Egy egyszerű kapcsolást fogok bemutatni, ami alkalmas hőmérséklet alapján ventilátor(ok) szabályzására. A kapcsolást nem én találtam ki, egy bizonyos T. Steinbrecher -t illet az érdem, magát a kapcsolást a www.heatshink-guide.com -on találtam még régebben.

hiányzó képek probléma javítva... ismét... 07.05.03 update - új képek...

Előljáróban annyit mondok, hogy az áramkör költsége 1000 forint körül alakul, a megépítési ideje körülbelül fél óra, és a megértése tartalmaz tőlem némi magyarázatot, de még így is jó ha az ember tanult elektrotechnikát.

Itt látható az áramkör vázlata, mindjárt rá is térek a mi-micsodára.


jelölések:
To fan's red (+) wire: A ventilátor pozitív szála
To fan's black (-) wire: A ventilátor negatív szála
To ground from power supply: a táp földpotenciálú ága (molex fekete ágai)
+ 12V from power suply: +12V a tápegységből (molex sárga ága)

Balra a kék alaktrész, egy ntk v. ntc néven illetett termisztor, aminek melegedés hatására csökken az ellenállása, kOhm nagyságrendü ellenállásokról van szó.
Melette picit lejjebb a világosbarna alkatrész egy trimmerpótméter, ez szolgál majd későbbiekben a tartandó hőmérséklet beállítására. Létezik rúd, és omega forma kivitelben is, bármelyiket használhatjuk.
Visszamaradt 1 fekete alkatrész, ez a dolog lelke, egy IRFZ44N tranzisztor (nem egyezik a képen lévővel, mert olyat nem tudtak adni), ez egy N-csatornás növekményes térvezérlésű tranzisztor, rövidebben n-csatornás mosfet. minden adata elérhető pdf-ben itt: [link]
A lábkiosztása pedig ezen a képen látható, természetessen szemből nézve értendő.

Gate - Kapu
Source - Forrás
Drain - Nyelő

Ennyi bonyolítás éppen elég is volt, nézzük a működését. Az említett mosfet-et úgy kell elképzelni, mint egy szelepet, amin víz megy át, és szabályozza az átmenő víz mennyíségét. Jelen esetben azért hívják n-csatornásnak, mert a source és a drain elektróda között alap állapotban nincs sok szabad elektron
rögtönöztem egy ábrát gyorsan

(egy kockát kell elképzelni, aminek az anyaga úgynevezett P típusú szennyezettségű félvezető, vagyis úgynevezett elektronhiány van benne, azaz többségben vannak a pozitív töltéshordozók, amik elektronhiány (lyukak) formályában jelentkeznek. Ebben a kockában van két kisebb kocka, ezek ellentétes, erős szennyezettségű, azaz több a negatív töltéshordozó a pozitívnál. a két sziget elektródája ki van vezetve, és az egész kocka levan szigetelve, majd a két kocka közti terület fölé fölviszik a gate elektródát, és ha ez az elektróda Source- hoz képest pozitív feszültséget kap, akkor a P típusú alapkockából elektronokat vonz magafelé, ennek következtében a két sziget között kialakúl egy elektron híd, ami lehetővé teszi az áram folyását a Source és Drain elektródák között. A híd vastagsága a gate-en lévő feszültségtől függ.)
Elnézést, ez már kissé elment a tömény elektró irányába, dehát ha egyszer már nekiálltam...

Szóval innentől már tényleg a működés jön: A fent említett Ugs feszültség változása szabályozza a msofet ellenállás jellegű viselkedését, ami pedig a motorra jutó feszültségét. A feszültség mindig ellenállások esik, és 12V jutna Ugs-re, ha nem lenne ott a termisztor, és a trimmer. Ezek ellenállások, így értéküknek megfelelő értékű feszültség esik rajtuk, ami kivonódik Ugs-ből. Azonban itt jön a csavar, mivel a termisztornak hőmérsékletfüggő az ellenállása, a termisztor és a trimmer közös pontján lévő feszültség, ami az Ugs, nem állandó. Ha nő a hőmérséklet, a termisztoron kevesebb feszültség esik, emiatt a közös pontjukon megnő a feszültség (Ugs), ezzel nagyobb áteresztésre készteti a mosfetet, aminek következtében nő a motor fordulatszáma. A termisztor lehűlésekor a fordított jelenség játszódik le, ott rajta fog több feszültség esni, és kevesebb jut a mosfet-re, így a motor lassulni fog.
Nah ez megint kicsit technikai lett, sorry...

Miután megértettük a szabályzás mikéntjét (jó esetben... , most néhány konkrét alkalmazást, tanácsot említek.

-A kábelezéshez ne használjátok a legvékonyabb fajta kábeleket, mert hamar eltörnek. -Ajánlom zsugorcső megvételét, nagyban könnyíti az életet. Az összeszereléshez nem szükséges nyákot készíteni, lehet ''levegőben szerelt'', de én a ''próbanyákon'' való megépítést javaslom.
-A termisztort egyszerű elhelyezni, nem kell semmiféle ragasztó, egyszerűen csak bele kell nyomni a hűtőborda lamellái közé.

-Az áramkörnek nincs reakcióideje! Vagyis abban a pillanatban hogy valamit elkezd számolni mondjuk a proc, hallod a fordulatszám emelkedését, és ahogy abbahagyja, visszaáll a fordulatszám a tartani kívánt hőmérséklet tartásához elégre.
-A kívánt hőfok a trimmer potméter tekergetésével (érzékeny) oldható meg, érdemes először szobahőmérsékletre beállítani, aztán tapintással való melegítés során vizsgálni a fordulatszám változást.
-Az áramkör jellemzője, hogy a ventilátorok tehetetlensége miatt nem indulnak el a géppel együtt, hanem mikor már elérte a hőmérséklet azt a szintet, ahol már elég tápot kap a venti, na akkor elindul. Ebből kifolyólag bekapcsoláskor kb. a boot ideje alatt általában nem pörögnek fel a ventik, de előfordulhat, hogy nem pörögnek a ventik, mikor áll a gép magában, hanem csak mikor számol valamit, utóbbi esetben érdemes egy picivel lejjebb vinni a kívánt hőmérsékletet.
Akinek valami problémát jelez a bios, próbálja meg kikapcsolni a fordultszámfigyelést, de hőmérsékletfigyelés maradjon.
THX Rive!
-A megépített áramkört javaslom leszigetelni, mondjuk körbetekerni ragasztószalaggal. Ha a mosfet fém hátsó fele a gépházhoz ér, baj nem lesz, csak a venti kapcsol teljes sebességre.
-Egy venti esetén még nem szükséges hűtőborda a mosfetre, de több ventinél már javaslom, itt figyelni kell a szigetelésre, mert a mosfet fém hátsó fala össze van kötve a drain lábával, erre a célra tökéletes a tönkrement tápokból kiberhelt alu hűtőborda, mivel ott a szigetelő anyagokat is megtaláljátok.
-Legjobb tudomásom szerint ez az áramkör P típusú szabályzást valósít meg, de ebben erősítsetek meg...

Ilyen lett az, amit az áramkör kitalálója készített:

Ilyen lett 2 példány, amit nemrég csináltam:

Update: Elegem lett a Galaxy 7300GT premium hajszárító jellegű ventijéből, úgyhogy azis kapott egy ilyen szép kis áramkört, plusz az egész gép beköltözött az íróasztalszekrénybe, ahol minden ventijén rajta az áramkör, így 2D-ben böngészés alatt gyakorlatilag nem hallatszik ki a gép hangja, nah de jöjjenek a képek!


[link]
Ez a felszerelésre váró áramkör, a tüskék azért vannak ott, mert nem kaptam sehol 2 tűs csatlakozókat, ezek viszont pont jók, méretre lehet őket darabolni...


[link]
Ráépítve a kártyára, hőérzékelő benyomva a borda lamellái közé...



[link]
És a gép kompletten...

Egykis kitérő a vidkari eredményeiről: (gépházban gyári venti sebességen 2D-ben 52 fok volt)
Bekapcsolás után nem pörög fel a venti, csak mikor már elért 45-50 fokot a kártya, utánna kb. 47-49 fokot tart 2D alatt, a ventit itt nem hallani. Rá engedve 3D-t, azaz a HDR-es golyós tesztet (nemtudom a nevét, valami rhtdribl), alapfrekin 500/1400 60 fokot tart a kártya, kicsit hallható a venti nyitott szekrényajtónál. Megtuningolva (alapfeszen) 600/1760 -on 60-63 fok körül van, venti még mindig nem jár csúcson. Jelenleg, mivel a gép többi ventijén is ilyen áramkör figyel, 2D melett a gépnek gyakorlatilag nincs zaja, a szekrény fala vastag, és nyitott ablaknál nagyobb a kintről bejövő zaj, mint a gép hangja, kvázi végre normálisan tudok zenét halgtani, vagy filmet nézni a gépen, egyszóval ENNYIT RÓLAD GALAXY FÉLE VENTI!!! A kártya a Premium szériás 7300GT 128MB GDDR3 rammal...


Remélem a hosszú írásommal nem riasztottam el senkit eme hasznos kis áramkör megépítésétől!

És ne felejtsétek, számítógépébe mindenki csak saját felelősségére buheráljon, és legalább kapcsolja ki a tápot, miközben forrasztja a kábeleket...