Elnézve az elektronikában használt hűtési megoldásokat, kíváncsi lettem, miért használnak ipari környezetben vaskos, tekintélyt parancsoló hűtőbordákat, ellentétben a számítógépekben látható hőcsővel teletűzdelt lamelladzsungelekkel és miért nincs valami mindkét területen elfogadott megoldás?
Ebben a kis írásomban összehasonlítok 3 számítástechnikában használatos és egy ipari környezetből származó fél kilós alumínium bordát.
A versenyzők:
Ez itt egy AVC gyártmány, de típusát nem tudom, tulajdonképpen vásárban vette apukám, mondhatnám, hogy vásári bóvli. (hehe az is...)
Következő versenyzőnk már nevesebb Thermalright gyártmány, XP-120 névre hallgat, ettől sokat vártam, kisebb csalódás lett a vége.
Utolsó hagyományos versenyzőnk kis hazánk nagy bordája, mentes a hőcsövektől, még bőven a Socket-A korszakban (talán előtte) született, egy mindmáig titkos technológiával készült, ezt majd bemutatom lejjebb.
Ipari környezetből érkezett versenyzőnk kissé már viharvert, de ez nem von le sokat az értékéből, nyilván ez miatt szeretik a szakik, lehet fúrni faragni mint állat... :D
Tömege kb. fél kiló, méretre kisebb az Alcomp bordámnál.
Lessük meg a körülményeket. (nem beszólni!)
Nos, miután már egyetlen alaplap tartó csavart sem tudtam már becsavarni előző gépházamba, meg szerelni is nehézkes volt (plusz szerintem megelégelte a rugdosást), így fogtam magam, vettem olcsó plafonburkoló lapot, meg némi csemperagasztót (vagy mit), és berendeztem a gépet a szekrénybe.
Mielött kérdeznétek hol vannak a vinyók, azok élükre állítva lengedeznek egy szál Herkules cérnán a tápegység fölött. (ismételten nem beszólni! :D )
- nem vagyok az a fajta ember, aki megőrül, ha plexin keresztül nézhet egy marék tranyót, kondit ellenállást, meg egy pókhálóba átment kábelköteget -
Miután magunkhoz tértünk az első sokkból, nézzük meg kicsit összehasonlítva a bordákat.
Az alcomp és alu társa, poros csendélet.
.
Szépen látszik, hogy milyen az, amikor géppel fúrják ki a fémet, és milyen az, mikor rábízzák valamelyik "jómunkásemberre".
A Thermalright és az Alcomp acsarkodik egymásra, van némi méretkülönbség.
Szegény AVC borda már nincs az élők sorában, minden lamelláját kitéptem fogóval, mert kelletek belőle a hőcsövek... :D
Ennyi bemutató után lassan a végéhez érünk (ne hidd), nézzük a rendszer felépítését:
AMD X2 4200+ proci, S939, gyári 1,3V magfeszültségen, és 2365MHz-en. (alap 2200MHz), Manchester mag, BH-E4 stepping
DFI full passzív lap Ati RS482/G chipsettel, a mostani 780G csodalapok korai elődje.
P betűs HD2600Pro, terméseztessen XT órajeleken.
2*1G kingmax ram, 430MHz, DC mód
Delta 350W táp
többi lényegtelen, mondhatni olcsóbb játékos konfig
Ahhoz, hogy megértsük a lenti hőmérsékleteket, meg kell említenem, hogy egy igen forrófejű procit fogtam ki, ez látszani is fog. Hőmérsékletek ügyében mindig az Alcomp bordára utalok vissza, mivel már hosszú évek óta használom, és jobbat még nem találtam nála. (annyi pénzért)
Akkor nézzük.
Az Alcomp csoda egy hazai fejlesztésű és idehaza gyártott borda,aminek a titka egy superfine2 nevű szupertitkos eljárást jelent, amivel a borda réz talpába valami különleges módon rögzítik be a lamellákat, más bordáknál egyszerűen csak oda vannak forrasztva a lapok, itt viszont szépen be vannak gyógyítva a rézbe. (szerintem az eljárás titka egy jobb satu, de pszt.)
Kopi kolléga felvetette, hogy felmelegítik a réz talpot, majd beleteszik a bordákat, és szépen kihűtik, ami valószínűbb, mint az én satus tippem.
Ez látható a lenti képen:
Szóval mint említettem, kezdetben volt az Alcomp. Helyesebben egy ThermalTake Volcano9 volt a Socket-A korszak elején, de a Tt saját állítása szerint halk ventilátorától remegett a gépház, meg is halt fél év alatt, nesze neked ötezres hűtő. (képzeljetek el egy rusnya narancs színű kis 8cm-es ventilátort, ami forog 5200-at percenként...)
Rövid kitérő után vissza az Alcomphoz, mert Tt csoda vagy hangos volt, vagy nem hűtött.
Már nem tudom honnan került képbe Alcomp, de vettem egyet, ~4500 volt postai utánvétellel, szóval nem nevezhető drága darabnak, és járt mellé nem kevesebb mint 10 év gari.
Persze ventit lecseréltem később, meg lamelláit széthajtottam, hogy telibe fújja egy 12-es venti, ez majd látszik lejjebb. Ezzel a bordával, és széthajtott lamellákkal teljes terhelésnél 70 fokig megy fel a proci, de gyengébbre vett hűtéssel már értem el a lekapcsolási hőmérsékletet.
Nem túl régen érkezett az AVC borda, méreteiben kisebb, ellenben volt benne 2 hőcső, és bazi sűrű lamellázat, mindezt úgy tervezték, hogy sima nyolc centis venti fújja a levegőt, próbáltam tölcsért csinálni a nagyobb ventimnek, de inkább rosszabb lett a végeredmény, mint javult volna.
Szóval feltettem, mondom ha ez a kis borda egyáltalán elég lesz, akkor már megérte azt az "öccáz" forintot, amibe fájt apámnak. Csodák csodájára ment a gép, és még a hőmérsékletek is jobbak voltak mint az Alcomp bordáé, igaz csak 1 fok mínusz lett teljes terhelés esetén. Ma már csak a réz talp létezik szegényből. (RIP)
Kicsit később vettem használtan a Thermalright méretes bordáját, mondom ez majd elkeni a száját a hazai csodabordának a piros sarokban...
Felszerelés még könnyen ment, a lefogató keret négy sarkában lévő 4 pöcökre kell ráakasztani kívülről, ami könnyen megtehető, ellenben leszedés komoly fizikai erőt, és szerszámokat igényel, a hozzáférhetetlen kampók miatt.
Feltettem ezt a bordát, mondom van benne hőcső, meg szép nagy felülete van, ez majd jó lesz nekem. Mondjuk ez is jobb lett az Alcomp csodánál, de mindössze 2 teljes fokkal. Meg lehet nézni a hűtő árát, ahhoz képest szánalmas eredményt produkált.
Adtam neki még esélyt, megpolíroztam fogkrémmel a talpát, meg proct is, de semmi javulás. Eladtam gyorsan és boldogan, a vevő is jó áron kapta meg, és én is kerestem az üzleten... Na meg kaptam két hőcsövet ajándékba a vásárlásakor, ez úton is köszi Hoax.
Midőn ez az szóáradat a vége felé közeledik (hehe még mindig ne hidd), megemlítem, hogy minden bordát azonos pasztával kentem be, a Titan cég Nano Grease pasztájával, ami egy fehér, nem vezető cucc, érdekessége, hogy úgy nézem, nem Newtoni folyadék, ami annyit tesz, ha medencényi lenne belőle, erősen rálépve lehetne sétálni rajta. (akár csak a pudingon)
Az említett nagy venti minden tesztben azonos volt, egy IBM tápból kiguberált Chieftec gyártmány.
Miután lerendeztük a megszokott bordákat, nézzük a kicsit ronda alu bordácskámat.
Felszerelése okozott némi fejtörést, el kellett távolítani a lefogató keretet a proci foglalat körül, mert nem fért bele.
Persze jöttek a gondok, a lukak nem jó helyen vannak, így egy érdekes lefogatási technikát kellett eszközölnöm, ismételten nem beszólni!
Igen, egy darab zománcozott vagy lakkozott réz, tekercselésre való drót tartja egyik oldalt a bordát, a drótot meg a csavar feje. Másik oldalon jó volt a "jómunkásember" féle luk.
Vegyes tapasztalataim születtek a bordával kapcsolatban, először megörültem, hogy hurrá, passzívan stabil 55 fok körül megy a gép, terhelés nélkül a windowsban. Aztán leterheltem csontra, és rövid idő alatt elérte a 80 fokot, nem számított, hogy mennyire fújja a venti, az egész fémtömeg átmelegedett, és onnan már nem volt megállás. Azaz mégis, kikapcsoltam és visszaraktam az Alcompot.
Szóval így a végére az jött ki, hogy bár méretes darab, de a mai procik hűtésére nem használható ebben a kialakításban, nyilván a túl kicsi hőleadó felülete miatt. Jó lett volna ilyen bordát kipróbálni rézből, de azzal még nem akadtam össze.
Nem túl rózás teljesítménye ellenére van létjogosultsága, tippem szerint P3 / AthlonXP procikat (azaz letöltőgép) még le bírna hűteni, főleg ha visszavesszük a tápfeszültségüket kicsit.
Arra már választ kaptunk, hogy melyik a jobb jelenleg és az pedig a bordadzsungel, most már az elmaradhatatlan hőcsövekkel.
Mondjuk én még sok kérdésemre nem kaptam választ, hogy pl. az enyémnek szinte mindenben megfelelő pc, csak AM2 alapokra építve a kis gyári AMD hűtővel miért nem megy terhelve sem 45-50 fok fölé (persze ott a kisebb csíkszélesség), az enyém meg miért, vagy hogy a neves bordák miért olyan drágák és a drága borda miért nem alázza le az olcsót...
Talán furcsálljátok, hogy nincsenek csilivili grafikonok, vagy akár idle hőmérsékletek, ennek megvan az oka, mivel a ventimen mindig volt egy automata szabályzó áramkör, ami nagy vonalakban azt tudja, hogy olyan sebességgel forog a venti, hogy tartsa a cél hőmérsékletet. Részleteket egy korábbi írásomban találtok:[link]
Így a legvégén azért elmondom az Alcomp csoda egy árnyoldalát, mivel a lefogatás nem hasonlít semmi más hűtőére, azt először meg kell tanulni, lehetőleg üres foglalaton, aztán az első sikeres manőver után rájön az ember a lényegre (hogy mennyire egyszerű, bár erőt igénylő művelet), addig viszont ne a procin gyakoroljon, mert könnyen kijön belőle a füst...
Most, hogy ennyi betűt elolvastál, szemeid pihentetéseképpen 10 percig nézz ki az ablakon. (mondjuk most este van, de ez nem akadály :P)
//ha esetleg képekkel problémátok lenne, itt letölthetitek mindet egy rarban, eredeti méretben. //
