Alapvetően én nem vagyok édesbor párti, bár egy-egy pohár jó aszú vagy szamorodni jöhet néha. Anyám és feleségem ellenben komázza, karácsonyra vennék is valami jó aszút.
A helyzet viszont az, hogy találtam a pincében három üveggel, egy szamorodnit, egy négy és egy hatputtonyos aszút. Ezeket 7-8 éve kaptam, két aszút egy barátom apjától, a szamorodnit ügyfelemtől. A haver apja dúsgazdag (volt), rendkívüli piaszortimenttel, gyenge pillanatában kaptam tőle a két aszút, az ügyfél pedig érdekelt volt egy tokaji borászatban. A lényeg ebből, hogy egyik sem Tesco gazdaságos, hanem kimondottan nagyra értékelt, jó minőségű borokról volt szó, amelyek az elmúlt éveket először egy hűvös spájzban majd egy hűvös kamrában töltötték.
A kérdés, jók még ezek a 2004-es és 2005-ös borok ilyenkor?
"Uram, Ön részeg." "Hölgyem, Ön pedig csúnya. De én holnapra józan leszek."