Édesanyám bölcsődében dolgozik és párszor látogattam.. Ami ott volt az őszintén nagyon szomorú. Érzelmileg sérült /életképtelen gyerekek. Konkrétan elé raksz egy könyvet és nem lapozza, húzza az ujját mintha telefon lenne. Ez egy dolog de könyvet kezükbe adni sem lehet mert szétszedik. Sír a gyerek nap végén mert nem akar hazamenni, mivel a bölcsődében foglalkoznak vele. Ez a szomorú valóság. Apu anyu meg persze nem dolgozik csak le rakja a gyereket. Persze vannak jó szülők is de átlag az elkeserítő.
[ Szerkesztve ]