Korunk szokásos velejárója a csóróság, amikor is a táblás csoki már irígységre ad okot, mert már-már kimeríti a luxus életszínvonal kategóriáját, hogy a szalámi presztízs értékéről ne is beszéljünk.

Úgyhogy dugjuk össze a fejünket, és ossza meg mindenki a saját módszereit, ötleteit, hogy ő hogyan spórol, hogyan racionalizálja a költekezéseit, mert meglepő, de sokaknak már az újdonság, hogy ha kimegy a szobából akkor kapcsolja le a villanyt.

Szóval nyugati életszívonal keleti bérekkel, induljon a harc!

Kezdeném is, a saját technikámmal.

Azt gondolom, hogy ha mindenki megnézi a saját fogyasztói kosarát, akkor talál benne olyat, hogy fix költségek. Ezek azok a dolgok, amikre minden hónapban ugyanannyit kell kiadni, pl. buszbérlet, net havidíj, menüs kajálás, és így tovább.

Nos én ezekre a fix dolgokra, egyből hónap elején félrerakom a pénzt, pici borítékokba, amit én "alap"-oknak szoktam hívni, mint a nagyok. (Nyugdíj-alap, Út-alap) Így van, busz-alap, net-alap, - és ez a legjobb - kajalap (kaja-alap). Így már valóban úgy vagyok vele, hogy a megmaradó pénzzel szabadon tudok rendelkezni, és nem kell azt a sok dolgot fejben tartani, hogy te jó ég, ennyit, és ennyit nem költhetek el, mert ez kell erre meg arra.

Várom az ötleteket, és tippeket, hisz lehet, hogy pont a legjobb barátod életét teszed elviselhetőbbé, egy-egy életmentő ötlettel.

Aki azt hiszi, hogy túl borulátó vagyok, és pesszimista, és nincs azért ekkora csóróság, mint ahogy lefestem, annak ennyit mondok : Akarsz cserélni egy hónapra?

Az én generációm már nem drogozik. Direktbe stimulálják az agyhullámokat.