Diszgráfia

Az olvasási nehézséghez gyakran társulhat írási nehézség, azonban a diszgráfiás gyermek nem feltétlenül diszlexiás is! A diszgráfia az agy különböző területeinek nem megfelelő működéséből fakad. Ezek lehetnek a mozgástervezés nehézségei, vagyis az agynak azon része nem működik megfelelően, amelyik azért felelős, hogy a mozdulatokat megszakítás nélkül, folyamatosan végezze (diszpraxia). Ez kapcsolódhat általános ügyetlenséghez és egyes esetekben beszédzavarokhoz is (verbális diszpraxia). Ilyenkor a gyermek bármilyen mozgást képes elvégezni, ami egy egyedülálló betű kialakításához szükséges, de az egész szó leírására már képtelen.

Másik ok lehet a vizuális felfogóképesség csökkenése: ekkor a gyerek az egyes betűket nem a megfelelő helyekre írja, egymás fölé vagy éppen túl távol egymástól. További ok lehet a vizuális memória zavara is, amikor a közvetlen másolás nem okoz problémát, de hallás után a gyermek nem képes felidézni a hangoknak megfelelő formákat.

A térbeli orientáció zavara is írási nehézséget okoz, ilyenkor a gyermek nem tudja előre megjósolni, hogy amit le akar írni, az vajon elfér-e a papíron. Sor- és oldalkihagyások, sor végére bepasszírozott betűk, lekanyarodó sorok jellemzik.

Említésre méltó írásbeli hiányosságok még a betűk felcserélése (pl. gyanús-lyanús, nyuszi-Gyuszi), a különböző betoldási és ki-hagyási hibák (pl. krokodil-korokodil, vagy bicikli-bicili), a sorozathibák (pl. szűrőszőrű, képeskönyv-könyveskép), ezekben az esetekben a szekvenciális szerveződéssel (a dolgok megfelelő sorrendben való látása, felfogása) függ össze.

[ Szerkesztve ]

Rip and tear