Ha nem parfokális objektívet használsz, akkor mindegy milyen kamera van a kezedben, kínszenvedés lesz a zoom. A broadcast rendszerek és a professzionális mozis vario objektívek felépítése parfokális, ami azt jelenti, hogy zoomolásnál nem mászik el a fókusz. Egyébként kerüljük az indokolatlan variózást (zoomolást), az inkább a dokumentumfilmek meg az amatőr családi videók terepe. Ennél jobban már csak az autofókusz használatát kerüljük, így fontos, hogy mindig a kezed ügyében legyen az élességállító gyűrű, nehéz a zoomot és az élességállítást egyszerre buzerálni.

Lehet kényelmetlen egy fényképezőgép videózásra, de inkább a menürendszer és a felépítés miatt, mintsem a fogása miatt. Sok funkció amire egy videósnak szüksége lenne, csak menüből érhető el (vagy leginkább onnan sem).

Zebra, A-B fehéregyensúly váltó, peaking kapcsolók, audio bemenet jelszint vezérlés, stb.

Ha meg rajta van a gép egy ilyen válltámaszon, akkor meg főleg mindegy milyen a fogása. Én erre esküszöm, jobban szeretem, mint a bonyolult és macerás steadicam-et, bár ugye azért egy kicsit alma-körte összehasonlítás.

Egy DSLR/MILC inkább a funkciói (lásd fent) és a támogatott formátumok (tömörítés, bitráta, kompatibilitás) és a csatlakozók (XLR, TC In/Out, stb) miatt lehet macerás vagy korlátozott.