Hirdetés

2024. május 11., szombat

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#6) xtremist


xtremist
senior tag

Helló!
Nem nagy vigasz, de elmondom a tapasztalatomat ezzel kapcsolatban. Majdnem 40 éves vagyok, családdal gyerekkel. Volt egy átmeneti időszak az életemben, amikor hasonlóan éreztem magam mint te most, mert a szülői-családi környezet már felnőtt emberként kezelt, nem laktam otthon, keveset beszéltünk. A párommal alkotott család meg még a láthatáron sem volt, mondhatni két szék között a földre estem. Akkor ezt elég rosszul éltem meg, de mai fejjel azt mondom hogy természetes, mert a felnőtt embertől a szülők, testvérek gyakran eltávolodnak érzelmileg, lassan és észrevétlenül. Ilyen alkalmakon látványosabban kiütközik az ilyesmi, és ez meg tudja viselni az embert, de nem lehet hibáztatni igazából senkit érte. Ha neked az az irány a célod, akkor megteremted a saját családodat, utána már megint teljesen más lesz a helyzet, csak addig küzdelmes eljutni. Szóval nem kellemes az ilyesmi, de ez nem egy végleges állapot.

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.