Abszolút szabadság nincs, ez gondolom nyilvánvaló, tehát sohasem tehetsz meg bármit, ha mindnen mást figyelmen kívül hagysz is, a fizika törvényeit akkor sem tudod áthágni. Tehát ilyen értelemben sosem leszel teljesen szabad. Ezért értelmetlen ezen "keseregni", hogy "hát nem vagyok szabad". Nem szabadság és korlátozottság van, hanem ez a skála két végpontja, és mindenki valahol a közepe felé helyezkedik el, elérni egyik végletet sem lehet.
A szabadságot általában a minél több lehetőséggel társítják, tehát minél több választási lehetőség, annál nagyobb szabadság (amit a legtöbben jobbnak tartanak).
Viszont ez nagyon csalóka. Több kutatás kimutatta, hogy egy bizonyos szint felett a sok lehetőség, amiből választanunk kell megbénítja az embereket és hajlamosabbak semmit sem választani, amivel végül rosszabbul járnak, mintha bármelyik - akár a legrosszabb - lehetőséget választották volna.
Ráadásul nem kevés idő és energia megy el arra, hogy a sok közül kiválasszunk egyet és miután választottunk, utána kevésbé vagyunk elégedettek döntésünkkel, mert folyamatosan az motoszkál a fejünkben, hogy "biztos a legjobbat választottam a tízezer lehetőség közül?".
Tehát a lehetőségek számának növekedése (azaz a nagyobb szabadság) egyáltalán nem biztos, hogy segít abban, hogy boldogok legyünk az életben (ami szerintem az alapvető cél, amire legtöbbünk törekszik).

[ Szerkesztve ]