Elképesztően jó írás. A barátodnak igaza van, akaraterő kérdése az egész. No meg a szerencse. Mondom én akinek még rengeteg van hátra az életéből (remélhetőleg), vajmi kevés tapasztalattal.
Köszönöm, ezzel indult a napom!
Üdvözlettel: Malwy

végre egy jó írás...

teljesen igaza van...

Privátban érdeklődj! :)

érdekes írás

Isten jól sikerült alkotása vagyok, elvégre rögtön bőrkötésben adott ki...

szabad ember szabad országban azt csinál, amit szabad.

www.sakertour.com - The carpathian birdwatching and hide photography company

Elgondolkodtató, érdekes írás.

"Az igazi érték az nem is a szépség, meg nem az intelligencia, nem a humorérzék, nem az hogy milyen a kocsid, vagy az hogy mi a neved, hanem ha te kerülsz szóba azt mondják egy korrekt gyerek."

Örülök hogy vannak olyan emberek akik ilyeneken (is) mélyabben elgondolkodnak!

Annyit kiegészítésként hozzáfűznék, hogy az ember akaraterejénél vannak nagyobb erők is.
Sokszor pont az emberrel ellentétesek.
Hadd mondjak egy szemléltető példát is :

Van egy srác, aki szeret inni - Ádám a példa kedvéért - (mondjuk napi 1/4-d pohár bornál többet). Van egy rokona, aki pedig bibliai hitű keresztény - Péter mondjuk .
Ádám rendszeresen gúnyolja Pétert hogy milyen egy * hogy nem nőzik, nem iszik, és mindig csak a bibláról képes magyarázni - tehát nem szabad.. Egyszer aztán Péter ezt mondja Ádámnak :
- Én ha akarnék, ihatnék amennyit akarok; de nem akarok - ettől vagyok szabad.
Te viszont ha nem akarsz akkor is iszol, mert függővé váltál. Hiába nem veszed tudomásul
attól még nem vagy igazán szabad.

Ádám szomorúan belátja, hogy van egy olyan erő (legalább) ami erősebb az ő akaraterejénél.

De ebbe a történetbe nagyon sokmindent be lehet helyettesíteni..

Kérdezz.

Jó példa.
De az emberek legtöbbjére lehet hasonlót húzni. Nem feltétlen ilyen szélsőségest, de lehet.
Valahol mindenki rabja valaminek, tehát nem teljesen szabad.
Attól senki sem lesz szabad, hogy szabad megtennie dolgokat.
Viszont kevesen látják be, hogy nagy szavak ide vagy oda, mennyire nem szabadok.

Nagyon találó írás, régebben 90%-ban ugyanígy gondoltam.
Azóta történt ez-az, számomra megszűnt a szövet átláthatatlansága, felfedeztem benne a mintát.

Jó írás.

Érdekes dolog, ez a szabadság kérdés.
Ha megkérdezel valaki az utcán, hogy "Szabad vagy?" Vajon mit válaszolnának? A zöme valószínűleg azt, hogy "Igen.". És ezt meg is indokolná valami hétköznapból felhozott példával, mint tette az író is. Ha akar futhat, ha akar üvölthet, ha akar akkor iszik, vagy szív egy cigit stb... Akkor most gondoljunk bele a szituációba: kint állunk az utcán. Egy szabályokkal teli világban. Átmehetsz a piroson? Nem. Felrúghatod a szembejövőt, ha épp olyanaod van? Nem. Vajon hova mentél éppen az utcán? Mondjuk az adóhivatalba? Önként? Kétlem. Vagy munkába? Önként? Esetleg. De tuti, hogy nem önként, mész az év inden munkanapján. Vagy egy családi ebédre igyekezel. Ahol minden rokonod ott van. Miért is mész? Amikor mondjuk sokkal jobban szeretnél a barátnőddel/barátoddal egy nyugodt estét kettesben. Szabad vagy?

Nem, nem vagy szabad. Miért is?
Mert egy emberi törvények által kialakított, és fenntartott világban élsz. Ami minden társadalmilag nem elfogadott cselekmény után büntetést von maga után. Átmész a piroson? Nyugodtan. Hiszen megteheted szabad vagy. Eredmény? Lehet semmi, de lehet, volt egy jogsid. Felrúghatsz valakit az utcán? Csak tessék. Hiszen szabad vagy. Következmény? Feljelentés, testisértés, felfüggesztett stb... Nem mész el a családi vacsira? Hisz megteheted. Na, mi lenne akkor? Nálunk balhé. Nagy. És hosszan tartó.
Nem mész be dolgozni? Nyugodtan. Megteheted, csak kirúgnak. És akkor nem lesz se sör, se TV, se lakás, se család. De megteheted, ez a te választásod.

Mert van benned valami, amiért a szerinted jóra törekszel, és tudod, hogy mi helyes, és mi nem. Mert van egy éned, ami tudattalan is alakítja az életed. Elmennék-e politikusnak? Kizárt. Én nem lennék jó címeres barom. Megtehetném? Persze. Ha egy orvosit el tudtam végezni, esélyes, hogy ez is menne. De eszem ágában sincs. Miért? Mert ilyen vagyok.
Felrúgnék.e valakit az utcán csak úgy? Nem. Megtehetném? Persze. De nem ilyen vagyok. Mindezt a külső törvényektől függetlenül persze.

Mindig korlátok közt éltünk. Mert a korlátok szükségesek saját magunk megvédése érdekében, és a társadalmi "rend" fenntartása miatt. Mindent megtehetünk, csak bizonyos feltételek között. Szabadok vagyunk? Nos, ez nézőpont kérdése. Amíg betartjuk az emberi világ szabályait, és elfogadjuk, hogy nem tehetünk meg mindent, amit csak akarunk, addig igen. Amíg el tudjuk hitetni magunkkal, hogy valóban azt teszünk, amit akarunk, addig igen.
És mi van, ha úgy érzed, még sem vagy szabad? Ha úgy érzed, hogy egy droid vagy, aki mások szabályait tartja be, és korlátok között él? Szívás. Mert rohadtul nem érdekel senkit, hogy mit gondolsz, és úgysem tudsz ellene tenni semmit. Lázadhatsz, de vagy levernek, vagy lecsuknak, vagy a pszichiátrián kötsz ki idegösszeomlással, depresszióval, vagy valami egyéb betegséggel.

És újra felmerül a kérdés: Akkor most szabad vagy?

Bocs. Kicsit hosszú lett.

Icewolf || kósza ||

Nagyon-nagyon hosszu ido ota az elso elgondolkodtato iras (szvsz).
Foleg az eleje erdekes szamomra, tenyleg annyi lehetoseg van amit elszalasztunk es a tobbi. Csak varjuk hogy valami majd tortenik de nem fog, ha nem kezdunk bele mi magunk.

Ehhez csak gratulálni tudok.

Ha hülye vagy az olyan mintha meghalnál. Te nem érzed, csak másoknak fáj.

Nekem nem is ezek jutottak eszembe, hogy át lehet-e menni a piroson, meg az emberi törvények, stb.
Inkább az, amikor otthon ülsz és unatkozol, és nem mész ki mondjuk a legközelebbi térre elolvasni egy könyvet, mert nemtommér. Én néha csinálok ilyen spontán dolgokat, és akkor néha elönt az az érzés hogy tök jó hogy ezt meg lehet tenni és meg is teszem. Csak egy kicsit olyan think outside the box feeling.

tetszett... tényleg

Gvella Glan! | There are two types of people: Those who can extrapolate from incomplete data

Ha lenne kalapom, megemelném az írás, de főleg a szerző, 3psilon előtt. Tud, és mer gondolkodni.

Szabadság? Ki szabad? Szabad egyáltalán valaki?

Béklyóba köt mindenkit a hétköznapi élet. Aki társadalomban, közösségben él, az nem tehet meg bármit, amit szeretne. Tiszteletben kell tartania a törvényeket, mások kívánalmait, elvárásait.

Ha megházasodtál, kötöttségekkel fogtál kezet. Szereted társad, és ez is béklyó bizonyos értelemben. Feladod éned, hogy feloldódj a szeretetben. Megalkuszol azért, hogy társad igényeinek megfelelj.
Jönnek a gyerekek is, és egyre kevesebb a szabadság. Lemondasz a csavargásokról, haverokkal lófrálásokról, mert fontosabb a pisis pelenka cseréje.
Jól van ez így.

Még a barlangba húzódott remete sem szabad. Neki is vigyáznia kell, hogy fel ne borítsa környezete rendjét, ne háborgassa az állatokat.

Robinson azt tehette, amihez kedve volt, és keresztbe tett a kannibáloknak. Megfosztotta őket egy vacsorától, amikor Pénteket megmentette.
Azt teszem, amit akarok. A kannibálok vacsorázni akartak. Alapvető szükség, és moralizálhatunk azon, hogy mit, vagyis kit, de tény, hogy éhen maradtak.
Robinson úgy döntött, hogy a vacsorának fuccs, tehát korlátozta a kannibálok szabadságát.

Nincs abszolút szabadság. Nincs.

Munkahelyünkön dirigálnak a górék, otthon a szomszédokra kell tekintettel lennünk.

Senki sem szabad.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

És, ha épp úgy döntene valaki, hogy ő nem akar megfelelni a társadalom elvárásainak, nem követi a trendet, a normákat, a divatot, vagy csak egyszerűen másképp látja a világot, más értékek szerint él, akkor a társadalom őt kiröhögi, lehülyézi, kiközösíti, megalázza már óvodától kezdve egész életében. Hiába lehet egy jó ember. Hiába segít másokon, attól még nem fogják megérteni, sem elfogadni.

Ha valaki nem akar családot, gyereket, mert neki fontosabb a szabad élet, vagy épp nem akarja elkötelezni magát senki felé, akkor melegnek, különcnek, furcsának nézik. Még a saját családja is. Mert ő nem átlagos. Mert, nem áll be a sorba.

Ez nem egészen a szabadságról szól, hanem már inkább a szabad gondolkodásról, így szorosan hozzátartozik.

Icewolf || kósza ||

Nézőpont kérdése. Ha deréktól lefele béna lennék, élhetek akármekkora demokráciában, mégis szívesen cserélnék egy kemény diktatúrában élő, de egészséges emberrel.

Elgondolkodtató. Jó lett

Lassú a mobilinterneted? 4G/LTE antennák, közvetlenül raktárról ---> http://bit.ly/LTE_Antennak

Nos igen.

Az a bizonyos valaki korántsem szabad, amíg gyermek, tanul, szüleire szorul.
Jó, úgy dönt, hogy szabad akar lenni. A feltételek megvannak?

Csövezzünk. Akkor sem csinálhatunk azt, amit akarunk. Vacsora csak akkor, ha koldulunk, márpedig ezt nem akarjuk.

Marad a meló, amellyel összehozhatunk némi lóvét a marhanagy szabadság megteremtéséhez. Szolgaként robotolunk, hogy szabaddá váljunk.
„Arbeit macht frei”
Leszögezem ez nem politikai beszólás, csak illik ide.
Szóval meg is van a lóvé, veszünk egy tanyát, ahol kiélhetjük a szabadságot.
Biztos?
Tanyánkon azt teszünk, amit akarunk. Böföghetünk, falfirkával díszíthetjük a disznóól oldalát.
Mégis van olyan, hogy muszáj.
Vannak ugye a számlák. Mondjuk villany. Ja, hogy gyertya? Azt is meg kell venni, tehát oda a szabadság, be KELL menni a faluba-városba, ha világítani akarok.
Szerszámaimat meg kell vennem, ahhoz pedig pénz kell. MUSZÁJ kitermelnem akkora hasznot, hogy megtehessem.

A kell, és a muszáj nagy úr.

Senki sem szabad.
Ádám sem volt az. Éva igényei voltak a kötöttségei, és az alma volt az, amely végképp megnyirbálta szabadságát.

Senki sem szabad.

[ Szerkesztve ]

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Eszméletlen jó írás. Nagyon tetszett, tényleg. Minden elismerésem.

Abszolút szabadság nincs, ez gondolom nyilvánvaló, tehát sohasem tehetsz meg bármit, ha mindnen mást figyelmen kívül hagysz is, a fizika törvényeit akkor sem tudod áthágni. Tehát ilyen értelemben sosem leszel teljesen szabad. Ezért értelmetlen ezen "keseregni", hogy "hát nem vagyok szabad". Nem szabadság és korlátozottság van, hanem ez a skála két végpontja, és mindenki valahol a közepe felé helyezkedik el, elérni egyik végletet sem lehet.
A szabadságot általában a minél több lehetőséggel társítják, tehát minél több választási lehetőség, annál nagyobb szabadság (amit a legtöbben jobbnak tartanak).
Viszont ez nagyon csalóka. Több kutatás kimutatta, hogy egy bizonyos szint felett a sok lehetőség, amiből választanunk kell megbénítja az embereket és hajlamosabbak semmit sem választani, amivel végül rosszabbul járnak, mintha bármelyik - akár a legrosszabb - lehetőséget választották volna.
Ráadásul nem kevés idő és energia megy el arra, hogy a sok közül kiválasszunk egyet és miután választottunk, utána kevésbé vagyunk elégedettek döntésünkkel, mert folyamatosan az motoszkál a fejünkben, hogy "biztos a legjobbat választottam a tízezer lehetőség közül?".
Tehát a lehetőségek számának növekedése (azaz a nagyobb szabadság) egyáltalán nem biztos, hogy segít abban, hogy boldogok legyünk az életben (ami szerintem az alapvető cél, amire legtöbbünk törekszik).

[ Szerkesztve ]

nagyon jó írás

Ehhh... Elmúltam már 15, akkor töprengtem ilyenen utoljára. Lehet nagy dolgokról elmélkedni, lehet vitatkozni, vagy egyetérteni, meg ilyenek, de ettől még nem lesz semmi. Jó írás, kétségtelen, néhányan talán el is gondolkodnak rajta, de ennyi.

Én inkább rendet rakok az asztalomon, aztán a szobámban, aztán pofán verem a szomszédot, ha dohányzik a lépcsőházban, aztán azt is, aki nem képes 3 lépést tenni, hogy kidobja a csikket, vagy a szemetét a buszmegállóban.

Kinn van annak a rohadt francia forradalomnak a képe, na attól dobom el a hajam. A "felvilágosodás" előtt nem volt ekkora sötétség, meg mocsok (emberileg), kihasználás, kapzsiság, mint most. Mindent jelképez ez, háborút, vérontást, de szabadságot nem.

Be kell dobni a népnek, hogy ez most a szabadságért, a demokráciáért van, meg értetek és viola, benyelnek bármilyen rabigát.

Álmában nagy folyó volt, de amikor felébredt, maradt kis patak. S csak csordogált tovább, mint könny az arcon, az óriás fák alatt.

A szabadság nekem azt jelenti, hogy ha valami zavar az életedben, akkor tehetsz ellene. Azt jelenti, hogy ha valamit el akarsz érni, valahova el akarsz jutni, akkor van rá lehetőséged, hogy tegyél érte. A szabadság azt jelenti, hogy amíg nem sérted meg a másikat ugyanúgy megillető szabadságot, addig bármit megtehetsz.

Zavar, hogy reggel kelni kell, és munkába kell menni?
Bármikor szabadon dönthetsz úgy, hogy tanulsz, képzed magadat és eljuthatsz egy szintre, ahol már dolgoznod sem kell, csak felvenni a fizetést. Álom? Sokan megcsinálták már. Jah, hogy lusta dög vagy? Akkor lehet tovább sírni, hogy nem vagy szabad.

Ha nem élsz az adottságaiddal és a lehetőségeiddel, ha nem hozod ki az életedből a maximumot, akkor nem voltál szabad. És boldog sem. Ha hibázol és meg sem próbálod kijavítani, ha ülsz egy sarokban és a sebeidet nyalogatva sírsz, hogy te nem is vagy szabad, akkor tényleg nem vagy az.

[ Szerkesztve ]

Nagyon érdekes írás. Eszembe juttatta a következő idézetet: "Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz."

Sokan összekeverik a szabadságot a következmény-nélküliséggel. Megtehetem, hogy nem dolgozok? Persze. Lesznek következényei? Nyilván! De nem ez volt a kérdés.
A cikk szerintem inkább arról szól, hogy sokszor nem is döntünk egy adott kérdésben, hanem hagyjuk, hogy valaki vagy valami más döntsön helyettünk (ösztön, társadalmi konvenciók, vagy egyszerűen csak a megszokás)

De a kerdes nem is ez szerintem hanem az, hogy azzal a szabadsaggal ami megadatott elsz-e. Pl. ott van az a nemet gyerek, aki rakapaszkodott egy vonatra es haromszazzal szaguldozott. Biztos emlekezetesebb mint ha otthon ult volna. De nem is muszaj ilyen dolgokat csinalnod eleg egyszeruen kiprobalni valami ujat. Ebben is lehetnek gatok, de a legtobb ember el se megy addig amig lehet, sot meg sem probal semmit. Az irasrol nekem speciel a Yesman cimu film jutott eszembe, erdemes megnezni.

Hello

Erdekes, de jo iras... Elgondolkodtato!

Udv tacsek

Sziasztok, most értem csak haza egy táborból.

Örülök, hogy tetszett nektek.
Ez nem csak elgondolkodás, tényleg akkor van értelme, ha az ember csinál is valamit. Én mindent megteszek

Kedves psyho85.

Kinn van annak a rohadt francia forradalomnak a képe, na attól dobom el a hajam. A "felvilágosodás" előtt nem volt ekkora sötétség, meg mocsok (emberileg), kihasználás, kapzsiság, mint most. Mindent jelképez ez, háborút, vérontást, de szabadságot nem.
Nem tudom, nem éltem akkoriban. Végül is a feudalizmus rendszere meg a röghöz kötés egy emberséges, értelmes rendszer volt, ahol senkit sem használtak ki. Meg háborúk és vérontások sem voltak.

Be kell dobni a népnek, hogy ez most a szabadságért, a demokráciáért van, meg értetek és viola, benyelnek bármilyen rabigát.
Ez igaz. Kenyeret és cirkuszt. Meg volt, amikor a nép mondjuk a politika szót nem is ismerte. Az jobb?

Specs: Ryzen 7 5800X, 48Gb RAM, RTX 3060Ti 8Gb, Fedora Linux | Kawasaki ER-6F 2006

Csak az elobbi erre valo valasz utan olvastam el ezt a kommentet.

Ember, nagyon nem szeretnek te lenni.

Furcsán belekevered az etikát, egyéni etikát, a szabad akarat kérdéskörébe az írásod közepe felé. Érdekes gondolat a szabad akaratot hallucinációnak feltüntetni, amivel egy ok-okozati összefüggésekből, előre elrendelt eseményekből felépülő világban magunkat hitegetjük.

A szabad akarat azt jelenti, h lehetőséged van jó és rossz között választani. Ha nem lenne szabad akaratunk olyanok lennénk mint a robotok, vagy automaták, amiknek nincsenek választásaik. A szabad akarat szükségszerű következménye, h szabadságunk van a rosszat választani. Ezért vannak szétesett családok stb.

A végén a determinizmusba kevert szabad választás ellentmondásos. ha eleve elrendeltség van, akkor nincs szükség a választásokra.

[ Szerkesztve ]

“Don’t shoot, I’m Globish.”

Ez paradoxon, tény. Írásom egyik lényege (sajnálom, etikát még nem tanultam, de szándékozom a későbbiekben), hogy sok ember bár rosszat tesz, azt mégsem választja, mert nincs meg a hozzá való pozitív szabadsága.
Talán úgy lehet megfogalmazni, hogy így sokkal inkább alá van rendelve a különféle múltbéli és külső hatásoknak.

Javarészt pszichológiát olvastam eddig, ott rengeteg minden szól erről. Alapvetően a pszichoanalízis (Freud) a gyerekkori hatásokról szól. A viselkedéstan leírja, hogy egyszerű (?) viselkedéseink között milyen törvényszerűségek állnak fenn. Lásd büntetések, szokások hatalma. Eric Berne sorskönyvelmélete arról szól, hogy sok-sok ember egy úgynevezett "sorskönyvben" él, ahol, bár azt hiszi, maga irányítja az életét, valójában a szülei által kiadott különféle gátló és rendelkező parancsok kövezik ki útját.

Ezek érdekes dolgok, és olvasásuk megváltoztatta gondolkodásmódomat. Furamód nem kiábrándított, hanem empatikusabbá tett, mert segít elfogadni az emberek viselkedését. Nem jelzőket aggatok rájuk, hanem inkább elgondolkodom, mi járhat a fejükben, esetleg miért.
Ezt szerettem volna átadni írásomban, természetesen egy picit kevésbé száraz formában.

Specs: Ryzen 7 5800X, 48Gb RAM, RTX 3060Ti 8Gb, Fedora Linux | Kawasaki ER-6F 2006