"Egy ideje viszonylag nehéz, mert ebben a városrészben elég sok helyről kipaterolták őket."
Mélyen szeretett kormányunk sajnos nem képes látni a sok szegény, szerencsétlen sorsú embert, de ahelyett hogy segítene rajtuk, inkább elpaterolja őket, hogy ne legyenek szem előtt. Hisz ugye tudjuk, az a probléma, amit nem látunk, az nem is létezik..

"A minap legszívesebben elküldtem volna francba a kis drogos gyereket, aki a válla fölött ugatott vissza, egy idős szakadt gitárjával ücsörgő hajléktalannak."
Addig ugathat vissza, míg nem kerül ilyen helyzetbe. A szörnyű az, hogy nem nehéz ma Magyarországon ilyen nyomorba süllyedni. Nem kell hozzá túl sok, csak mondjuk egy svájci frankos hitel, meg esetleg hogy az ember elveszítse a munkáját. Ez a két dolog simán elég lehet sajnos.

A fentiekről jut eszembe az, hogy sok ember (köztük sok fiatal) az alapvető "tiszteletet" nem képes megadni a másik ember iránt. Ennek szerintem tipikus példája a portások vagy takarítónők esete. Én a 19 évemmel ha közlekedek a távolsági buszon, köszönök felszálláskor és leszálláskor egyaránt. Ha a suliban/koliban találkozom valamelyik takarítónővel (és olyan a helyzet), köszönök. Ha belépek valahova, köszönök a portásnak, ha lelépek, szintúgy.

[ Szerkesztve ]

„Így száll hát sírba a szabadság... tapsvihar közepette.” /Star Wars Episode III/