Az eleje humoros, én legalábbis többször felnevettem. A közepe kesernyés, átélt történelem. A vége (majdnem) tragikus.

Ami a fürdést illeti, gyerek koromban esti program volt, lavór volt a fürdőkád. Muszáj volt, hiszen napközben "meztélláb" szaladgáltunk mi, gyerekek, estére szinte rétegekben pergett le rólunk a kosz. Néha elmentünk egy közfürdőbe, még ma is átérzem a homályos, gőzös hangulatot.
Mikor bevonultam katonának, egyik meglepetésem oka az volt, hogy csak pénteken lehetett fürödni. Betereltek minket egy zuhanysorral felszerelt hodályba, amiről rögtön a gázkamrákra asszociáltam. Igyekezni kellett, mert a tisztesek ordibáltak, hogy "gyerünk már, mi lesz már, igyekezzenek, már mohás az oldaluk!" Egyéb napokon csak a mosdóban tudtunk pancsolni, ahol két oldalt betonvályúk voltak csapsorokkal, amelyekből csak hideg víz folyt. A második időszaktól már rózsásabb volt a helyzet, a fogdában volt zuhanyozósor, meleg víz, oda jártunk.
'77-ben kaptuk meg a lakást, azóta van fürdőkádam.

Csau-t tényleg hipp-hopp kinyírták a feleségével együtt, bizonyára sokak érdeke lehetett, hogy ne tudjon beszélni.

A taxis blokád idején minden reggel egy taxis jelentkezett a kórháznál, volt hangosbemondója is, ő "vitt" keresztül a városon, Petőfi hídon, hogy ki tudjuk mosatni a kórház szennyesét. Kérésére félrehúzódtak az utat lezáró taxisok, de egyszer bizony előfordult, hogy a tömeg ledobálta a textilt a teherautóról, hogy meggyőződjenek róla, nincs közte politikus. No persze vissza is pakolták, mehettünk dolgunkra.

A "mese" végén azt hittem, hogy Jani bá' meghal, de szerencsére megúszta. Legalább tud tovább mesélni.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)