Én már tohonyább vagyok. Nem a kortól, hanem attól, hogy nincs már kötelező meló, dagonyázhatok napszámba. Hál' Istennek az egészségem jól van, mindenkit csókoltat. Azonban kezdem érezni, hogy nem vagyok formában, és ha be kéne mennem melózni, akkor megszenvedném a munkanapot.
Bérletem nincs, bliccelni nem szoktam, így pár megállónyi gyaloglás vár, ha elindulok valahova. Bírom még forró nyárban is, nincs probléma.

Ami a halál vámszedését illeti, már iskolás korban is elvesztettem néhány kishavert. Volt köztük halálos beteg, de volt olyan is, aki értelmetlenül halt meg.
Az egyik például a népligeti vagon "parkolóban" gyűjtögette a plombákat, aztán mikor jött a bakter, rejtőzködési célból felmászott a kocsi tetejére. Megfogott valamit, amit nem kellett volna, agyonvágta a nagyfeszültség.
A másik búvártanfolyamra járt, és ugye tanulóknak egyedül merülni tilos, de hát ez nem érdekelte, így felelőtlensége okán meg kellett halnia.
Gondolhatod, hogy az évtizedek során körülöttem is hullottak az emberek. Mocsok egy érzés, biztos nem kell ecsetelgetnem.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)