Hirdetés

2024. április 26., péntek

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#1) Vakegérke


Vakegérke
veterán

Nehéz dolgok ezek... :(

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

(#2) potyautas válasza Vakegérke (#1) üzenetére


potyautas
csendes tag
LOGOUT blog

Egy alkalmi ismerős mondta, aki akkor már elmúlt 70, hogy amikor járja a temetőt, olvasgatja a számokat: ezt is túléltem, ezt is túléltem... A 103 éves ismerősöm azt mondja: nem tudom miért élek én ilyen sokáig. Annyit talán én se szeretnék.

(#3) Vakegérke válasza potyautas (#2) üzenetére


Vakegérke
veterán

Örök optimizmusom átsegít a nehézségeken, sokan irigyelnek érte. Ami pedig a koromat illeti, egyszerűen nem hiszem el, hogy ez lesz a hatvanharmadik nyaram. Nem tudom, hogy mennyi van még hátra, igazság szerint nem is érdekel.
Mindössze két kívánságom van. Életemben ne váljak tehetetlenné, még beteggé sem, és ha menni kell, akkor gyorsan, fájdalom és kínlódás nélkül.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

(#4) potyautas válasza Vakegérke (#3) üzenetére


potyautas
csendes tag
LOGOUT blog

Aki elmegy, elsiratom, de az élet megy tovább. Szerencsém van mind az egészségemmel, mind pedig az erőnlétemmel. A 40 éves kollégát körbeszaladom, ha keresztül már nem is ugrom. Az Úr vigyáz rám, ha már a házán dolgozom. ;) Naponta 4-5 alkalommal felszaladok a homlokzati állványon 20-25 méterre.

(#5) Vakegérke válasza potyautas (#4) üzenetére


Vakegérke
veterán

Én már tohonyább vagyok. Nem a kortól, hanem attól, hogy nincs már kötelező meló, dagonyázhatok napszámba. Hál' Istennek az egészségem jól van, mindenkit csókoltat. Azonban kezdem érezni, hogy nem vagyok formában, és ha be kéne mennem melózni, akkor megszenvedném a munkanapot.
Bérletem nincs, bliccelni nem szoktam, így pár megállónyi gyaloglás vár, ha elindulok valahova. Bírom még forró nyárban is, nincs probléma.

Ami a halál vámszedését illeti, már iskolás korban is elvesztettem néhány kishavert. Volt köztük halálos beteg, de volt olyan is, aki értelmetlenül halt meg.
Az egyik például a népligeti vagon "parkolóban" gyűjtögette a plombákat, aztán mikor jött a bakter, rejtőzködési célból felmászott a kocsi tetejére. Megfogott valamit, amit nem kellett volna, agyonvágta a nagyfeszültség.
A másik búvártanfolyamra járt, és ugye tanulóknak egyedül merülni tilos, de hát ez nem érdekelte, így felelőtlensége okán meg kellett halnia.
Gondolhatod, hogy az évtizedek során körülöttem is hullottak az emberek. Mocsok egy érzés, biztos nem kell ecsetelgetnem.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.