A példa lehet hogy nem a legszerencsésebb volt, ugyanakkor van ott más példa is (fővárosi fejlesztések).
A lényeg az, hogy célszerű lenne megfordítani a gondolatmenetet: alapvetően jogos igénye a szerzőknek a kárpótlás a nem jogszerű másolatok vonatkozásában. A jogdíj behajtására pedig nem nagyon van jobb módszer (ha tudsz ilyet, ne tartsd magadban).
Az teljesen más kérdés, hogy milyen anomáliák vannak a gyakorlatban ezzel kapcoslatban (beleértve a kiadói magatartást is).
Amúgy egyrészt viccesnek találom, hogy (akinek nem inge, ne vegye magára, de) általában azok sírnak a legjobban a hologrammos matrica miatt, akik kizárólag szlovák DVD-re írnak, természetesen nem jogtiszta tartalmat (rego nem nagyon van miért sírniuk); másrészt akinek csak 2-3 nem jogtiszta cucca van, az szinte az összes általa fizetett jogdíjat "ellentételezte" az adott tartalom vonatkozásában történt "nemfizetéssel" - ha ennél több van, akkor máris "pozitív a mérlege" a saját szemszögéből...

"Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)