A tanulás soha nem fog annyit érni, hogy szomorú legyél miatta. Soha! Döntsd el, hogy merre akarsz elindulni, és feküdj rá azokra a tantárgyakra! Ha informatikai mérnök akarsz lenni? Tanulj informatikát, tanulj matekot (mert kell a felvételihez), és tanulj Angolt (mert az biztosan kelleni fog). A többi tantárgynál meg pusztán teljesítsd a követelményeket.

A sportot sokan mondják, mint helyes terápia, ezzel egyetértek, de ha közösség-iszonyod van (nem tudom, hogy létezik-e ilyen, de lényeget gondolom érted), akkor nem muszáj közösségbe sportolnod. Fuss, végezz saját testsúlyos gyakorlatokat (fegyencedzés, street workout).

Most tényleg, számít más véleménye? Miért? Az életedben egy véleménynek kell számítani, és az a Tiéd! Azt javaslom, hogy a konstruktív véleményeket hallgasd meg, és dönts belátásod szerint. A rosszindulatú véleményeket (és ezzel együtt a rosszindulatú embereket) pedig hanyagold, mert nem éri meg velük foglalkozni. Mert a rosszindulatú embereknek nem kell számítaniuk!

Használd az Internetet! Keress olyan embereket, akiknek azonos az érdeklődési körük. Itt az egész világháló, egészen biztos, hogy akad több tucat ember, akik hasonló cipőbe járnak, mint te...

Az öngyilkosság hülyeség. Megoldás a problémákra? Nem! Ne add meg ezt az örömet a rosszindulatú embereknek.

Mindezt 18 éves fejjel írom, az idősebbek/tapasztaltabbak nyugodtan kiegészíthetnek, ez a saját véleményem!

„Így száll hát sírba a szabadság... tapsvihar közepette.” /Star Wars Episode III/