Érdekes cikk, és egy még érdekesebb aspektus.

Programozó, grafikus, animációkészítő vagyok, így nem mindegy hogy milyen géppel végzem az adott munkákat . (ez főképp az utolsó területre nagyon igaz ~ Maya).Az Apple rendszere grafikus dolgokra sokkal inkább alkalmasabb mint a Windows-os társai(k).Ez tény. De számomra pl. nem érne meg egy akkora felárat a rendszer, hogy megvásároljam kardinálisan drágábban.(iMac 27pl.).

Azóta is velem van. Ismerkedés, közös vacsora, majd a csodás éjszakai beteljesedés, amikor belaktam a gépet.

A szaktársaimon is mindig azt látom, hogy ezeket a kütyüket/gépeket - mint egy érző lényt kezelik. Szvsz, ez rossz nem helyes.Soha nem értettem, hogy-hogy lehet ennyire ragaszkodni a technikához, egy fránya géphez, és úgy írni/vélekedni róla mintha az egy érző dolog lenne..Én egy egész napos programozás után rá sem tudok nézni a gépemre, és kb ahogy időm engedi, vagy zenélni megyek bandatársakkal, vagy mozogni.

Tudom hogy különbözőek vagyunk, és ez nem baj. De szvsz. az utóbbi pár évben a kütyükhöz való ragaszkodás túlment az egészséges szinten (pl. a cikkünk írójánál is).
(pl. fellépés közben is azt látom, hogy majdnem mindenki telefonozik,vagy felveszi az egész koncertet élvezhetetlen minőségben a fixfókuszos gagyifonjával, és nem élvezi azt inkább,Pogo sincs gyakran,vagy csak néha stb.).

B.C Rich...Jackson...Ibanez(?)