A "cikk" pontjai eléggé kuszák és ellentmondásosak, biztos jól átnézted?

Amúgy: Egyetértés, hogy valóban voltak nagyon jól sikerült szinkronok anno 80', 90' évek, kb. a 2000'-el kezdett megszűnni a "varázs"... Pl. a Colombo-t már akkor is szinkronosan preferálnám, ha nem szorulnék rá (mert amúgy nem szorulok rá), de ez lehet egy elég kivételes eset, még ha lenne is még pár hasonló...

Nálam egy 1 person-os filmnézés: Angol hang és nuku felirat.

Családtaggal: Angol hang és magyar felirat.

És valóban a felirat még akkor is zavaró tud lenni, ha még nem is teljesen érted a szöveget, mert csak valami "aminek eredetileg nem kellene ott lennie a képen"... Meg lehet szokni, de annyira azért mégsem.

Nyilván nem szoktam érteni mindent, főleg, ha eleve halk a beszéd, vagy, ha színészek kiejtése alapból furcsa, ezért preferálnám magam részéről az Angol feliratot, de ennek kb. ugyan az a hibája mint a magyarnak feljebb, de egy fokkal még mindig jobb.

No, de szinkron: már csak azért sem, mert már nem csak a szinkron színészek (és rendezők) teljesítenek mérhetetlenül alább a korábbi időkhöz képest, hanem mert a (HUN) hangmérnöki munka is kb. a csapnivaló színvonalat hozza (ez utóbbi amúgy kb. régen se volt másképp). Olyan mértékben ront az eredeti hangsáv (effektek, zajok, neszek, zenék és így kb. a hangulatiság) minőségén, hogy egyszerűen bármelyik másik megoldás is jobban megéri. Sajnos. Ritka kivételek vannak persze, csak egyre ritkábban és nem, még a Hollywoodi szuperprodukciók között is csak elvétve...