Megfelelően magas frekvencián nem villódzik az. Az áramerősség változtatása viszont mindenképpen rontja a hatékonyságot, mert veszteséget okoz. Biztos használnak olyat is, de nem mondanám, hogy az a jobb megoldás.

A reflexió érdekes felvetés. Nem hiszem, hogy ezt bekalkulálják, de ki tudja.

(#50) NorbixD Naná, hogy érzékenyebb. Ki mondott olyat, hogy nem? Mint Salvatore-nak is írtam, persze, lehet áramerősség változtatásával is LED fényerőt változtatni. Csak az közel sem olyan hatékony, mint a PWM moduláció. De nem is ez a lényeg. Nagyon szűk az az áramerősség tartomány, amiben egy LED működik. És ez távol van attól az értéktől, ami innen-onnan átszivároghat. Szivárgó áramoktól a LED nem fog látható mértékű fényt kibocsátani. De én azt is meg merem kockáztatni, hogy mérhetőt sem. De ilyen miniatűr ledeknél ki tudja.

Elég sok ember (főleg fiatalok) érzékeli, és bántónak találja a PWM-et. Ráadásul TV-k esetében nem ez ilyen 100-200Hz környékén szokott lenni, nem is az ezres-tízezres tartományban, ahol már nem látható.
Ha megnézed a TV tesztekben, a jobb tévék nem PWM-et használnak.

[ Szerkesztve ]

Szerintem nem alaptalan amit, ír, mert óriási vezeték hosszok lehet egy ilyen kijelzőben, ami össze tud antennázni bármilyen zavart a levegőből, vagy a mellette futó "adat" vezetősávból kapacitívan, amin elég gyorsan változnak a feszültség szintek.

Cree power led, azt hiszem q5 széria. A led katódját a védő-földre (készülék házra) kötve, és az anódhoz kézzel hozzáérve, a "térerő" elérte rajta a nyitófeszültséget, és biztosított akkora áramot, ami elég volt ahhoz, hogy szemmel látható mennyiségű fényt bocsásson ki a csip.

És ennél már vannak sokkal jobb hatásfokkal működő ledek is, ezért lehetnek azok még érzékenyebbek erre. Hiába a kisebb csip méret, mert a megfelelő mennyiségű és felületű csipnél, könnyen adhat ez a nullánál jóval nagyobb mennyiségű fényt.
Okozhatja egyszer ez is a kontraszt csökkenését, de az sem elhanyagolható, hogy ezek a led-ek másodlagos emisszióval működnek. Van egy gerjesztő, szűk hullámhosszt előállító forrás, azon van egy foszfor réteg, és még azon lesz egy színszűrő.
Mivel nem direktben a led világít kifelé, ezért a kívülről színszűrőn keresztül beérkező dolgok, (a falról tárgyakról visszavert fény) is tudják gerjeszteni a foszfor réteget, amitől képesé válik akkor is világítani adott pixel, amikor alatta nem is üzemel az azt gerjesztő led.

[ Szerkesztve ]

Érdekes információk, köszi.
Meglátjuk, ez mit fog jelenteni a valós felhasználásban.
Még a végén kiderül, hogy ha az árat nem is nézzük, akkor is jobb választás marad egy OLED, vagy egy jó qLED.

Viszont a kiinduló HSZ-re reagálva, ha egy TV-re ráírják, hogy végtelen kontrasztos, azt gondolom, azért teszik, mert bemérték, és 0 a fekete, nem csak marketing. Csak akkor ezek szerint ez nem képes 0 feketét adni. Hiába na, nem régi még a tech.

240: [link] de zsákszámra vannak

[ Szerkesztve ]

evDirect villanyautós töltőhálózat

Olyan fürgén fejlesztenek, mint a leszedált lajhár. A pénzkérdés nem költségoldalon van, hanem az értékesítési oldalon. Ezzel is pozicionálják a terméket. Szóval direkt van elb..zva. A Q70R már 960 Hz-es.

(#61) Balika911
Totális agyrém. Az összes Samsung csinálja. Hogy ne vegyél tévét monitornak.

[ Szerkesztve ]

evDirect villanyautós töltőhálózat

sony nem gyárt monitorokat

evDirect villanyautós töltőhálózat

Igen, ez mondjuk logikus Viszont gyárt Playstation-t, amihez meg jól jön amúgy is a kis késleltetés meg jó kép.

Ugy tudom, a PWM meghajtast azert hasznaljak, mert akkor a ledeket allando arammal tudjak villogtatni. Ez azert kell, mert a ledeknek a meghajto teljesitmeny fuggvenyeben kismertekben valtozik a spektrumuk. Tehat egyenaramu meghajtas eseten 1-5 %-os fenyeronel, aramnal, nem pont olyan szinnel vilagitanak a ledek mint mondjuk 100-os fenyeronel, illetve aramnal. Es ez igencsak megnehezitene a tv-k egyenletes pontos szinmegjeleniteset.
Azt viszont nem tudom elkepzelni, hogy ne tobb khz-en vilogna 100-200 hz az szerintem mar lathatoan vibralna feher kepernyo eseten.

5 év múlva már lehet amúgy is egyforma lesz az OLED és LCD ára.

Ja. 360 centinél szélesebb a szobám meg csak 310. Így nem tudok hatékonyan álmodozni.

" Ráadásul TV-k esetében nem ez ilyen 100-200Hz környékén szokott lenni, nem is az ezres-tízezres tartományban, ahol már nem látható."

Érdekes, hogy a kompakt fénycső kilohertzes vibrálását meg nem látják, mert nem tudnak róla...

Hmm ezt lehet, hogy félre értemeztem, de csak azért mert hibásan van megfogalmazva.

[ Szerkesztve ]

A ledek méretével sosem volt gond, sok más dologgal igen. Nanométeres nagyságrendűeket is készítettek már.

[ Szerkesztve ]

"Én azt bírom, hogy ha neten bárhogy keresel rá, nem lehet egy normális képet találni csillagos égről. Mindegyik agyon exponált milliárdnyi olyan csillaggal amit szabad szemmel nem látsz.."

Mert nem lehet másképp kiexponálni.
Vagy úgy adsz elég fényt az objektívnek ha nagyra nyitod a rekeszt, avagy hosszú expozíciót csinálsz.
Mivel az asztrofotóknál a tág rekesszel ugyanazt éred el mintha egy beltéri lámpát fotóznál (a fényesebb objektumok kiégetik a kép azon részét ahol épp vannak) ezért = kénytelen vagy a hosszú expót választani.

A tág rekesz miatt nincsenek a holdraszállós képeken csillagok!

Viszont ha hosszú az expó, akkor extrém szűk rekesszel kell fényképezni, így olyan olyan elemek is megjelennek a képen amelyeket csak akkor láthatnál ha hunyorítanál és az agyad képes lenne 30 perces vagy akár hosszabb érzékelésre egyetlen momentum erejéig.
(pl fényesebb objektumok körül glória vagy kereszt alakú csillogások)

Viszont ha úgy veszed az univerzum 95%-a nem látható anyag, tehát ebből szabad szemmel SEM(!) látsz Te semmit se. Ezekből mutat meg valamennyit az asztrofotó.

Szerintem az asztrófotóknál sokkal viccesebb a sok-sok instás és faszbúkos telefonos "fénykép", amelyeken szarrá vannak torzulva az emberi fejek a sok nagylátőszög és az elégtelen minőségű mobilkamerák végett.
Ha valami kíberszemét akkor ez az.

[ Szerkesztve ]

"miért nem lehetne a zár és expozíciós időt belőni olyanra, hogy megközelítőleg az látszódjon mint amit szabad szemmel látsz."
be lehet lőni, de a kijelzők nem tudják megjeleníteni.
Már a mobilok is különböző eljárással magas dinamikájú nyers képet hoznak létre, de ezt tone mappeled hogy fotót csinálj. Árnyalatok torzulnak, és fura lesz a képe.
új generációs HDR kijelzők, főleg az oledek és az új formátumok pl HEIC közelebb visz minket a vágyadhoz.
emberi látás is jobban hasonlít a mobilok HDR trükkjeire, mint a nagy szenzoros fényképezőgépekre.

Azért se lehet teljesen belőni azt amire gondolsz, mert az emberi agy másképp működik. ha angolul tudsz itt elmagyarázzák: [link]
Agyunk egy erősen torzított 120 fokos látószögű képből 3D-s torzítás mentes képez készít. 120 fokos perspektívából 60 fokost készít.
Mivel emberi szem HDR-jének működése nem ismert így nehéz olyan képet készíteni ami hasonló lesz.

"Úgy látom, hogy te két végletet írtál le.
Én azt nem látom, be hogy miért nem lehetne a zár és expozíciós időt belőni olyanra, hogy megközelítőleg az látszódjon mint amit szabad szemmel látsz."

Valószínűleg "egyre jobban" meg lehet ezt csinálni, de az érzékelő-technológia még nem tart ott, hogy ilyen kevés fénymennyiségből olyan képet állítson elő amit TE szabad szemmel jelenleg érzékelni tudsz.
A jelenlegi érzékelőket úgy állítják be, hogy az átlagos fényképezendő témákat lehessen megörökíteni vele. Azok pedig jóval fényesebbek mint az éjjeli égbolt.

"érzékelő-technológia még nem tart ott, hogy ilyen kevés fénymennyiségből olyan képet állítson elő amit TE szabad szemmel jelenleg érzékelni tudsz"
ez egy közkeletű tévedés, mai BSI fullframe szenzorok teljes mértékbe jobbak mint maga az emberi szemgolyó.
Ha retináról le tudnák szedni az adatokat, kb így nézne ki egy alap feldolgozás után. [link]
CMOS-ról lejövő raw adat sokkal jobb mint a szemgolyóról leszedhető nyers adat. ÁM!!!!

Ami valójában emberi látásban sokkal jobb, az a látókéreg munkája. Még a mai legjobb képfeldolgozó processzorok is viccek a látókérgünkkel összehasonlítva.