A legjobb ismert algoritmus két n-bites prímszám szorzatából kb. 2^(n/4) lépéssel találja meg a faktorokat.
Ezen csak akkor lehet kifogni, ha
(1) kiderül, hogy eddig 30 éven át több tízezer matematikus túl hülye volt, hogy megtaláljon egy lényegesen jobb eljárást,
(2) a kvantumszámítógép képes időegység alatt egyre több műveletet elvégezni.

Ez utóbbi tette híressé (Szent Grál vagy akármi) az elképzelést, ugyanis a kvantumfizika nem zárja ki azt, hogy a rendszer állapota szétágazzék -- mondjuk minden egyes feltételes ugrásnál egy valamilyen ''programkódban'' egyszerűen mindkét változatot folytassa --, majd ha az egyik ág talált valamit, amit keresünk, akkor kiirtsa a többit.
Nagyon kétséges ennek már a technikai háttere is, de főleg az elméleti fizikai. Ez nem olyan, mint a fúziós reaktor, ahol ''csak'' technikai nehézség van, ez kőkemény spekuláció. Lehet, hogy 30 év múlva úgy fogunk nevetni rajta, mint a XIX. századi tudományos nézeten, hogy a Nap nem több, mint 10000 éves, hiszen ha tömör szénből van, akkor is rég elégett volna annyi idő alatt.
Szóval szerintem ezen nem érdemes rágódni, ha az ember nem legalábbis fizikus (én se vagyok az).

[Szerkesztve]