Mesében eléggé otthon vagyok. Szinte minden fellelhető mesekönyvet olvastam, és nem ma kezdtem. Mesélgetek is, bár leginkább felnőtteknek, de talán akad meséim között olyan is, amely gyerekeknek is örömet szerezhet. Öncélú durvaság, erőszak, gyilkosság nem szerepel irományaimban.
Ezek a tininindzsaizék, meg G.I. Joe, valamit az összes harcolós, gyilkolós mese(?)hős sose lesznek a kedvenceim.
Mirr-Murr, Süsü, és sorolhatnám még, valóban kedves figurák. Aggódva néztük az óránkat, le ne késsük a kezdést. És igen, eljöve a pillanat, melyet vártunk. Meredtünk a képernyőre, jókat röhincséltünk, és a mese végén boldogok voltunk, mert mi is így írtuk volna meg, ha mi vagyunk a szerző helyében.
Nem tudok mást mondani, a meseként tálalt szemetek egyszerűen megmételyezik a gyerekek lelkét. Totál-brutál-harcolj-ölj-stb.
Walt Disney olyan kedves filmecskékkel gazdagította a világot, hogy az csuda. Részemről vén fejjel is maradok nála, és hogy a magyarok közül is említsek egyet, Csukás István a kedvencem.
Szóval éljen a mese, és le az erőszakkal.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)