A hallucináció más kérdés, mint az álom/ébrenlét dichotómiája. A hallucináció sokkal jobban tartható érv a világ megismerhetetlensége mellett mint az álomodás.
Az hogy az élet az álom, értelmetlen állítás. Ha mindig csak álmodnék nem lenne fogalmam az álmodásról. Nem lenne mivel szembeállítanom, mivel nem lenne fogalmam az ébrenlétről. Ahogy a hamis bankjegyeknek is csak akkor van értelme, ha léteznek valódiak és van mivel összehasonlítani őket. Ezért az álom fogalmának is csak akkor van értelme, ha szembeállíthatjuk az ébrenléttel. -Ez persze nem rendíti meg a szkeptikus álláspontját, miszerint sosem tudhatjuk, h éppen mikor álmodunk. (Ennek az elméletbnek kritikája rendszerint az álom-ébrenlét minőségi különbségeit , ill. a tudatosságot szokta felvetni.) De legszélsőségesebb szkepticizmus így szól: képzeld el, h te csak egy vegyszerekkel teli lombikban úszkáló agy vagy, amit egy ''gonosz'' kutató elektromosan ingerel és azt az illúziót kelti benned, h élsz.

[Szerkesztve]

“Don’t shoot, I’m Globish.”