Régi LAN partikról nekem is vannak emlékeim, bár nem nagy rendezvényeken, csak amikor a haverokkal összehordtuk a cuccokat egy lakásba és látástól - mikulásig játszottunk
Ettől függetlenül a videón én csak mosolyogni tudok Nem azért, mert bajom van az e-sporttal, de a "cirkuszt" soha nem szerettem
Mindig a "kenyeret és cirkuszt az embereknek" jut eszembe az ilyesmiről.
Azzal sincs baj, ha valaki ezzel keresi a kenyerét, vagy ez a "hobbija" vagy foglalkozása, az viszont tény, hogy a folyamatos gép előtt ücsörgés nem tesz jót az egészségnek, sem a fizikainak, sem a mentálisnak.
Még mielőtt bárki a nyakamnak ugrik, programozó vagyok.
Szóval ücsörgök eleget, de próbálom kompenzálni: harcművészet (oktatok), futás, kerékpár, kirándulások
A másik pedig, hogy ki miben különbözik, mivel több, egyéni elbírálás kérdése.
Valakinek az olimpiai sportoló, a focista a "hős"/a több, másnak az e-sportoló, megint másnak a politikus
Nekem azok az emberek a megsüvegelendőek/"hősök", akik ebben a zűrzavaros, rohanó világban próbálnak valami értéket hozzáadni közösséghez és a saját életükhöz is egyaránt. Akik nap mint nap felkelnek és teszik a dolguk, még akkor is, amikor más már rég feladta volna a helyükben.
Pl.: az anyuka, aki egyedül neveli a gyerekeit, mert nincs apjuk, vagy az állatsegélyező/mentő szolgálatok, akik önkéntesen segítenek állatokon, akiket mások kiraktak az utcára, mert rájuk untak, vagy csak a magyar valóságból kiemelv, azok az egészségügyi dolgozók, akik sz@rt sem keresnek és azt is olyan körülmények között, amiben más még egy percet sem akarnak eltölteni, csak azért, mert segíteni akarnak, pedig választhatnának másként is ....stb. Igen, kevesen vannak, sajnos.
Szóval a hősök köztünk élnek, csak észre kellene venni
Biztos velem van baj
http://projekt.azigazikincs.hu/ ''Homo loquax nonnumquam sapiens''; "Nam et si ambulavero in valle umbrae mortis, non timebo mala, quoniam tu mecum es. Virga tua et baculus tuus, ipsa me consolata sunt. "