Ja meg azis...
Az archietúrát nem kell megvenni, mert van köztük egy keresztlicenc melyszerint csakúgy felhasználhatják egymás archietúráit....
Az AMD élt ezzel párszor (MMX, SSE, SSE2, de Intel még egyszer se...
Talán most fog?
Gyorskeresés
Legfrissebb anyagok
- Bemutató Spyra: akkus, nagynyomású, automata vízipuska
- Bemutató Route 66 Chicagotól Los Angelesig 2. rész
- Helyszíni riport Alfa Giulia Q-val a Balaton Park Circiut-en
- Bemutató A használt VGA piac kincsei - Július I
- Bemutató Bakancslista: Route 66 Chicagotól Los Angelesig
Általános témák
LOGOUT.hu témák
- [Re:] [gban:] Ingyen kellene, de tegnapra
- [Re:] [Szevam:] Érzelmi magabiztosság/biztonság - miért megyünk sokan külföldre valójában?
- [Re:] [bambano:] Bambanő háza tája
- [Re:] Elektromos rásegítésű kerékpárok
- [Re:] eBay-es kütyük kis pénzért
- [Re:] [Tüzi:] Geek-hatarozo
- [Re:] [D1Rect:] Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- [Re:] [Luck Dragon:] Asszociációs játék. :)
- [Re:] [sziku69:] Szólánc.
- [Re:] Gurulunk, WAZE?!
Szakmai témák
PROHARDVER! témák
Mobilarena témák
IT café témák
Hozzászólások
HiperG
addikt
Vagy beizzítja a Yamhillt, a Prescottban már biztosan nem, de Tejas még nagyon esélyes szerintem. Kicsit deja vu az egész... 3Dnow! versus SSE...
And As It Is Such, So Also As Such Is It Unto You
HiperG
addikt
Tejasz már 65nm nem?
Akkor meg biztos nem jövőre várható főleg, hogy nekik a 90nm-el is problémáik vannak ;]
Szerintem úgy lesz a Tejas 65 mint ahogy a Prescott 90. Előbb-utóbb. :)
Kezdetben 99% hogy kilencvennel indítják, az Intel tudtommal sosem váltott egyszerre modellt és csíkszélességet is. Később... később meglátjuk.
((( De engem az jobban foglalkoztat, hogy Parishoz jók lesznek-e még az NF2-es deszkák... )))
And As It Is Such, So Also As Such Is It Unto You
L3zl13
nagyúr
Sajnos ez a lehetőség fennáll. Ha kidobnak egy kompatibilis 64 bites támogatást (vagy licenszelik az AMD-től) akkor az AMD ugyanoda jut, mint azt Athlonnal. Azaz hiába tud ugyanannyit még mindig az Intel az ''igazi'' procigyártó és az ő termékéért hajlandóak többet is adni az emberek.
Ha viszont egy inkompatibilis 64 bites támogatást dob piacra az Intel mielőtt az AMD megfelelő részesedést tudna szerezni a piacon, akkor még rosszabb a helyzet, mert a szoftvergyártók elsősorban a nagyobb piacra fognak fejleszteni, és maximum másodsorban az AMD-re.
Ha sikerül jelentős (nem feltétlenül többségi) részesedést szereznie a piacon az AMD-nek, akkor valószinűleg a nagy (és őket követve a kissebb) szoftvercégek mindkét támogatást beleteszik majd a szoftvereikbe.
Aki hülye, haljon meg!
HiperG
addikt
Engem meg az foglalkoztat, hogy jövő karácsony körülre egyen egy 90nm-es A64 FX-em (S939) PCI-Xpressel, SATA2-vel és BTX-el....szal olyan cuccokkal amikből most jönnek a váltások és azt érdemes inkább kihúzni...
Akkor egy Szabadalmaztatott anaqer-Féle SemmitÉrőJóslat:
Nem lesz. Megfizethető áron biztosan nem, max papíron.
And As It Is Such, So Also As Such Is It Unto You
HiperG
addikt
Akkor később veszem meg :)
Mindenestre nem akar eyről se a sok új technológia közül :)
L3zl13
nagyúr
Úgy őszintén szólva minek neked PCI-X?
Ha nem raksz bele SCSI vagy RAID kártyát akkor még a PCI is elegendő.
A VGA-knál meg tudtommal nem az AGP a szűk kersztmetszet.
Aki hülye, haljon meg!
HiperG
addikt
PCI - Xpresst írtam :)
L3zl13
nagyúr
Az ugyanaz, vagy tévedek?
Aki hülye, haljon meg!
HiperG
addikt
Nem..
A PCI Expresst az Intel erőlteti az ATi meg az nVidia meg jó kutyaként tapsol neki...
Ez egy új foglalat ami leváltja a PCI-t lesz egy x16-os PCI Express a VGA-nak, meg x1-es a többi cumónak...
Szal ha nem akarod kukába tenni az alaplapod 1 év után akkor várd meg a PCI Expresst..
L3zl13
nagyúr
És akkor a PCI-X micsudi?
Aki hülye, haljon meg!
Úgyvélném.
And As It Is Such, So Also As Such Is It Unto You
Erasmus
őstag
PCI eXtended: a volt Compaq, a HP és az IBM által továbbfejlesztett PCI busz. Az eredetileg 32 bites, 33 MHz-en üzemelő PCI-t a kompatiblitás megtartásával 64 bitesre bővítették, a sebesség pedig akár 133 MHz-ig is skálázható.
üdv,
Flashcash
Közösségépítő
Még annyit tennék hozzá hogy szerver alaplapokban elterjedt.
pl. vezérlőkártyák is lehetnek ilyenek
Így néz ki:
[L]http://www.tech-report.com/reviews/2003q2/tyan-trinitygcsl/index.x?pg=2[/L]
L3zl13
nagyúr
Aham. Eddig abban a szent meggyőződésben éltem, hogy az X a PCI-X-ben az eXpress rövidítése.
Hogy ezeknek a gyökér marketingeseknek mindent X-szesíteni kell. :O
Aki hülye, haljon meg!
L3zl13
nagyúr
Na jó akkor ezt a tévedésemet letisztáztuk, de kétlem, hogy emiatt kukázni kéne az alaplapokat egy év után. Nem lesz olyan gyors a teljes átállás.
Aki hülye, haljon meg!
HiperG
addikt
Nembaj én biztosra megyek :)
Elrood
őstag
Ezért rövidítse mindenki a PCI-E-nek vagy PCI-Ex-nek:)
''The spice exists on only one planet in the entire universe. A desolate, dry planet with vast deserts. The planet is Arrakis, also known as DUNE.''
b.bone
senior tag
kicsit talán off de: (ugy a #45 körüli hozzászólásokhoz fűzném)
nem emlékszem konkrétumokra. azért megpróbálom visszaadni valahogy. lehet csak nekem új a dolog ,de szerintem érdekes.
Ugyebár a chipek annál gyorsabbak és teljesítményképesebbek minél kisebb a struktúrájuk azonos felületen. Ezt a sturktúrát az un maszkról vetítik át a siliciumwaver-re lézerfény segítségével. Az egésznek a fizikai alapelve hogy minél kisebb a felhasznált fény hullámhossza ,annál kisebb a struktúra amit elő lehet állítani vele.
Két cég fejleszt ezen a téren. A Lambda Physik és a Phillips Extrem Uv. Mint a második nevéből kiderül manapság már Uv fénnyel oldják meg a feladatot. Egészen pontosan un. excimerlaser-ekkel amik az UV tarományban dolgoznak. Ezeket az excimerlaser-eket adják el a félvezető iparnak ahol beépítík őket egy hatalmas dia-projektorhoz hasonló automatába. Régebben higanygőz lámpák voltak ezekben az automatákban. A félvezető ipar a 90-es évek végefelé állt át az UV-Excimer-Laser ekre. Azok még 248 Nanométres tartományban dolgoztak ,persze hamar letüntek. manapság a 193 nanométeres tarományban müködnek ezek a lézerek.
Mostanság fejlesztik az új generációs lézereket amik már 157 nanométeres hullámhosszú fénnyt állítanak elő. Minél kisebb a hullámhossz annál problematikusabb is ezeknek a fejlesztése. 200 nanométer alatti tartományt Vákum tartománynak nevezik mivel az ennél rövidebb lambdáju UV-t egyszerűen elnyeli a közönséges levegő. Ez a gyakorlatban ahoz vezet hogy az uj excimerek vagy tiszta széndiokszodban vagy vákumban müködnek csak. Ami a másik bökkenő hogy a sima üveg ugyszintén elnyeli. (ugye optika ide is kell)
Itt a Carl Zeiss dolgozik nagy erőkkel. Ezt nem fejtem ki annyira, De egy két érdekességet leírok: Még ebben a nano méter tartományban is muszály hogy a lencséknek a felülete pontosan struktúrált legyen. Minél rövidebb a hullámhossz annál kisebbeknek kell lenniük a lencse felületén lévő 'mintáknak'. Minél pontatlanabb a lencse struktúrája annál fatálisabb a hiba a siliciumra való vetítésnél. A 193-nanométeres objektiveknél a struktúrák (talán koncentrikus körök) szélessége 70 milliomod milliméter. Ha belegondolunk hogy két atom közötti távolság 0.3 nanométer akkor ez azt jelenti hogy a computerchipek egyedi struktúrája már csak 200 atom. És további kicsinyítéseket már terveznek.
Tehát a ''nagy'' AMD meg Intel ,a távolkelet és a szlikon völgy sehova nem jut a jó öreg európa nélkül.
Amugy mégis csak vannak benne konkrétumok. Egyszerű hogy mért. Megtaláltam az anyagot a neten és tulajdonképpen fordítottam.
[L]http://www.3sat.de/hitec.html[/L]
németül van. ha van hiba és valaki észreveszi lehet javítani.
na üdv:bb
"guilty until proven innocent" - Artisjus