én szintén marhára kíváncsi vagyok rá. kt400a, meg a kt600 nem igazán jelentett semmi extrát. most már csak a kétcsatornás mem vezérlővel lehet szerintem nagyot dobni athlon xp-nél, bár már nagyon látszik hogy nem sok tartalék van a technológiában.

Éppen hogy a két csatorna maximálisan felesleges. Az a meglevő egyet kellett volna tovább javítani, késleltetéseket csökkenteni, ilyesmi. Duálcsenel az csak parasztvakítás K7-hez ( én csak tudom, nekem is az van :t ).

And As It Is Such, So Also As Such Is It Unto You

én eddig úgy tudtam dob az nf2 nél is ha duplán rakjuk az u.olyan ramot nem?

igen dob vagy 1 % :)

Echo

Azthitted;];];]! Persze a sandrában, AIDA-ban stb..

Üdv.:Robe

-Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!

nem. még mikor megjelent a chipset akkor az anandtechen olvastam róla. ott vagy 10% különbségre emléxszem pl game-ekben

pedig en is vartam a kt880-at. ugy gondoltam, hogy lehelek meg egy kis eletet az otthoni gepembe es lecserelem a kt333-ast egy ilyenre, teszek bele egy barton-t es utanam a vizozon. kovetkezo cuccom mar a64 legyen. lehet, hogy inkabb kihuzom a mostani konfiggal.

KT400 mehetett volna KT333A -nak KT400A meg KT600-at fölösleges lett volna kihozni...

Amúgy jó lesz csak túl későn...

Szerintem ez a ''gyártom a régebbit, mert az olyan nagyon sikeres'' duma a parasztvakítás. Miért nem gyártja az újat, ami szebb, jobb, illatosabb? Minden alkalommal ezt teszik: hiába volt jobb a régi, azért az újat nyomják. Most miért lenne másképp? Szerintem mindenki magától rájönne: nem tudnak eleget/elég jó minőséget gyártani. Mi ez a porhintés? :((:((:((

I don't fit in. I fit out.

Ha jól tévedek KT400,KT400A,KT600 jó ugyanabba az alaplapdesignba. KT880-hoz új alaplap tervek kellenek, több a huzal a 2 csatornás membvezérlő miatt.

Tényleg nem nagyon tud többet, mint a 600-as. Duál, ok, de a nagy fícsörje a spéci qdr memók (nem ddr2) támogatása lesz, ilyen memó meg még úgysincs. Még egy nagy előrelépés lenne a fix agp és pci freki, de erről nincs hír, ugye.

42

Lehet, hogy nem tudnák akkora többlethaszonnal eladni, mint amennyibe a gyártósorok átállítása, marketing kiadások, stb. kerül, vagy legalábbis minimális lenne a haszon. Alaplapgyártók sem biztos, hogy repesnek, mert míg a KT266-KT600 sorozat tudtommal tűkompatibilis, itt már csak a két csatorna miatt is újra kell tervezni valamennyire az alaplapokat. Idő! És közben ugye mindenki Kalapál; a VIA is inkább arra koncentrál, mint egy _vélhetőleg_ problémásabb chipre ( új memóriavezérlő, emlékezzünk, mennyit szívtak az SDR-DDR átálásnál ).

And As It Is Such, So Also As Such Is It Unto You

Tanulság: ne írj sokat, mert mire befejezed, más már szó szerint leírta. :D

And As It Is Such, So Also As Such Is It Unto You

Lenne létjoga a dual channel-es memóriavezérlőnek k7 platformon, duál processzorral... De ezt még egy nagyokos sem csinálta meg.

in4m8ion 1ts 2 B 3

A KT880 értelmét nyilván inkább az adja, hogy a PT880-hoz kifejlesztett 2-csatornás RAM vezérlőt a VIA máshol is fel kívánja-e használni, továbbá, ha majd lesz KM880 (integrált grafikás verzió), ott még kimondottan hasznos is lesz a második RAM csatorna, amihez jó előgyakorlat lenne a KT880.

Most jönnek a kérdések. A legfontosabb, hogy vajon az alaplapokon mennyi módosítást igényel a KT880 a KT600-hoz képest? (Nem biztos, hogy túl sokat, de múlik a QBM memória támogatásán is, ami vagy lesz, vagy nem.)

A kevésbé fontos kérdés pedig, hogy nem emeli-e meg a VIA az északi és a déli híd közötti átviteli sebességet? Hiszen tudjuk, hogy a VT8237-es déli híd a K8T800 felé tud 1066 MByte/s-ot is, míg a KT600 felé csak 533 MByte/s-ot. (Ez különösen akkor érdekes, ha az északi hídba nem integrálják be a gigabites LAN vezérlőt.)

Azért ha eltekintünk kicsit az északi hídaktól akkor volt fejlődés, hisz azért nézzük meg mit tudott anno a KT266 délije és mit tud most a KT600 délije. Azért nem mindegy :)

Ez még nem jelenti azt, hogy 4,8gb/s lesz gyakorlatban a mem sávszél mint egy p4-nél...
Sajna az fsb visszaofogja :(

Remélem nem raknak még bele hatszáz usb portot :)

Remélem nem raknak még bele hatszáz usb portot :)

Ha nekem lenne cukrom amit visznek (mint a cukrot:) ) Amikor megfelelően telített lesz a piac, nyomom a jónépnek a csokitortát, bele az arcába, azok meg szépen megveszik, mert jó reklámot csinálok neki. Mindenki pénzből él (csak én jóval kevesebből :)

Teljesítménybe nem szól bele a déli híd, az szinte csak szolgáltatásokat nyújt. És ha visszalapozzátok a KT600-as nagy tesztet, azért elég vicces volt, hogy majdnem az összes tesztben állta a sarat a réges régi KT333-as chipsetű lap a legújabb KT600-akkal. Ennyi erővel a KT333 mellé beledobhatták volna az új déli hidakat és kész. :) Végre most hozna össze egy erősebb, komolyabb újításokkal teli chipsetet (dual channel, és talán fix PCI órajel is lesz benne -> de lehet, hogy ezt A64-es VIA chipsetnél említették ill. találgatták :) ), mikor lassan itt az ideje átállni az A64-re. :DDD Ki fog ilyen viszonyok között még pénzt áldozni a K7 platformra ? Nagyrészt már mindenkinek NF2 és KT400 kaliberű lapja van, nem hinném, hogy ezekről váltana még valaki KT880-ra, mikor itt az NF3 és társai és az A64-es platform.

Igen az új északi hidak, nem valami nagy fejlesztések, de ettől függetlenül pl a Serial Ata olyan dolog amit máig nem találsz NF déli hídban. Márpedig minnél több extrát tartalmaz a déli híd annél olcsóbb lesz a full extrás deszka. Továbbá az IDE kezelése is jobb mint az NF2é.
Csak tudom mindenki szereti a szintetikus teszteket nézni... szerintem egy duál vezérlő nem a világ, másra is kell figyelni. Én pl inkább lemondok a +1-10% sebességről (már ahol van) a gyorsabb IDE-ért és a nagyobb megbízhatóságért.
(értsd : sokat szívtam NF lapokkal míg szerencsére VIA fronton talán egy esetre emlékszem. De az NF2-k miatt már majdnem őszültem meg :) )

''Teljesítménybe nem szól bele a déli híd, az szinte csak szolgáltatásokat nyújt. ''
Attól függ. Ha előremutató SATA HDD-kkel teszteltek volna, akkor pl. lenne sebességi különbség is.

''És ha visszalapozzátok a KT600-as nagy tesztet, azért elég vicces volt, hogy majdnem az összes tesztben állta a sarat a réges régi KT333-as chipsetű lap a legújabb KT600-akkal.''
Az a teszt ilyen szempontból elég muris volt, ugyanis KT333-as beállításban használták a KT400-at és a KT600-at is, holott a KT400 attól más, hogy DDR400-at is támogatott, a KT600 pedig még a 200 MHz-es FSB-t is. Ezen túlmenően lényegében mellőzték a 3D teszteket(!), holott pont azokban mutatkozhatott (volna) meg a KT600-as fejlettebb RAM vezérlője. (Úgy emlékszem 1 db 3D teszt volt, és abban jóval gyorsabb is volt a KT600.) Arról már nem is beszélve, hogy a VT8237-es déli híd a KT333-hoz nem, csak a KT400-tól kezdve használható.

(A cikkben sokat ecsetelték az overclock körüli dolgokat hiányosságokat is, mintha éppenséggel a tuning lenne a legtöbb felhasználó legfontosabb célja.)

Az a teszt ilyen szempontból elég muris volt, ugyanis KT333-as beállításban használták a KT400-at és a KT600-at is, holott a KT400 attól más, hogy DDR400-at is támogatott, a KT600 pedig még a 200 MHz-es FSB-t is.

Érdekes dolgokat mondasz itten, nekem úgy rémlik, hogy 166 MHz-es és 200 MHz-es FSB-vel is le lettek tesztelve a lapok, illetve KT400-as nem is volt a cikkben.

Ezen túlmenően lényegében mellőzték a 3D teszteket(!), holott pont azokban mutatkozhatott (volna) meg a KT600-as fejlettebb RAM vezérlője. (Úgy emlékszem 1 db 3D teszt volt, és abban jóval gyorsabb is volt a KT600.)

3DMark, Quake3 és UT2003. Ez nem 1 hanem 3 teszt. Q3-ban volt a KT333-nak lemaradása, de ez sztem vmi bug lehetett, mert semmi másban nem jelentkezett a különbség. Ráadásul az a teszt nem egy KT600 vs KT333 cikk volt, hanem egy KT600 shoot-out, amibe poénból tettük bele a KT333-at.

A cikkben sokat ecsetelték az overclock körüli dolgokat hiányosságokat is, mintha éppenséggel a tuning lenne a legtöbb felhasználó legfontosabb célja

Tudjuk jól, hogy sokakat nem érdekel a tuning, de sokakat igen. Na mire következtetsz ebből? Azért, mert sokakat nem érdekel a tuning, akkor már ne írjunk róla semmit? Nem. Mivel vannak, akiket érdekel a tuning, ezért arról is írunk bőven. És ez az elkövetkezendő összes cikkben így lesz, ha tetszik, ha nem :))
Ha nem tetszik, akkor ugord át azt a részt, 1ébként minden kritikát szívesen fogadunk, és megfogadjuk a tanácsokat, bár hallottam sok véleményt azzal kapcsolatban az alaplapos tesztjeink után, hogy nem a memósebességre kéne rámenni a tesztelés során, de akkor kérdem én, hogy mire? Mert mást nem nagyon lehet letesztelni. A válasz minden esetben a nagy csönd volt...

"I press keys on a keyboard all day and click a mouse in front of a glowing rectangle. Somehow that turns into food and shelter."

Akkor én most kijövök ebből a csöndből :)
Engem érdekelne az IDE kezelés.
A többi az csak jól megy. Mert azt látja, hogy ennyiért kap pl KT600-as SATA-s lapot és annyiért NF2-eset. De az IDE tényleg érdekelne, ugye volt sok ilyen, hogy az NF2-nek jobb és nekem is úgy tűnt (KT266A-m van. Ahhoz és egy KT400-hoz tudtam csak viszonyítani)
De sajna nincs a környezetemben NF2 ugyanolyan vincsivel mint valamelyik KT. KT600 meg sajnos egyáltalán nincs :(

Ezzel jó ócsároltad az nForce 2-t, vannak előnyei hiányosságai én így jellemzném:
-az IDE vezérlője nem rosszabb csak rá kell jönni pl. APIC kikapcsolása, Q815411 patch felrakása
-Az integrált S-ATA valóban hiányzik belőle node elég kevés embernek van SATA-s vinyója és attól önmagában nem lesz gyorsabb csak nagyobb rend lesz a házban :o Jaés jön az MCP-S
-Nem kevésbé stabil mint a VIA, feltéve ha nem fogtál ki egy hibás példányt vagy régi verziójú drivert használsz, vagy régi windowst használsz (haveromnak win98se alatt az a7n8x ötpercenként kifagyott, xp-vel tökéletes)
-Én szívtam a VIA-val, bár ez inkább az ASUS hibája volt az -X es lapok butítottsága és rekordszar minősége miatt..
-Sajna az nForce 2 déli hídja igencsak melexik lsd hűtés, házak moddingban a ''Southbridge cooling'' topic
-Jobban húzható a fix pic/agp freki miatt

Az a gond, hogy a szintetikus benchmarkok nem fognak különbséget mutatni, ezt tudom saját tapasztalatomból. Az nf2 akkor sz@rik be, amikor másolás, programinstallálás, stb közben vmi mást is akarsz csinálni, amit még előtte nem tettél, tehát nincs a cache-ben. Ezt csak egy videóval lehetne bemutatni, amiben egy nf2 és pl. egy KT600-as cucc van egymás mellett, és ugyanazokat a műveleteket végeznénk el rajtuk (mint a Tom's hardware Hyperthreading-es videója, az nekem speciel tetszik :D).
Amikor pedig egy shoot-out-ban a 8-10-akárhány ugyanolyan chipsettel szerelt lapot leméred ugyanazzal a vinyóval, akkor pláne nem lenne különbség. Ezen már én is filóztam, de rájöttem, hogy nincs értelme a fentebb sorolt dolgok miatt.

"I press keys on a keyboard all day and click a mouse in front of a glowing rectangle. Somehow that turns into food and shelter."

Persze ugyanolyan chipsettel nincs értelme ezt én se szerettem volna, csak kifejezetten külömböző chipsetekre gondoltam. De megértem az indokaidat, legalább leírtad miért nincs ilyen teszt, köszi :)
Btw... milyen HyperThreadinges videó? :)

IDE vezérlő sebességét szerintem nem oldja meg teljesen amiket írtál, de volt már dolgom több Nf2-vel. Az nagyon nem tetszett, hogy a SoundStormot nem tudtam aktiválni rendesen az egyiken és akkor még csak Januári driver volt utoljára hivatalos!!! (mindez augusztusban) Az a 2.03 meg egy szutyok volt, és utána a hócipőm tele lett azzal, hogy nekem egy alaplaphoz kell 26 drivert kipróbálnom :(

Nemtom a konkrét URL-t, sorry :(
A videó arról szól, hogy egy asztalon egymás mellé leraknak egy P4 3.06-ot 3.6 GHz-re húzva, de kikapcsolt HT-vel, mellé pedig egy 3.0C procit bekapcsolt HT-vel, és ugyanazokat a progikat indítják el rajtuk egymás után, vagy közben. A videóból szépen kiderül, hogy a 3.6 GHz-re húzott HT nélküli proci rengeteg esetben a 3.0C HT-s procinál lassabb, amikor több feladatot kell csinálnia, pedig 600 MHz-cel gyorsabb. Nekem speciel tetszik. Megpróbálom megkeresni a linket.

"I press keys on a keyboard all day and click a mouse in front of a glowing rectangle. Somehow that turns into food and shelter."

Ezzel a 2.45össel nekem semmi bajom nincs :)

Amúgy mi az az ide vezérlő lassúság? Nekem PcMark vinyó tesztjében elhanyagolható mértékben de még gyorsabb is volt a KT400-asnál (ua proci, ua vinyó)

Ittvan: [L]http://www6.tomshardware.com/cpu/20021114/p4_306ht-22.html[/L]

17 MB.

"I press keys on a keyboard all day and click a mouse in front of a glowing rectangle. Somehow that turns into food and shelter."

Annyira nem fontos köszi, csak érdekelt mi volt benne, de azt már elmondtad :)

HyperG : neked sosem csinált olyat, hogy belassult? Meg ha egy kábelen van cd-rom és vincsi és másolsz azt a KT se szereti, de az NF valami brutálisan lassú... (azt hittem meghalok XP telepítés közben)

Hát akkor ha már így előszedted megnézem, köszönöm :)

KT333-mal ugyan bizony hogyan lehetett volna korrektül 200-as FSB-n tesztelni?
Amúgy a 3DMark eleve kétes értékű, marad a Quake3 és az UT2003. És miérd gondolod, hogy a KT333 lemaradása csak egy bug volt, ha nem jártátok körül a témát? (Több játékkal és többféle beállításban.)

Tuning:
Csupán arra céloztam, hogy messze nagyobb hangsúlyt kapott a cikkben (és általában a cikkekben) mint szerintem helyes volna. Ugyanis irreális várakozásokra sarkalja a nagyérdeműt, aztán jönnek a hardver problémáik, a garanciális ügyeik, stb.

Hasonlóan, a sebesség kérdése általában is túl van lihegve. Pl. sokszor 1-3 százaléknyi sebességtöbblet alapján jobbnak ítélnek egy HDD-t, CD drive-ot, alaplapot, grafikus kártyát, stb., és ezzel háttérbe szorulnak pl. a megbízhatósági és kompatibilitási szempontok.

Javaslom pl. a következőt (ha már javaslatokat kérsz a tesztelés mikéntjére):
- Amikor CD drive-ot teszteltek, akkor csináljatok egy gyenge minőségű írt lemezt, és azzal teszteljétek, hogy melyik drive hogyan képes azt beolvasni.

- Vagy amikor SATA HDD-k és gigabites LAN vezérlők vannak már a horizonton, akkor próbáljátok már megnézni, hogy milyen gyorsan és mennyire folyamatosan lehet rajtuk adatokat átnyomni. (Ennek ugyanis video editálásnál VAN értelme. A különféle szintetikus HDD teszt programoknak meg alig.)

- Azt is megnézhetnétek, hogy magasabb hőmérsékleten hogyan romlik a HDD-k olvasási stabilitása.

- DivX lejátszási sebesség teszteket is csinálhatnátok. Nagy felbontásnál ez a procit és az átviteli sebességeket is meglehetősen próbára teszi, és hasznos infó lenne.

KT333-mal ugyan bizony hogyan lehetett volna korrektül 200-as FSB-n tesztelni?


Tuningolva, igaz nem szabványos a beállítás a KT333 számára, de lemérhető eredményeket produkál.

Amúgy a 3DMark eleve kétes értékű, marad a Quake3 és az UT2003

Miért? A 3DMark full procifüggő is. Ennyi erővel játékokat sem kéne tesztelni, mert azok is függnek a VGA-tól.

És miérd gondolod, hogy a KT333 lemaradása csak egy bug volt, ha nem jártátok körül a témát? (Több játékkal és többféle beállításban.)

3DMark és UT - DirectX API
Q3 - OpenGL
Felesleges nyolc játékkal letesztelni ugyanolyan chipsetes alaplapokat, mert így is alig van köztük különbség

Tuning:
Csupán arra céloztam, hogy messze nagyobb hangsúlyt kapott a cikkben (és általában a cikkekben) mint szerintem helyes volna. Ugyanis irreális várakozásokra sarkalja a nagyérdeműt, aztán jönnek a hardver problémáik, a garanciális ügyeik, stb

Ez a te egyéni véleményed. Gondolkozzunk el azon, hogy legyen egy olyan cikk, amiben a lényegi infók vannak, és mellette adjunk ki egy olyan cikket, amiben csak a tuningról írunk? :)

"I press keys on a keyboard all day and click a mouse in front of a glowing rectangle. Somehow that turns into food and shelter."

Nem az a baj, hogy a 3DMark függ a procitól, vagy a RAM-tól, hanem hogy függ a különféle 3D gyártók nem kívánt (övön aluli) behatásaitól is, és egyáltalán attól, hogy a FutureMark mennyire jól, vagy rosszul tippeli meg, hogy hol van, vagy merre mozdul az iparág. És ebből a szempontból szerintem hasonlíthatatlanul iránymutatóbb pl. az ID SoftWare.

''Felesleges nyolc játékkal letesztelni ugyanolyan chipsetes alaplapokat, mert így is alig van köztük különbség''
Ennél már csak az a feleslegesebb, amikor ugyanolyan chipset-es alaplapok tömkelegével végeztek tesztelést, holott világos, hogy leginkább az alaplapi BIOS tartalmától/beállításától függően lehetnek csak (kisebb) különbségek. Szóval mégis csak az volna az értelmesebb, ha több féle (valós alkalmazást jelentő, vagy ahhoz közelítő) programmal tesztelnétek.

''Gondolkozzunk el azon, hogy legyen egy olyan cikk, amiben a lényegi infók vannak, és mellette adjunk ki egy olyan cikket, amiben csak a tuningról írunk?''
Miért akarsz mindenáron félreérteni?!? Nem azt írtam, hogy ne legyenek tuning infók a cikkben (legyenek, hiszen ez is ad valamiféle támpontot pl. a várható stabilitásra nézve), de ne ez legyen az értékelés döntő szempontja, hiszen a legtöbb felhasználó nem tuningol.

''hogy mindenki saját szimpátiája alapján döntsön, a legfőbb tényező a választásnál inkább az legyen, mennyire tudjuk kihasználni az adott alaplap által nyújtott lehetőségeket. ''
Azzl nagyon egyetértek, hogy a legfőbb szempont mindenkor a számunkra szükséges funkciók megléte. (Ugyanakkor itt sem emlegetted a megbízhatóságot, vagy a kompatibilitási szempontokat, hanem mintha az egyéni szimpátia körébe utaltad volna.)

''Ezt konkrétan elmagyarázhatnád, hogy mire gondolsz, és ha jó 5let, akkor elgondolkodunk rajta ''
Nem tudom mi az országos átlag, de az én ismerősi körömben meglehetősen terjed a DVD, illetve a DivX videó formátum. De manapság a DVD-t tesztelni tulajdonképpen csak minőségi szempontból érdemes, hiszen a mai alap gépek is tökéletesen le tudják játszani (PAL felbontásig), hardveres rásegítés nélkül.

A DivX-hez viszont nincs lényeges hardveres gyorsítás (leszámítva az ATi Radeon 9500, 9600, 9700 és 9800 kártyáit, ahol van bizonyos hardveres DivX post-filterel-és), így erősen CPU igényes a lejátszás. Nem szélesvásznú filmek DVD ripjekből készült 640x272 és hasonló felbontású videókra gondolok, hanem teljes PAL felbontásra (720x576) és nagyobbakra (a HDTV felbontások felé, 1280x720, 1920x1080), és nem csupán 25 fps-re, hanem 50-re is (vagy akár 100-ra). (Ezeket 3D játékok képminőségének demonstrálására is lehetne használni.)

A kérdés nyilván az, hogy milyen minőségben (post filtereléssel) és mennyire folyamatosan (átlagos, illetve minimális fps) megy a lejátszás.

Egy kis számtan:
Ha mondjuk 1920x1080 pixel-es a videó (2 Mpixel/kép), akkor 25 fps mellett a CPU által dekódolt videót RGB-ben 3 Byte x 2 M x 25 = 150 MByte/s-os sebességgel kell küldeni a grafikus kártya felé (folyamatosan!). (50 fps mellett meg 300 MByte/s, de YUV-ban is 200 MByte/s.)