Anno NDK automata (nem kivehető ajtós ) mosógépünk volt. Meghozták a szállítók, kérdezték, hogy hova tegyék. Mondtam, hogy csak ide, majd én a helyére teszem. Furcsán néztek rám, távozásuk után rájöttem, hogy miért. 105 kiló volt a drága.

Működött szépen sok-sok évig, aztán egyszer mosás után nedves volt alatta, körülötte a linóleum. Nem volt poén, de ahogy haladtunk az időben, egyre több vizet eresztett.
Hogy az anyád...
Felborítottam, alánéztem. Aha, a szivattyú ereszt. Kiszereltem, szétszedtem. A szimering kopott ki. Vettem egyet, kicseréltem. Hurrá, ügyes vagyok, megoldódott a gond.
Na ja, de egy idő után újra előjött a hiba. Vettem egy marék szimeringet, fél évente, évente cseréltem. Aztán elegem lett belőle.
Szóltam egy barátomnak, aki sóherebb volt nálam, vigye a csudába, nincs kedvem tovább szórakozni vele. Elvitte Békásmegyerre, kapott hozzá fél marék szimeringet. Nála működött a gép még vagy öt évig, többet nem tudok róla.

És eljöve Whirlpool időszak.
Szép volt, könnyű volt, csöndes volt. Szerettük. Nem tudom, hogy volt-e 11 éves, de hogy az idejét kiszolgálta, az biztos.
Egy mosás alkalmával visítást, meg kerepelő zörejt hallottam. Kimentem a fürdőszobába, azonnal áramtalanítottam. Fel tudtam nyitni a fedelét, így láthatóvá vált, hogy egy kicsit csálén áll a dob.
No, Marikám elintézte a ruhát, kimeregette belőle a vizet, a maradékot meg leengedtem a gumiszelepen.
Leszedtem az oldalát, és ízes magyarsággal káromkodtam. Műanyag csapágy volt benne, darabokra tört.
Volt rá jelentkező, elvitte, SKF boltban vett hozzá igazi csapágyat, sokáig használta megelégedéssel.

Vettem egy Indesit mosógépet. Szép is, jó is. Olyan spécin rakták össze, hogy még erővel se lehet egy zsebkendőt se betuszkolni a dob és tartály fala közé.
Sok rosszat hallottam róla, nekem semmi bajom vele. Remélem nem is lesz, nem vagyok jól eleresztve anyagilag. Szerintem legalább 10 éves.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)