Vagy átcsoportosítással. Vegyünk pl. egy völgyhidat, ami 70 mrd-ba kerül;
Már vártam, mikor számolod át a völgyhíd árát lélegeztetőgépre . Persze, amúgy jogos, amit mondasz, csak maga a gondolatmenet nem tetszik - az alapvető kérdés szerintem nem az, hogy az állam hogyan ossza szét az ingyen pénzt a lakosság között, hanem hogy mit tudunk kezdeni azzal a sokszázezer emberrel, akiknek jelenleg nulla reális esélyük van bármilyen valós termelő munkát végezni és az egyetlen esélyük a munkavégzésre az állami ingyen munka ingyen pénzért.

De tegyük ezt félre, és gondolkozzunk utalványokban. Ha kiépítenék a TSZ-rendszert és felfejlesztenék a közvetlen vagy legalább regionális értékesítést, automatikusan létrehozhatnának egyfajta utalványt, amit ezeken a helyeken lehetne csak felhasználni, és az efféle munkákért az állam fizetné az alap béren felül.
Először is TSZ rendszer létrehozásának egyetlen feltétele, hogy van-e elég ember, aki be szeretne lépni úgy, hogy beadja a közösbe a saját tulajdonú földjét is. Na ez nem fog megtörténni egyhamar.
Az értékesítő rendszeres-utalványos gondolatod szintén nem túl jó. A mezőgazdaságot nem az fogja megmenteni, hogy az állam még több pénzt pumpál bele (vagy esetleg erőszakkal elveszi a magánszektor elől a piacot), hanem az, ha versenyképes áron versenyképes terméket tudnak termelni. Például úgy, mint az általad szidott hollandok.

Minél többet kell magunknak előállítani (szolgáltatásokat is beleértve), és azon felül minél többet exportálni.
Egy globalizált világban élünk, EU tagok vagyunk, ahol szabad az áruk áramlása. Miért is kéne önfenntartónak lennünk? Egyáltalán, hogyan lehetnénk önnfentartóak saját természeti erőforrások vagy komoly ipar nélkül?

Ha pedig egy külföldi vállalat olcsóbban restaurálna egy házat, mint a hazai mester, az nem biztos, hogy csak kicsit is hosszabb távon valóban jobb, mert előbbi bevétele teljes egészében kivándorol az országból.
Ez a "a gonosz külföldiek kiviszik a magyarok pénzét az országból" egy olyan fasság, amit annyiszor elismételt sok helyen sok ember, hogy szép lassan mindenki elkezdi elhinni, hogy tényleg így van.