Hello!

A cikk jó, de azért én fanyalgok egy kicsit, mert semmi olyat nem ad az olvasóknak, amit a cím ígér "LCD vs Plazma-alapokban mai szemmel".

Rögtön ott van a probléma, hogy ma már nem szabad egy kalap alá venni az egyes kijelzőtípusokat (pl a megjelenítőkben (monitor/tv) használt folyadékkristályos kijelzőből is 3 különböző technológia van (TN,PVA,IPS) ezeknek mind-mind más paraméterei vannak, de ugyanúgy a plazmából is ma már minimum 2 különböző technológia létezik párhuzamosan).
Ha ezeket kifejted, akkor pl a "Látószög:" fejezet azonnal árnyaltabbá válik...

Na meg ott vannak a "trükkök" amiket az LCD gyártók kitaláltak (dinamikus háttérvilágítás, scanning backlight,black data insertion, gray frame insertion, overdrive) amelyekkel valójában sikeresen kiszorították a plazmát a szobákból. (lásd "Kontraszt, színek:" fejezet)

Színek:
A modern (illetve magasabb kategóriájú) lcd-tv készülékekben már szinte mindegyikben úgynevezett high (vagy wide) gamut kijelzőt használnak, amelynél a megjeleníthető színek száma nagyobb. (más kérdés, hogy ne felejtsük el, hogy az emberi agy kb 16 millió színt meg tud különböztetni egymástól, viszont csak 380-ra emlékszünk (tehát pl két különböző (de közel azonos) árnyalatú sárga lap között különbséget tudsz tenni akkor ha egyszerre egymás mellé helyezed, míg ha csak felmutatják őket, akkor nem). Emiatt nem fogod sose mondani a tv-ben látott arany tárgyról, hogy jéé ez nem ilyen eredetiben.. (pedig nem olyan )

A "Mozgások (Válaszidő):" ezen hátrányok kiküszöböléséről végülis esett szó (részint fentebb, részint a cikkben) : (scanning backlight,black data insertion, gray frame insertion, overdrive, high frame-rate).

Ha nagyon finomkodni akarunk, akkor a subpixel elhelyezésről és az extra subpixel beillesztéséről is lehetne mesélni, ilyen monitorok például már léteznek, igaz ma még nem elterjedtek...

Beégésről:
"...Mindig is emlegették a plazmákkal kapcsolatban az úgynevezett beégést. Ez már a múlté, bár bizonyos helyzetekben még előfordulhat, hogy a huzamosan világos képrészletekre időlegesen emlékszik a képernyő, mert másként csökken az adott helyen a fényereje... "

A beégés még ugyanúgy létezik, de (mint ahogy a modern CRT esetében) valóban nem okoz annyi problémát (mondhatni normál használat mellett semennyit), de még ma is be tudnád égetni a kijelzőt... (A probléma továbbra is abból ered, hogy a felhasznált foszfor világító tulajdonságai idővel romlanak, így azokon a területeken, ahol állandóan nagyobb használat van, ott idővel kisebb lehet a fényerő, mint a kijelző más területein)

Az viszont valóban igaz, hogy a két technológia élettartama kb hasonló 40-60 ezer óra. A plazma esetében a már említett foszfor "kimerülés" következik be (régi 20/30 éves crt-nél is látsz képet, de már nem olyan élénkek a színek és alacsony a fényerő), míg az LCD-nél a háttérvilágítás fényereje/színhőmérséklete változik (elvileg a folyadékkristályos kijelző esetében egy "csőcsere" után mehetne minden tovább (más kérdés, hogy addigra úgy elavul az egész, hogy nem éri meg ))

"Fogyasztás: "

Megjegyzés: Ne felejtse el senki, hogy a készülékekre ráírt fogyasztás NEM a maximális fogyasztás!!(se LCD , se plazma esetén) Ezek az értékek egy standard (európai és amerikai) szabványban rögzített (adott) képtartalom mellett mérhető értékek.

Másik megjegyzés: mivel az lcd-tv-k gyakorlatilag mindegyike képes ma már dinamikus háttérvilgításra, így a fogyasztás is képtartalomfüggő lesz, hiszen sötét képtartalom esetén a háttérvilágítás nincsen teljesen kihajtva)

Az utolsó bekezdés eléggé össze lett csapva, hiszen sokkal több kérdést hagytál nyitva, mint amennyit a cikk elején egyátalán feltettél és próbáltál megválaszolni:
"...Nem mindegy, hogy a szoba ahová tenni szeretnénk világos, avagy sötét." (Naív ügyfél: de miért? )
"Nem mindegy, hogy milyen távolságból szeretnénk nézni, nem mindegy hogy mit szeretnénk rajta nézni…" (Miért? Miért? )

Szerintem a cikk alapvetően tehát jó: világos, könnyen emészthető , csak a témát jobban ki kell fejteni!

Mindenesetresak így tovább

B.A.T.21