Iparos, kereskedő. Görögországban nem egy konfliktus adódott, mert a piacok telítve voltak, a kézművesek nem tudtak több cuccost eladni. Hát igen... Minden lecke így kezdődik: már az ókori görögök is

Ijk: hiába szajkózod, hogy a magyar almának van íze meg zamata, ha a népnek a műanyag fos kell, akkor azt veszik -> azt kell termelni. (Kereslet - kínálat függvény.) Vagy most mi a cél? Kinek van jobb almája, vagy hogy ki ad el többet?

(Vakegérke mondta, hogy ő nem vesz külföldit mert azzal pénzhajhász kereskedelmet támogat. Kb mintha a magyar munkásnak nem a profit és a pénz lenne a lényeges... Pedig de!)

Az EU meg hát tudod, ha kilépünk akkor illene visszaadni a pénzt amit kaptunk ilyen-olyan címen támogatásként. De hát most így hirtelenjében X ezer milliárd forintot kiköhögni lehet nem tenne jót a gazdaságnak (vagy csak elvisszük szegény németektől a lét és kilépünk?).

Divat fikázni az EU-t és igen, egy bürokrata gépezet és tele van hibákkal, nem vitás. De alapjába véve egy hatalmas kezdeményezés és hatalmas sikersztori. Képzeld el, hogy Európában egészen 89-ig nem volt egyetértés (45-ben még háború volt!), most meg ide-oda utazgathatsz minden papír nélkül, sok országban egy a pénz. Ez hatalmas nagy előrelépés. Mit tudna Európa feltagolva, világviszonylatban mini államokkal (Oroszhont leszámítva, de az nem is klasszikus Európa) kezdeni? Fel tudná venni a versenyt az USÁ-val vagy Kínával? Persze, hogy nem. Egységben az erő... Sok lúd disznót győz.

Cáfoljatok, de úgy tudom Kohl mondott valami oylasmit, hogy az EU a különbség háború és béke közt. (Gondoljatok bele, Európa több mint ezer évig háborúzott önmagával)

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

"Ijk: hiába szajkózod, hogy a magyar almának van íze meg zamata, ha a népnek a műanyag fos kell, akkor azt veszik -> azt kell termelni. (Kereslet - kínálat függvény.)"

Csakhogy - talán még nem tanultad - az első nagy gazdasági világválság miatt és az óta nincs szabad piac: vegyes piac van, ahol az államnak lehetősége és kötelessége beavatkozni a piaci tendenciákba, ha az másként a minőség rovására vagy az emberek kárára válna. Voltaképp a céhek bizonyos funkcióit vette át.

Hát ez így ahogyan leírtam, szabad piaccal meg világválság ótával, ezt a töritanáromtól lestem el, lehet hogy pontatlan, de köszi a pontosítást, tényleg jobb szó rá a szabályozatlan. Szóvaltehát a lényeg, hogy a nagy szabályozatlanság általánossá akkor vált a vegyes gazdaság, mert az első gazdasági világválságig egymást követték az egyre nagyobb válságok és fellendülések, és mivel akkor majd' minden ország megérezte, nyilvánvalóvá vált a szabályozás szükségessége. (Ja, és még azt is oda akartam írni, hogy a piac sem feltétlen úgy működik, hogy kereslet-kínálat, mert a kínálat jó marketinggel egybekötve teremthet keresletet is.)

A növénytermesztésben nincs "elsősorban", egy tucat ponton el lehet rontani, és mindnél hasonló mértékben. Hogy egy alma milyen szép sima, egy rakás apró környezeti tényező mellett függ a fajtától, a permetezés mértékétől és módszerétől, a trágyázástól és műtrágyázástól, a szüret módszerétől és végül az osztályozástól. Lehet, hogy egy alma 50%-a selejt, de ha kiválogatják, a másik 50%-ot még mindig lehet értékesíteni I. osztályúként. Az ízetlen gyümölcs gyakran az intenzív műtrágyázás eredménye, mert gyorsabban nő meg és érik be a termés, mint ahogy képes kialakítani a gyümölcscukrot. De az is lehet, hogy a környéken túl sok volt a borús, csapadékos időszak az éréskor: egyrészt kevés a napfény, másrészt a nagy talajnedvesség meggátolja a gyökerek általi hatékony tápanyagfelvételt. Végezetül a tökéletlen íz, de a tökéletlen forma okozója lehet gombás, baktériumos vagy vírusos fertőzés. Ez utóbbi ellen csak rezisztens fajták telepítésével lehet védekezni, és leginkább a csonthéjasokban okoz károkat (ugye említettem a szilvát és a szilvahimlőt), míg a gombák és baktériumok ellen lehet permetezni, de itt is érdemes ellenállóbbakat termeszteni. A Jonathan-fajtakör (az almák kb. fele) általában érzékenyebb.

Viszont Franciaországban a megfelelő helyeken én pont ugyanolyan almát tudnék termelni, mint itthon. A probléma inkább az, legalábbis a MAGOSZ szerint, amit logikusnak látok, hogy a ny-európai lakosok igényesebbek a minőségre és kevésbé árérzékenyek, ezért a jó minőségű termést eladják nyugaton, a maradékot pedig, hogy káruk ne származzon belőle, minimális haszonkulccsal, vagy egyenest önköltségen keleten (errefelé) értékesítik, amilyen árakkal nehéz versenyezni.

[ Szerkesztve ]

"a ny-európai lakosok igényesebbek a minőségre és kevésbé árérzékenyek, ezért a jó minőségű termést eladják nyugaton, a maradékot pedig, hogy káruk ne származzon belőle, minimális haszonkulccsal, vagy egyenest önköltségen keleten (errefelé) értékesítik, amilyen árakkal nehéz versenyezni"

Ausztria és Magyarország viszonyában ez úgy néz ki, hogy az osztrák boltokban (és ez lánctól független, érvényes Sparra, Merkurra, Billára) a gyümölcs valamivel (nem sokkal) drágább, mint nálunk, viszont tényleg szebb (meg ízletesebb) ill. vannak drágább dolgok is, pl. egész korán cseresznye D-Amerikából meg biogyümölcsök.
Egyébként ez a bio dolog is érdekes, a tej Ausztriában olcsóbb (ill. pl. biokecsketejet Mo-n nem is lehet kapni (mondjuk én nehezen tudom elképzelni, hogy valaki ne kiköpje, hanem megigya azt a borzalmat, de az asszony szereti)) a biotojás viszont Mo-n.

RootRulez: viszont lehet, hogy a Szlovákiából származó tejet magyar gazda termelte meg.

[ Szerkesztve ]

DRM is theft

Ez talán azért lehet az átlag gyümölcs terén, mert Ausztriában kevés a termőterület, inkább állatokkal foglalkoznak, így a gyümölcs jó részét pont Magyarországról veszik, mint annak idején, mert mi vagyunk a legközelebbi agrárkapacitással rendelkező ország. Így annyival drágább, amennyi az árrés. Ez mondjuk mindig is így volt.

Ellenben Ausztriában sokkal egyszerűbb bio-terményt termeszteni, pont a hegyvölgyes táj miatt. A különálló völgyek mind-mind külön kis mikrokultúrát jelentenek, egyikből a másikba nehezen jutnak a fertőzések. Magyarországon, a nagy és összefüggő agrárvidéken ezt nagyon nehéz megoldani. (Annyit lehet tenni, hogy pl. hatalmas gabonatáblák közepére betesznek egy gyümölcsöst, mert a gabonától nem kap el betegséget a fa.) Namost a bio-kecsketej az azért bio-kecsketej, mert az a gabona, amit megeszik, biogabona, vagy legalábbis nagyrészt az. (Utána lehet nézni a pontos szabályozásnak.) Vagy... nem akarok rosszmájú lenni, de hogy egy gabonaföldet megpermeteztek-e vagy sem, azt utólag nem mindig lehet kimutatni, pl. a kontakt szerek már nem kerülnek rá a gabonaszemre, legyen az bármilyen erős méreg is. Az én kecskéim ugyan nem esznek biotakarmányt, hanem legelnek és napi fél-fél kg gabonakeveréket kapnak, de a tejük olyan, hogy össze sem lehet hasonlítani azzal a förmedvénnyel, amit a boltokban árulnak. Én arra megyek, hogy minél kevesebb kellemetlen mellékíze legyen, egyáltalán nem is hasonlít az átlag kecsketejre, kiváltképp a reggeli fejésből származó nem. Már csak a sajt miatt is, mert rossz tejből jó sajt vagy joghurt sosem lesz. Egyébként a tej ízét szerintem a nagygazdaságokban leginkább az rontja le, hogy erőteljes ízű/szagú növényeket is megesznek vagy megetetnek velük, nem figyelnek annyira oda. Én a fél erdőből kiirtottam a bodzát, hogy ez ne következzen be.

Csézé: Igen, biotermesztés szempontjából Erdély is hasonló adottságokkal rendelkezik, mint Ausztria. Bár sok értelmét nem látom, igazából divat ez, amit az erre alkalmas országok jól kihasználhatnak.

[ Szerkesztve ]

Nem lehetetlen, de akkor is a szlovák gazdaságot erősíti... Ebbe meg bele se menjünk, mert kinyílik a bicska a zsebemben. Magyar hegyek, magyar bábnyák, magyar erdők, magyar tehenek, és a többi, csak épp közünk nincs hozzájuk. Ami meg megmaradt azt is elherdálta az, aki épp megtehette...

═════════════════════════════════════════

Alapvetően hogy milyen fajta az meghatározza az ízt, és persze a felhasználási területét amire alkalmas. Csak manapság egyre inkább képbe jönnek a génmódosított növények.
Megvannak az előnyei, jobban néz ki, lehet jobb tápanyag és vitamintartalma, rezisztens a különböző kórokozókra, gombákra és rovarokra így a hozam is jóval nagyobb, tehát több haszonnal és olcsóbban termelhető, valamint nem kell különböző védőszerekkel permetezni.
Ugyanakkor nem tudjuk hosszútávon milyen hatással lesz a környezetre, és ami engem leginkább elgondolkodtat, hogy ha az adott növény ellenáll a kártevőknek, akkor vajon az ember emésztő enzimei maradéktalanul megbirkóznak-e vele, vagy csupán egy kis százalékban megemésztett masszát hajtunk át az emésztőrendszerünkön.
Márpedig amilyen gyümölcsöket látok a hipermarketekben, meggyőződésem hogy mind génmanipulált amelyik olyan kívánatosan néz ki.

／人◕ ‿‿ ◕人＼

Az EU-ban nem licencelhető génmódosított gyümölcs... Pedig itt is vannak ám érdekes képződmények.

Egyébként a fáról frissen szedett alma szinte mindig elsőrendűen finom, akár szép nagy és fényes, akár nyomorék és apró, fajtától és termesztési módtól függetlenül. (Legföljebb túlérhet néhány fajta.) A kérdés, hogyan bírják a tárolást.

Ha úgy vesszük ez is a rossz tárolás egy fajtája.

Nem követem a topicot, úgyhogy nem tudom volt-e már, de majdnem leestem a székemről, mikor megláttam:

Javíts ki nyugodtan, ha tévedek valamiben. :)

[link]

pl:
Canada is one of the largest agricultural producers and exporters in the world.

na meg az átlagos farm méret 2.74km2 és 246923 farm volt, ami 7 magyarországnyi területet ad ki.

szeretünk Kanadától lopni reklámot, a Soproninak is bejött már, igaz, ők azért kicsit modernizálták az eredetit (de a legjobbakat kihagyták, pedig megnéztem volna a pulit a bárban...)

'Micsoda nyűg" by Rest (FA Brotherhood) │ Szarkazmus valószínűsége: 70%

A mezőgazdaságba beletartozik az erdőgazdálkodás is, a gyümölcsök és zöldségek legnagyobb részét Kanadában nem lehet gazdaságosan termeszteni... (Ellenben egy csomó bogyósnak az az éghajlat az ideális.)

Ha most is almával tudnánk a metróért fizetni............................ és ez persze elég sok mindenre kiterjeszthető. Hol élünk emberek? Eladtuk a búzát külföldre, mert itthon nem fizettek érte lóf@szt sem, most meg külföldről vesszük (talán ugyan azt a) búzát, mert itthon meg nincs Ez aztán a szabályozott piac..... Mi cseh tejet iszunk, a csehek meg magyart, és még lehetne sorolni. Sajnos a lényeg nem ott kezdődik, hogy magyar árut vegyél, meg kéne teremteni hozzá a piacot is. Átmeneti korban élünk a globalizációhoz képest.

"Mi cseh tejet iszunk, a csehek meg magyart,"

lehet ennek némi köze az export/import támogatásokhoz? (mert anno sok jót hallottam az almaturbóról pl.)

'Micsoda nyűg" by Rest (FA Brotherhood) │ Szarkazmus valószínűsége: 70%

Jó kérdés..... világosíts fel!

mi családunk fő bevétele eper, csemegekukorica termelésből van, de minden féle növényt termelünk ami kellhet a háznál(és bort is csinálunk bár azt nem sokat úgy 1000-1500liter évente épp milyen a termés), amúgy nagyon észrevehető az utóbbi 10 évben a piacok hanyatlása, alig jár már ember hagyományos piacra ahhoz képest ami volt évekkel ezelőtt

diák melóztam tesco pénztárban és vették a 2x -es áron az emberek a paprika, paradicsomot, és nem egytől megkérdeztem miért nem a piacon veszi meg? és volt aki még életében nem volt ott és nem is volt tisztában az árakkal, hogy fele áron vehetne jobb és frissebb termékeket

[ Szerkesztve ]

May the Force be with you!

hidd el nem az idegen termelő lesz ettől gazdagabb, mert ahhoz, hogy te itt olcsón versenyképes áron tudd megvenni húgyért szarért vették meg tőle

May the Force be with you!

akkor Te tudsz szép forintos adatokat, hogy mit kaptok piacon valamiért, miért vásárolják fel, és a felvásárolt mennyiért megy a polcokra (vagy feldolgozva tovább esetleg). Nem írnál párat?

@nagynorbi
még 2000 körül mesélték a vámosok, hogy éppen most kezdik végre lezárni az évekig jól menő tréfát: szabolcsi almát felpakolták szépen teherautóra, kivitték Ukrajnába, export támogatással. Ukrajnából átvitték Szlovákiába, majd Szlovákiából behozták az almát import támogatással. (gondolom több cégnevet váltva közben, ennyire nem részletezték). A végén állítólag már néha csak papíron utaztak a szállítmányok, naponta többször is... valószínűleg akkor kezdett feltűnő lenni.

mostani helyzetre csak aggódom, hogy megint félresikerült az import vagy export támogatása, és amiatt történhet a tejcsere...

'Micsoda nyűg" by Rest (FA Brotherhood) │ Szarkazmus valószínűsége: 70%

Hát ahhoz képest , hogy Magyarország mindig inkább a ''mezőgazdasági termelő ország'' volt mint sem ''ipari'' eléggé ráálltak a külföldi élelmiszerekre az emberek .... de őszintén vajon miért

Sajnos én azzal szembesülök nap mint nap az élelmiszerboltokban , hogy a ''magyar termékek'' jócskán drágábbak mondjuk egy szlovákiai termékhez képest , persze nem minden esetben ... de az alapvető étrendhez szükséges élelmiszerek pl tejtermékek olcsóbbak ... és sok család csak a ''kaján tudunk spórolni'' címszó alatt bizony a külföldi olcsóbbat fogja vásárolni .

Én most olyan dolgokon gondolkozok mint pl :
kolozsvári szalonna ''fogyaszthatósági idővel''
száraz paraszt kolbász ''fogyaszthatósági idővel''
Oké hogy , HACCP meg EU-s rendeletek , de régen mi egy oldal szalonnát nem 2 hétig ettünk meg a kolbász sem 30 napig volt jó annak idején .... most meg a szavatossági idejük garantálják a fogyaszthatóságukat is (körülbelül 1 hónap) ... régen (8-10 évvel ezelőtt) a szalonnán nem volt szavatossági idő addig ettük amíg meg nem avasodott .... régebben egy 3 hónapos szalonna jobban nézett ki mint most egy ''friss'' ...

Ne játszd el a bizalmad , főleg előttem !™

Ez a szavatossági idős dolog EU-előírás. A tök vetőmagokra is kötelezően ráírják a 3 évet, holott köztudottan elvan 5 évig is; a permetekre is ráírják a 3 évet kivétel nélkül, holott egy csomó 10 év után is ugyanaz, ha közben nem lép reakcióba semmivel. A sajtokról nem is szólva: ugyebár a tejtermék nem addig fogyasztható, amíg le nem jár a rányomtatott szavatosság, hanem amíg élvezhető. (Van egy kis félcentis penész a trappistán? Mossuk le... )

elég elszomorító.

viszont itt egy lista, amelyen csak magyar termékek vannak feltüntetve:

[link]

[ Szerkesztve ]