Az informatika órán a követelmény az, hogy az ember tudjon Wordöt, Excelt, Accesst és PowerPointot használni. Amikor az oktatónak mutattam hogy milyen appokat csináltam, hogy már harmincezer letöltésnél járok, úgy láttam, nem nagyon érdekli a dolog. Azért elhatároztam, hogy emelt szintű érettségit teszek, csak később tudatosult bennem, hogy ez mégsem lesz olyan egyszerű. Senkit nem érdekel ugyanis, hogy össze tudom rakni magamnak a gépet, vagy hogy milyen programnyelveket ismerek, csak az irodai szoftvereket tudjam kezelni, és ismerjem az informatika történelmét.

És ez a szörnyű! (meg hogy hány éven keresztül tanulják, és ennek ellenére képtelen a fiatalság zöme egy önéletrajzot összedobni)

További sok sikert, és azért valami komolyabbat sem árt majd összedobni, aranyosak az említett alkalmazások, de az ilyennel csak ideig-óráig van el az ember. De öröm látni, hogy vannak szorgos diákok!

Bélabá

Egy énekest az engedélye nélkül megjelentetni egy szoftverben, amit jövedelemszerzésre is használsz, nem sért jogot? (Gondolom, mivel még nagyon kis pénzről van szó, nem fognak cseszegetni, de szerintem nézz utána.) Mondjuk az is lehet, hogy nem kellően felismerhető, de Rockstarnak a GTA-val is volt ilyen ügye Lindsay nénivel.

[ Szerkesztve ]

Ritka az ilyen őszinte interjú. Nem fest valami jó képet a magyar informatika oktatásról, de ez van. Sajnos sok iskola nincs a felsőoktatásban sem, ami segíthetne neki. Ott is rengeteg az erőltetett elavult tantárgy és az is jellemző, amit ő szeretne elkerülni: Mindenből csak egy kicsi van, ahelyett, hogy csak pár dolgot, de azokat profin adnának le.

Anno nekem is "tanítottak" kb. 10 féle programozási nyelvet - de lehet hogy még több is volt - de talán csak egyet "komolyabban" és az is a Pascal volt. Ezért sem lettem programozó sajnos. Nulla ez az oktatási szint.

Én most kezdem újra az egészet, de már látom, hogy sajnos túlságosan szegmentált az egész programozási terület. Rengeteg alternatív nyelv van, totálisan feleslegesen. Ahelyett hogy mindenki saját nyelvet fejlesztene, inkább összefoghatnának, hogy 20-30 helyett mondjuk csak 5 legyen.

Ja és most is szinte csak egy út létezik, az autodidakta módszer, könyvekből, online forrásból. Ami pár normálisabb programozói tanfolyam van itthon, az megfizethetetlen, ha nem vagy milliomos.

[ Szerkesztve ]

Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

Azért válasszuk ketté: az autodidakta módszert követve programozó leszel (sokszor csak kódverő majom),
az egyetemet végigevickélve pedig szoftverfejlesztő mérnök.
(most hagyjuk ki a szokásos flame köröket hogy márpedigazautodidaktaisugyanolyanjó szardiplomásokisvannak, igaz, de nem mondanám többségnek, ugorjunk)

Attól még hogy az ember elolvas egy könyvet, ír egy helloworld-öt és lefuttat két githubos projektet, nem lesz belőle jó fejlesztő, csak egy elfuserált kókler, nem véletlen hogy tele a net Joomla-huszárokkal, mert összeraknak egy tutorialból egy weblapot és máris írják a linkedinjükre hogy "web expert". Már kifejtette más, hogy mire ez a nagy sietség, hogy 24 óra alatt menő programozó lehetsz, vagy másfél év alatt nulláról menő informatikust képeznek belőled (direkt nem linkelem, nem akarok reklámot csinálni) - nem fog menni. Tele lesz hiányosságokkal.
Az egyetemi képzés is problémás: sokszor elavult tudás, látszólag túl szerteágazó, mindenbe csak belekóstol, BSc-n számtalan esetben piacképtelen skillek tömege (gondolok itt első sorban a kötelező gözgazdász szarokra, ahol bemagoltatnak egy csomó dolgot, ami már jövőre elavult/másképp van)
de mégis óriási feladata van: egy adag prof összeült és megvitatta párszor, mi az, amit meg kell mutatni a diáknak hogy mérnök lehessen. Ha nem tanulja meg magától, magára vessen, de az önképzők java csak hasból kitalált tanrend szerint tanul, ami neki tetszik vagy szerinte kell - ez gyors eredménnyel kecsegtet, de felszínes tudást eredményez.

Jó szakemberhez idő kell, sok gyakorlás. Ennek része, hogy időben kezd el foglalkozni a témával, és számtalan órát fog elrabolni az életéből, még így, 18 éves kora előtt jó esetben. Amit az úriember felmutatott, jó alap, így kéne minden leendő szoftverfejlesztőnek egyetemre kerülni, és a Zinternet, millió online tutorial és könyv korában már illik is. Aztán az egyetem alatt is csak gyakoroljon szorgosan, akkor rájön merre szeretne specializálódni (beágy, web, OS, fingósappok, mi érdekli) és remélhetőleg a képzés végén úgy pottyan ki egy diplomával a kezében, hogy érti, mit csinál. Persze egyetelm helyett tanulhatja otthon tovább, lehet hogy ő lesz a következő nagy zseni, de azért valljuk be: az egyetemnek is van haszna, nem kevés. (csak megvan a maga baja)

Bélabá

"Az alkalmazásbolti siker nem szerencse kérdése"

vs.

"Közöttük vannak olyanok (szerencsés emberek), akik Flappy Birds szintű játékokkal gazdagodnak meg"

vs.

"Balázs (...) több alkalmazását listázza az Apple alkalmazásboltja Ezek között van Temple Run klón, taxis költségkalkulátor, sőt naptári eseménykezelő is"

"Ahelyett hogy mindenki saját nyelvet fejlesztene, inkább összefoghatnának, hogy 20-30 helyett mondjuk csak 5 legyen."

Erre lenne valahol egy jó képem, csak épp nem találok és az a szabványokról szól
Valahogy igy néz ki:
első kép: emberek gondolkodnak, van 30 szabvány miért nem csinálunk helyette egy univerzális újat.
második kép: van 31 szabvány...

Csak arra utaltam, hogy nem hiszem, hogy sok magyar főiskolán, vagy egyetemen lehet játékszoftver fejlesztést tanulni magas színvonalon. (lehet hogy sehol?)

Az hogy iskolarendszerben, vagy autodidakta módszerrel tanulsz, az legtöbbször nem választás kérdése, hanem körülmény, amit kezelni kell. Ha tanulni akarsz nem lehetsz válogatós...főleg ha nincs is választási lehetőséged. Ha a középiskolában kimerül az IT oktatás a word-ben, vagy excelben, akkor kénytelen vagy saját magadat képezni, ha az egyetemen olyan elavult, nem keresett programozási nyelvet erőltetnek rád, amivel nem érsz semmit, akkor kénytelen vagy magadat képezni. Ha nem vettek fel a felsőoktatásba, akkor pláne. Az OKJ-s képzések szintje jellemzően alacsony, főleg mióta az egész arról szól, hogy az EU-s pénzt hogy lehet átlapátolni a TÁMOP és hasonló programokon keresztűl a haverok zsebébe.

Elég sok példa mutatja, hogy diploma nélkül is el lehet érni hihetetlen sikereket, szóval inkább a tehetségen és tudáson múlik a dolog, nem a diplomán. Magyarországon nagyon papírközpontú az egész HR szisztéma, de pont a szoftverfejlesztés az egyik olyan terület, ahol kezdenek kikopni az olyan álláshirdetések, ahol papírt kérnek. Egyrészt a papír megléte sem garancia, de a papír hiánya sem jelenti azt, hogy az illető nem alkalmas. Ha pedig hiány van, akkor nekik mindegy, hogy kit vesznek fel, ha megdolgozik a pénzéért.

Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

"Jó szakemberhez idő kell, sok gyakorlás"

Ebben nagy igazság van.

Az egyetemi dolgokkal kapcsolatban viszont sokkal inkább érzem a dolgok megideológizálását.
"egy adag prof összeült és megvitatta párszor, mi az, amit meg kell mutatni a diáknak hogy mérnök lehessen"

Ja összeült, 30 évvel ezelőtt az akkori ismeretek felhasználva... De ezeket te is tudod (és a kommented is kicsit split brain kategória mert az első felében azt fejtegeted hogy csak az egyetemet végzett ember a programozó, a másik felében meg hogy és amúgy az egyetemi képzés javarészt sz@rt sem ér).

Szegény gyerek... majd a BME-n megtanulja, hogy hol a magyarok istene! Kb. fél évet adok neki, utána repül amerikába.

"Azért válasszuk ketté: az autodidakta módszert követve programozó leszel (sokszor csak kódverő majom),
az egyetemet végigevickélve pedig szoftverfejlesztő mérnök."

Ez tök jól hangzik, csak nem láttam a gyakorlatban működni. Sajnos

"egy adag prof összeült és megvitatta párszor, mi az, amit meg kell mutatni a diáknak hogy mérnök lehessen"

Nem teljesen up-to-date tapasztalataim vannak, de nekem sokszor úgy tűnt, hogy összeült az egyetem vezetése és kiizzadt valamit, amit át tudtak tolni az akkreditációs eljáráson, a tantárgyak meg az oktatók meg kiválasztásában meg nagyrészt a "mi van raktáron" illetve a "mit tudunk szerezni" faktorok érvényesültek.

DRM is theft

...a másik, hogy ebből lesz a jókis kompromisszumos szivatás, mert nem, nem fognak megegyezni, hanem itt az egyik enged, ott a másik, és az eredmény... pl hogy egy vonal kirajzolásánál amikor megadom milyen színű legyen, milyen vastag, stb, akkor az első az 1-es sorszámú... aztán ha meg beállítom az értékét, hogy hová kerüljön, na akkor már a nullás az első... (MQL5)
Vagy akár egy olyan hülyeség is, mint hogy a hét első napja a Hétfő vagy a Vasárnap... és hogy a hét napjai azok 0 - 6 vagy 1 - 7 legyenek... JS (0 - 6, V - Szo) vs. ISO 8601 (1 - 7, H - V) vs MySQL (1 - 7, V - Szo)... ebbe se hinném, hogy valaha meg bírnak egyezni, és egységessé válik.

[ Szerkesztve ]

mindenre van xkcd.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Ez az ezt a képet kerestem

Miskolci Egyetemen akart volna az egyik tanár indítani játékfejlesztést illetve rendszermérnöki képzést is, de mindenki a web-et választotta, mert az a könnyebb (így persze nem is indultak a fent említett szakok emberhiány miatt).

Tehát a diákok többsége, mire eljut a szakosodásig már jó eséllyel összeszedett 1év csúszást, ha nem 2-t és ilyenkor már bennük van az, hogy "végezzem már el végre"...

Illetve, hogy csak az évfolyam <10%-ka tudja a tárgyait elsőre megcsinálni.

És érzésem szerint ez nem csak a diákokon múlik...

(#10) dabadab
Az már csak hab a tortán, hogy 2006-os, már szegény elhunyt prof diáit adták még idén is le...meg, hogy már senki sem használja, de a Java 1997-es szabvány alapján ezt így, meg így kell csinálni (persze számon is kérve)

[ Szerkesztve ]

Imadom. Meg csak egy evet csusztam, de szerintem onnan fogok nyugdijba menni.

Everybody lies.

+1 Én Dunaújvárosban nyomom, BSC mérnökinfót, legalább 1 évet csúszok, és pont az olyan tárgyak miatt amiknek, leendő szoftechesnek nem látom értelmét, na meg a minden évben az "alap" programozás tárgyban másik nyelv van, és akkor mellette még 20 másik...

C -> C++ -> C# -> JAVA ->F# -> PHP -> Powershell/Shellscript, és talán nagyon talán ahol tanultunk is valamit az a C++, ahol értelmes tanárunk volt pedig a PHP, nem is csodálom hogy 1 év után itthagyott minket mert a diákok nagy része nem értette az OOP-t, holott elviekben már tanultuk... helyette csináltunk inkább 10 féle számológépet, meg 50 hello worldot, de hogy hogyan kell leszármaztatni egy osztályból, vagy alosztályt csinálni, talán az a szűk <5% tudja aki már előtte is foglalkozott vele, vagy otthon, önszorgalomból is csinálgatott 1-2 dolgot.

Premium Mining Rigek és Gamer/Workstation gépek: tőlem, nektek :)

Tessék, játékfejlesztő, de volt korábban is ilyen.
Amilyen szintű specializálódást írsz (játékfejlesztő), pedig olyan, amit egy tapasztalt fejlesztő maga megtanulhat. Amikor az android kijött, akkor előkerül a tyúk vagy tojás esete, miszerint hogy lesz az első android fejlesztő? Akik vannak annyira tapasztaltak, hogy a hivatalos dokumentációból megtanulják! Ismerik az adatbáziskezelést? Akkor nekik nem lesz probléma az SQLite használata. Írt már BÁRMILYEN UI-t, ismeri az XML-t és a HTML-t? Akkor érteni fogja a logikáját ennek is! Sőt, belefuthat egészen új dolgokba, én például az androidozás alatt találkoztam először az intenttel, miszerint megkéred a rendszert valamire, aztán vagy megcsinálja, vagy nem. Nem kell mindent tanítani, az egyetemi képzésnek az kellene legyen a célja, hogy egy olyan szakember essen ki a kimeneti oldalon, aki ilyen szintű problémával megbírkózik, és ne kelljen mindent a szájába rágni!
Kanyarodjunk vissza a játéktervezéshez: tudnia kell mi fán terem a modell, a scriptelés, és egy csomó dolog, amit valószínűleg tanul az egyetem alatt (sok más egyébbel). Így amikor leültetik tetszőleges framework elé, csak egy kézikönyvet és egy kis időt kér hogy használhassa, és nem a tanfolyamot keresgéli. Igen, egy specifikus képzésen előkerülhetnek a pályába illő kérdések (játékfejlesztőnél alacsony késleltetésű netkód írása, egyszerre millió júzer kiszolgálása, és még lehetne sorolni) amiket ha előre megtanul, akkor hasznát veheti, de akkor is lesz olyan, amit akkor feleslegesnek tart!

Az hogy iskolarendszerben, vagy autodidakta módszerrel tanulsz, az legtöbbször nem választás kérdése, hanem körülmény
Ha nem tudsz jó egyetemre járni akkor még aláírom a körülményeket, és a középiskola még vastagon ide tartozik, de a legjava csak kifogások keresése. Ha a mucsaröcsögei, nem jegyzett OKJ-n szerzett tudással akarja valaki kiváltani a jó egyetemet, akkor rossz úton jár. Lehet tájékozódni, hogy melyik képzés mire jó, de ha ezek után választ valaki rosszul, akkor ne fogja a körülményekre.

Elég sok példa mutatja, hogy diploma nélkül is el lehet érni hihetetlen sikereket, szóval inkább a tehetségen és tudáson múlik a dolog
Igaz, szép és jó amit írsz (volt kolléga sem rendelkezik papírral és mégis szépen él, és szakmailag is ott van) de csak a sima és a minősített hegesztő példáját tudnám felhozni: a minősített hegesztő megküzdött és folyamatosan küzd, hogy elismert papírja legyen a tudásáról. Ettől jobb szakember? Nem, csak egy igazolással több, és sok helyen ezt a többletet kérik, pont. Vagy felhozhatom azt is, hogy valaki az egyetemen tanul programozni vagy Oracle minősített Java fejlesztő, na vajon melyik tud többet? Nehéz eldönteni, de Java fejlesztői interjún az Oracle-s papír lehet többet nyom.

@Porthoszx:
"egy adag prof összeült és megvitatta párszor, mi az, amit meg kell mutatni a diáknak hogy mérnök lehessen"
Ja összeült, 30 évvel ezelőtt az akkori ismeretek felhasználva...
Rég rossz, ha 30 éves tanrend szerint tanítanak, látom nem ismered az egyetemet a másik oldalról
Igen, van tanár aki még írásvetítővel nyomja a megkopott diáit, és nem ez a követendő példa. Jobb helyeken viszonylag tágan fogalmazzák meg a tanmenetet, és abba belefér a frissítés: például OO programozás: ha igaz lenne amit állítasz, akkor még mindig a 98-as CPP-t tanítanák, de ha jó az oktató, akkor frissíti a diákat és az anyagot is, amennyire a keret engedi. De hogy élő példával jöjjek: a Kandón 2007 óta a harmadik tanterv van érvényben, igaz sokban hajaz a régiekre, de frissül.

és a kommented is kicsit split brain kategória mert az első felében azt fejtegeted hogy csak az egyetemet végzett ember a programozó
Nope, szoftverfejlesztő mérnök.
az egyetemi képzés javarészt sz@rt sem ér
Sokan félreértik az egyetem feladatát. Felnőtt emberek járnak oda, másként tanítanak ott, mint általános meg középiskolában, nem szájbarágósan. Csak mellé van egy olyan faktor, hogy sok hozzá nem értő beleszól törvények formájában az oktatásba.

@dabadab
a tantárgyak meg az oktatók meg kiválasztásában meg nagyrészt a "mi van raktáron" illetve a "mit tudunk szerezni" faktorok érvényesültek.
Azért szép is lenne, hogy olyat oktatnának, ami nincs vagy nem tudják beszerezni...
"Tessék kedves diákok, most CUDA-t fogunk programozni papíron, mert nincs a laborban nVidia kártya." De szép lenne.

@azbest
Jó dolgokat lehet tanulni egyes egyetemenek, csak nem az órákon javarészt
Itt a nap csillagos ötös meglátása. Nem véletlenül vannak öntevékeny körök és prokektek. A gépészeknek és leginkább a járműveseknek ott a mindenféle csodaautó építése, az építészeknek a tésztahidas versenyek, akkor a crysys lab és a Masat, és ezek csak a legismertebbek, de ezeket nehogy bevonják a tömegoktatásba, még csak az kéne, hogy az utolsó nemtörődöm seggfej is végigdumálja azokat az "órákat"! Itt válik el, hogy kiből lesz kiváló szakember tapasztalattal, és ki "marad" átlagos diplomás. Ha egy prof látja a potenciált, akkor a szárnyai alá veszi a tehetséges hallgatókat vagy a hallgató próbál infót szerezni, kinél képezhetné magát tovább adott témakörben, és ez az, amit egy autodidakta SOHA nem fog tudni elérni. Engem például érdekel valamilyen szinten az FPGA-zás és az OpenCL, ha egyetemista lennék akkor addig keresném a megfelelő oktatót, amíg nincs meg vagy nem értem a tanári kar végére. Nem hallgatóként meg sok esetben Pajeet tartja az indiai angoljával és 300 Ft-os mikrofonjával a "kurzust", esetleg szakkönyvek amik vagy jók, vagy nem.

Bélabá

Én azért el tudok képzelni a tantárgyak összeállításánál fontosabb szempontot is annál, mint hogy ki van kéznél. Ez eredményezte, hogy az informatikusok a Kandón erősáramú elektromosságtant, Veszprémben kémiát, Miskolcon geológiát, a Bánkin meg hegesztést tanultak.

[ Szerkesztve ]

DRM is theft

Én azért el tudok képzelni a tantárgyak összeállításánál fontosabb szempontot is annál, mint hogy ki van kéznél.
Vagy hogy egyáltalán ki-mi beszerezhető. Tényleg van egy csomó lelkes oktató, csak nincs miből, kinek tanítani. (és itt az oktató és hallgató is értendő, az oktatónak való az iparban keresi magát hülyére, a diáknak műszaki képzésen pedig állati sok órája van így is) Vagy meg lehet hirdetni egy olyan tárgyat, amire se labor, se oktató. Jobb lenne?

Ez eredményezte, hogy az informatikusok a Kandón erősáramú elektromosságtant
Na várj, a Kandón villamosmérnököt és nem informatikust képeznek, a Bánkin gépészmérnököt, a villanyosnak az erősáram egy félévig kötelező (és szakmába illik), a Bánkiról nem tudok nyilatkozni de biztos nem árt meg ott se a hegesztés, főleg ha látja mi a különbség a különböző technológiák között és mi mire lehet jó.

@bambano
de legjobban a munkaadók. (értik félre)
mindegyik munkaadó azt hiszi, hogy az egyetem dolga az, hogy számára pontosan megfelelő munkaerőt adjon.
Nem szoktunk ennyire egyetérteni, de ilyen is kell. A gyakornokság csak az egyik fele, ha ennyire rossz az oktatók helyzete és bérezése, a munkáltatóknak is kéne szakembert vendégelőadó képében adni.

@Tigerclaw
"Sokan félreértik az egyetem feladatát. "
Szerintem nem csak a tanulók, hanem a tanárok is.
Igaz, nekik sokszor csak egy nyűg, de az ipar kivetette őket.

Bélabá

"Na várj, a Kandón villamosmérnököt és nem informatikust képeznek"

A Kandó csak az egyik kar, én 10 éve végeztem ott, és akkor még bizony nagyban képeztek műszaki informatikusokat (én is ezen a szakon végeztem), csak azt akkoriban Neumann János informatikai karnak hivták. De mind ez mind a Kandó ugyanúgy a BMF-hez tartozott, egy helyen volt a képzés, ugyanazok a tanárok.

És sajnos az van/volt amit irtak, mivel villamosságtanhoz volt tanár, igy volt nekük mint leendő müszaki informatikusoknak heti kb. 8 óra villanytan ahol laboron nekünk infósoknak kökeményen áramköröket kellet összeraknunk meg valami hülye frameworkben szimulálni hogy hogyan müködik... Illetve mindent megtanitottak arról hogy müködtek a '80-as évek modemjei...
Meg ehhez hasonlóan volt valami architekturák nevü tárgyunk is, ahol szintén kb. heti 4 órában tanultunk elméleti processzor tervezést (szintén kb. 20 évvel korábbi technológiát).

Ehhez képest pedig volt kb. kéthetente 1x2 óra programozás és a 4 év alatt 1x telepítettünk windows 2000-et és kb. ez volt a csúcs... (mindez ~2006 környékén).
Mondanom sem kell az itt tanultakból mennyit hasznosítottam később...

Persze azóta lehet változott a helyzet, de akkoriban ez volt. Na nem azért, én nem bántam meg hogy oda jártam mert jó tanáraink voltak és a kollégiumban eszement mennyiségü tudást lehetett felszedni ami később nagyon jól jött.

Azóta azért jóval másnak tűnik a helyzet, a villany és az infó talán szétvált (bár mintha jöttek volna alattam is infósok beágy programozni, de ezt aktív Nik hallgatóknak kéne alátámasztani vagy cáfolni) és a villanymérnök - Kandó, informatikus - Neumann, lásd a tanterveket.

És igen, Óbudán sok az energetikás tanár a mai napig

Bélabá

"Na várj, a Kandón villamosmérnököt és nem informatikust képeznek"

Lehet, hogy most ez a helyzet, amikor én oda jártam, akkor volt nekik egy Számítástechnikai Intézetük, ahol határozottan informatikainak nevezett képzést csináltak (ez még akkor volt, amikor teljesen önálló főiskola volt).

DRM is theft

Miskolcon geologiat?
Nem emlekszem ra, hogy mernokinfon lett volna ilyen targyam, de biztos lemaradtam, uj tanterves vagyok

A leirtakhoz kepest szarnyaloan jo a kepzes Miskolcon, legalabbis a tapasztalataim szerint, frissitett anyag, ~eletkepes tanarok, elheto kornyezet.
Az, hogy a matekkal nem vagyok joban, meg nem tanultam eddig, mar hallgatoi oldalon error, de a lehetoseget azert latom a dologban.

Everybody lies.

Ha Odryn és Kirchneren múlik több lesz mint +1 év.

Hehe, valaki legalább átérzi miről beszélek

Premium Mining Rigek és Gamer/Workstation gépek: tőlem, nektek :)

A 30 éve ugyanolyan tantervre céloztam, változik az azért. Csattogós lepke ide vagy oda.

Everybody lies.

Ez úgy működik, hogy először megvárják, hogy keress vele egy rakás pénzt (lásd alma-samu perek pl.), és ha megvan akkor tartják a markukat. Nem hülyék, hogy már az elején levágják az aranytojást tojó tyúkot, mert még nem lenne miből csengetni

A cím így lenne helyes:
Az alkalmazásbolti siker NEM CSAK a szerencse kérdése.

Mert bizony szerencse is kell hozzá. Persze alap a jó app, de ha nem jókor jelenik meg, akár bukhat is. Jókor kell jó helyen lenni egy (vagy több) jó app-al, akkor jöhet a siker. A probléma csak az, senki nem tudja, hogy mikor van a jó időzítés. Ezért kell folyamatosan próbálkozni, talán előbb vagy utóbb sikerül.

Ha összeadom az általam készített appok letöltési számát, akkor már kb. 20 millió körül alakul ez a szám. A kezdet nehéz volt, már majdnem befejeztem a próbálkozásokat, de SZERENCSÉRE az egyik appom egyszer csak sikeres lett, az húzott maga után egy másikat is.