nem vesztem ám el a nagy boldogságban itt vagyok.
megtudtam az eredményt nagyon jó lett. boldog vagyok.. péntek este volt a bankett. hát mondhatom. megint minden nagyon meg volt beszélve. anno a szalagavató után mondtuk ofőnek, hogy ne ide menjünk megint mert annyi pénzért elég keveset kaptunk. na és hova mentünk? hát jó nem ugyanoda, de a étteremlánc tagjába. hát nem fantasztikus? a szalagavató után olyan tálakat rendeltünk, amin volt rántott sajt, mert nem eszek húst. ofőt nem érdekli semmi megrendelte a 4 személyes tálakat ami tele volt húsokkal. na mondom fasza. aztán csak megkóstoltam ez egyik faját. addig nem volt baj, amíg vékony volt a hús de ilyen töltött volt, szóval az össze volt hajtva, és a hajtásnál nagyon vastag volt, hát majdnem kihánytam... mert amúgy nem azért nem eszek húst mert finnyás vagyok, hanem azért mert ha beveszem a számba egyszerűen rám jön a hányinger és ki kell köpnöm. hát ilyen vagyok, nem tudok mit csinálni....
aztán a helyzeten nem változtatott hogy utolsó alkalom így együtt. többet vártam volna ettől az egésztől. de nem... persze voltak nagy berugások, nagy kivetkőzések önmagukból várható volt. én meg csak 1 fél sör és kis pezsgő utána röhögtem rajta h milyen szánalmas
később mikor meguntuk a bájvigyort, átmentünk a borozóba, mert az meg ott van az étterem mellett. ott már jobb volt, csak kis idő múlva már fáztunk meg minden bajunk volt. úgyhogy nem sokkal utána hazamentünk. nagyjából fél2-re hazaértünk, 2-ig beszélgettünk és aztán aludtunk.
a hétvége nyugis volt, voltunk Vásárhelyen, Gabika dolgozott. ma meg majd megyünk hozzájuk, szedjük a cseresznyét ja és remélem jó idő lesz, mert közben barnulni szeretnék és a héten a körösön is, úgyhogy legyen part!!!!

szeretlek

subidubi (L)