Két napja töröm a fejem, és alig tudok emiatt aludni, mert folyton ezen jár az agyam.

Nos egy kis bevezetés, ami kiötlötte a kérdést.

3 idősík van: múlt, jelen, jövő.

Mi a jelen? Gondolom, most sokan rávágják, hogy ami MOST van, vagy A PILLANAT. A MOST és a PILLANAT-nak nincsen időtartománya, tehát nem lehet mondani azt, hogy van neki egy -tól -ig szakasza, tehát az egy időpont és nem egy szakasz. A szakasznak van mérete, tehát az mérhető. A pontnak nincs mérete, ebből következőleg nem létezik.

Lehet-e egy pontnak megmérni a méretét? Ha nincs neki, akkor létezik-e MOST vagy PILLANAT?

Ha tehát létezik jelen, akkor hogyan mérhető? Ha nem létezik jelen, mert nem mérhető, akkor hol élünk? A múltban? Azért élünk a múltban, mert a múltat hordozzuk magunkkal egész életünk során? A jövőben? Azért élük a jövőben, mert az idő előrefele forog?

Kérlek segítsetek.

Az én generációm már nem drogozik. Direktbe stimulálják az agyhullámokat.

??????????????? :F
Minek evvel foglalkozni.Élünk és kész.Tudod jobb a tudatlanság-Mátrix
jelölhetö a napi legjobb témára

A kulcsszó a tudat.

A pillanatnyi tapasztalás integrációja az emléknyomokba, és ezek alapján egy elvárásrendszer kialakítása a jövőre vonatkozólag.

A jelen a fejedben létezik.

Mérhető például az egyidejűleg tudatban tartott egységek száma, ez egyénenként különbözik.

Tulajdonképpen ez az ablak a jelenre: amire odafigyelsz, és az adott időpillanatban tudatos.

Elvont filozófia rulez :)

Több magyarázat is létezhet, hogy meyik az igaz, az jó kérdés

Az egyik, hogy jelen tulajdonképpen nincs. Hanem van egy ''hasadék'' a múlt és a jövő között. Mivel az ember mindennek nevet akar adni, ez lett a jelen. Tehát tulajdonképpen nincs jelen.

Másik magyarázat lehet, hogy ha megpróbáljuk definiálni a ''most''-ot illetve a pillanatot. Induljunk ki az általad is felhozott pont-ból. Azt mondod a pont nem mérhető. Dehogynem egy pont pontosan akkora mint egy pont. Erre persze rá lehet vágni, hogy a fogalmat magával magyarázom, ami igaz is. De nem feltétlenül baj. Na most ha egy pont pont akkora mint egy pont (:D) akkor egy pillanat pont annyi ideig tart, mint egy pillanat. Tehát a pillanat létezik, s ezt hívjuk más szóval jelennek.

Egyelőre ennyi jutott eszembe, majd még gondolkozok.

Egyébként az ember alapvetően a ''múltban él''. Ugyanis az idegrendszerünknek van egy állandó késleltetése (persze nagyon pici, de van), ami miatt amit épp az adott pillanatban érzekelünk, az már valójában elmúlt. Tehát nem a jelent, hanem a múltat érezzük (ez fokozottan érvényesül pl. a látásnál és a hallásnál ahol a fény és a hang terjedéséből adódó késleltetést is figyelembe kell venni)

Én ezen a pár mondaton 2 éjjelen keresztül gondolkodtam, el tudnád ezt egy példán magyarázni?

Az én generációm már nem drogozik. Direktbe stimulálják az agyhullámokat.

Öcsém én csak annyit tudok mondani, hogy leülünk sörözni, és 6-7 után meglesz mindenre a válaszod, az tuti! Ezt 10000%-ra garantálom...

Amit leírsz az csak a relatív, szubjektív jelen. Tehát nem az abszolút jelen fogalmát magyarázod, hanem egy új ''jelen''-t teremtesz.

Az alkohol lassítja a tudatot, az agyunk már alapból is szalajt egy kicsit, és az én felfogásam alapból késik két napot, úgyhogy hálózsák is fog kelleni. :DD

Az én generációm már nem drogozik. Direktbe stimulálják az agyhullámokat.

Szerintem a létezés nem függ mérettől.Attól függetlenül , hogy a pontnak nincs mérete, attól függetlenüla pont még létezik.Egyébként szerintem minden körbejár, amolyan spirál módon, tehát ami elmúlt, az eljő.

"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

a kérdésre válaszolva-pillanat szerintem nem létezik.Mivel mindig történik minden s-ben valami.

A jövő-sokan hisznek benne,hogy meg van irva,de szerintem mindenki saját magának alakitja ki.
Ezt egy modon tudhatnánk meg ha egy másik dimenzioba pl az időjébe lépnénk

[Szerkesztve]

Ha spirál módon haladunk előre az időben, akkor nem az fog jönni ami elmúlt, hanem annak egy (jobb esetben) fejlettebb változata. Persze lehet, hogy így értetted, csak nem akartál sokat írni, ez esetben bocs.

A pontot hogyan érzékeled, ha nincs mérete? Én úgy gondolom, hogy leginkább, csak méretet lehet mérni, most ne keverjük ide a hullámokat, stb...

Hogyan bizonyítod be a pont létezését, ha nem tudod megmutatni, hogy hol van?

Az én generációm már nem drogozik. Direktbe stimulálják az agyhullámokat.

Ja persze, így értettem.Mármint úgy hogy minden eljön mégegyszer csak másképp. Nem tudom hogy fogalmazzam meg, talán az álla legközelebb hozzá, amit te mondasz.

"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

A magyar nyelv nagyon jó ilyen szempontból, szóval nagyon egyszerű vele elmagyarázni, hogy hol van a pont:
Mutass bárhova: a pont pont(osan) ott van :P

Hogyan fogod bebizonyítani, hogy pontosan ott van?

Az én generációm már nem drogozik. Direktbe stimulálják az agyhullámokat.

Igen.

Az nevezhető tudatosnak, amire egy adott pillanatban a figyelem irányul. Ez a dolog lehet a világban (pl az olimpiai közvetítés), vagy lehet a világnak egy lenyomata a fejedben (pl a tavalyi nyaralás).

A figyelem viszont korlátozott kapacitású: ha izgalmas filmet nézel, hirtelen nem tör a cipő, nem jut eszedbe a matekdoga, nem észleled az idő múlását.

A figyelmed leköti az izgalmas film, ez lesz számodra a jelen.

Az, hogy párhuzamosan hány dolog lehet az ember pillanatnyi figyelmének fókuszában (például én most gépelek, hallgatom az olimpiát, és visszajavítom a gépelési hibákat) hány egység fér meg anélkül, hogy kiszorítanák a másikat (pl: annyira igyekszem helyesen írni, hogy nem hallom amit a faszi mond a tévében) az sok dologtól függ: az ingerek modalitásától (melyik érzékszerven jön/jött be, illetve melyik agyi terület dolgozza fel), általában egy modalitást egy másikkal nem szoktak egy kalap alá venni.

Ha valami automatizálódott (pl. a vezetés, vagy egy útvonal), akkor tudsz közbe másra figyelni (mobiltelefonálni, rádión keresgélni, sms-t írni, hátsó ülésen lévő személyt stírölni), tehát a tudatod, ha úgy tetszik a jelened másra is ki tudod terjeszteni. Ha viszont elterelik az utat, rögtön leejted a telefont, hogy teljes figyelmeddel a helyzetre koncentrálj, az automatizmus megszűnik.

Hmm...

Bár én csak egy lelkes kontár vagyok, de:

Rossz felé tapogatózol...
Rendszereket a semmiből nem lehet építeni. Kellenek alapelvek, biztos pontok, amikre építeni lehet. Ezeknek az alapelveknek a létét nem bizonyítjuk, hanem feltételezzük. Ezeket hívjuk axióméknak. Mint a matematikában is a pont egy olyan objuktum, amit nem definiálunk. Talán axioma, de nem ez az igazi kifejezés rá. Ugyanígy nem definiáljuk az egyenest sem. Ugyan korábban voltak rá próbálkozások (pl. ''egy végtelen kicsi vastagságú, végtelen hosszú hosszúságú objektum''), de gyorsan elvetették. Ezek a dolgok a velünk született és a fejlődésünk során tökélesedő absztrakció egyik ''vívmánya''.
Magyarán te egy olyan dolgot próbálsz definiálni, amit NEM LEHET. (nem lehet, hiszen nincsenek meg azok a pontnál is egyszerűbb alkotóelemeid, amikkel leírnád) Márpedig ami nincs definiálva, azt boncolgatni nem lehet, csak elfogadni, azaz jobban mondva feltételezni a létezését.
Ha van valamennyi feltételezésed (axioma), akkor abból már elkezdhetsz valamilyen logika szerint (klasszikus kétértékű logika, vagy valami más szerint) egy rendszert felépíteni. Így született az Euklideszi geometria, majd később(sokkal később) a Bolyai-Lobacsevszkíj féle geometria. Ezek ugyan TELJESEN különböznek, mégis csak egy exiomájuk más: Míg az euklidesziben a párhuzamosok soha nem metszik egymást, addig a Bólyai-Lobacsevszkíj féle geometriában a párhuzamos egyenesek a végtelenben metszik egymást.

Szóval ez volt az alapozás.

A másik szarvashibád, ami egyébként természetes, hiszen valószínűleg még nem tanultad, az az időröl alkotott képed. Az időt NEM lehet számegyenesen ábrázolni, sőőőőt még csak össze sem vág a két rendszer. Az idő nem állandó, mint egy számegyenes. Az idő relatív! Ez pl. az egyik következménye az E. féle klasszikus relativitációs elméletnek. Ez azt mondja ki, hogy az idő és a tér relatív! Magyarán nem állandó, hanem más dolgokkal és egymással kölcsönhatásban állva más és más. Kevés állandó dolog van a világunkban, és az egyik ilyen a fény. E.-n is ebből vezette le az elméletét. Az, hogy az idő nem állandó, hanem a mozgó rendszerektől függ (többek között...) annyira komoly, hogy ha a földtől 10 méter magasan vagy, akkor már mérhetően lasabban öregszel. Persze ez nagyon kevés megtakarítást jelent, de olyannyira komoly ez a dolog, hogy pl. a műholdas helymeghatározó rendszereknél ill. berendezéseknél az órákat a relativitási elvnek megfelelően kell handolni, különben ha a Te világképed szerint csinálnák, akkor csak össze vissza adatokat kapnának, és a műholdakat nem lehetne összehangolni.

Szóval a tanácsom: mielőtt ilyeneken gondolkodsz, előbb olvass egy kicsit.
Erről eszembe jut E. egyik mondása, ami bár nem ide való, azért eszembe jutott:
''Jó volna, ha csak az után kezdenél tanítani, ha megad már tanultál valamit!''

Amíg az érzékszerveid, és mulandó elméd a műszereid a világ megismerésére, addig nem tudod ezen műszerek minden torzítását kiküszöbölni.

Kant írogatott erről elég sokat.

Érthetőbben a megismerés elsődleges eszköze és színhelye mindig a megismerő önmaga.

Mi tehát a szubjektív?

[Szerkesztve]

Nos erre én azt mondom, hogy hogy tudod bebizonyitani azt hogy gondolkodsz, ha elvileg nem is igazan lehet lemerni?
Nagyon sok olyan dolog van és volt amit nem lehetett adott tudással megmérni.Nagyon sok olyan dolog van amit axiómának nevezünk, tudomásom szerint a pont is ilyen.
De veyük pl. azt, hogy tfh. nincsenek ufók.De ha vannak és csak mi nem tudunk róluk?Nos akkor kinek van igaza?
SZóval szerintem maradjunk abban, hogy ami nem mérhető az még létezhet, ha más miatt nem , hát azért mert mi kitaláltuk hogy ez létezzen.(Másrészt én úgy gondolom, hogy amit kitalál az ember , az onéttől fogva létezik, mégha gondolati síkon is, de akkor is van)

"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

Mulandó elme? Biztos vagy te ebben? Semmi bizonyíték arra, hogy az elméd/lelked/te magad meghalnál. A tested igen, ez biztos.
Többek között van egy olyan elméletem, hogy te tulajdonképpen csak ''vendég'' vagy a fizikai testben (amibe természetesen az agy is beletartozik, igaz különleges szerepet tölt be: ez közvetít közötted, s a tested között).

Sziasztok!

Én most kapcsolódok be ebbe a gondolatsorba. :)

''Mi a jelen?''

Szerintem definiáld úgy a jelent, hogy a Big Bang óta táguló tér adott pillanatban levő mérete. Így már tudsz viszonyítani. Miért? Most 2 méter, most 5, most 15, stb. És hogy mekkora sebességgel tágul? Hát...Errről még vitatkoznak, lehet, hogy fény, lehet, hogy gyorsabban...

''Ha tehát létezik jelen, akkor hogyan mérhető?''

Szerintem így. Pusztán fizikával. Csak a táguló tér túl gyorsan változik. Tudod..Idő és tér összefügg. Egymás nélkül nem léteznek. Pontosabban tér ami statikus talán még igen, de ott nincs értelme az időnek vagy egy másik példa erre a feketelyukak(ott sincs értelme az időnek). De ha vissza akarnál menni az időben, akkor talán ez lenne az egyik legjobb viszonyítási pont az adott ''jelen''-hez amibe meg akarsz érkezni, a világegyetem mérete.

''Ha nem létezik jelen, mert nem mérhető, akkor hol élünk? A múltban? Azért élünk a múltban, mert a múltat hordozzuk magunkkal egész életünk során? A jövőben?

Szerintem ezekre a kérdésekre már megadtam a választ. De ha lehetőség van rá, akkor mehetsz a múltba vagy a jövőbe. A nagy kérdés amit nem tettél fel és e körül forognak a gondolataid: Miért akarod viszonyítani, ha nincs viszonyítási pont? A tér állandó ütemben tágul ergo az idősík is nagyobb lesz, mint egy növekvő vonalzó.

''Azért élük a jövőben, mert az idő előrefele forog?''

Nem hiszem, hogy a jövőben élsz. Mindig a jelenben, még ha nanoszekodumokban is mérhető.

Remélem választ kaptál minden kérdésedre...:)

D. SPUNKMEYER első osztályú közlegény - Az Egyesült Államok Gyarmati Tengerészgyalogos Hadtestének katonája (azonossági szám: A23/TQ6.0.92810E7)

SZVSZ nem csak neked van egy olyan elméleted... :)
Mellesleg, ha valakit érdekel, akkor tudok ilyen témában frankó irományokat adni... (elektronikus állapot...)

Egyetértek már megint a kollégával, mint mindig.

Ehelyett inkább irány strandra csajozni! Gyorsan telnek a nyáriszünet értékes napjai...

Egy régi PH-s.

Nem olvastam el, csak a nyitóHSZ-t, de érdekes gondolat, én is szoktam ilyeneken filózni:). Csak ne tedd túl sokáig, mert becsavarodsz. A témához nem szólok hozzá, mert kevés vagyok:)).

hey-ho-let's-go

Ilyenkor üt vissza, hogy milyen hülye vagyok......Lényegében ez a kérdés, nem tartozik a legfontosabb dolgok közé, csak úgy mégis érdekel, de olyan magas szintű magyarázatokat adtok, hogy a józan paraszti eszem nem tudja fel venni a fonalat. Megpróbálom átnyálazni a dolgot, meg szeretném érteni.

Az én generációm már nem drogozik. Direktbe stimulálják az agyhullámokat.

Milyen pontossággal méred a jelent? Tehát az egy adott jelen, amikor a világegyetem pontosan 13200000 milim. nagyságú? (csak példa) De miért pont akkora mértékegységben méred (akármi az a mértékegység)? Vagy másképp kérdezve: miért pont egy nanosecundum a jelen? Egyáltalán miért igazodna a világ az ember által önkényes kitalált mértékegységéhez? Ha viszont nem igazod semmilyen mértékegységhez, akkor már nem is tudod megmérni.

A tudomány jelenlegi állása szerint:

''Errről még vitatkoznak, lehet, hogy fény, lehet, hogy gyorsabban..''
Jelen pillanatban erről nem vitatkoznak, közel, de max fénysebességgel tágul.

''Tudod..Idő és tér összefügg.''
Nem függ össze!!! Nem! Nem! Nem!

asszem ez az a téma amihez 3 csík kokain, fél rekesz Kelt sör, egy kis bogyó és gomba kéne, meg egy pár grammocska zöld......

:))

...egy fecske nem csinál nyarat, viszont egy hülye százat csinál...

Félreértesz.

A dolgot nem a lélek örökkévaló/vagy mulandó mivoltára szerettem volna helyezni, vedd úgy, hogy a jelző nincs ott.

Az a tény, hogy a világot csak saját elméden (érzékszerveiden, tapasztalataidon, előfeltevéseiden, vágyaidon) keresztül szüremkedve ismerheted meg - tehát a megismerő eszköz tsaját tulajdonságait nem kapcsolhatod ki a megismerésből, soha nem lehetsz biztos, hogy ami a megismerés tárgya, az mennyiben a valóság, és mennyiben a megismerő eszköz torzítása, vagy előre formázottsága.

Elcsépelt példa:

Sokáig azt állította a tudomány, hogy bizonyos fajok csak holdfényes éjszakákon vadásznak. Ez ugye objektív dolog, holdfényes éjszakákon mindig megfigyelhetőek, holdfény nélkülieken sohasem.

Amióta vannak éjjel látó izék, azóta kiderült, hogy az adott faj vadászási szokásai nem függenek a hold állásától, egyszerűen a holdfény hiányában a kutatók nem látták a sötétben vadászó állatokat. Tehát saját megismerőrendszerük meghatározta a megismerésüket.

Másik elcsépelt példa:

Csillagász egy csillagfényes éjszakán új bolygót fedez fel. Többen is megszemlélik a kukkerben az égitestet, leírják, elnevezik, ünnepelnek, találgatják a távolságát, az eredetét, stb.

Lemegy a hajcihő, és a csillagász felbátorodva a sikeren, átvonszolja a kukkert az északi ablakból a délibe. Belenéz, és nem hisz a szemének: ismét új, az előzővel tökéletesen megegyező bolygót lát.

A megismerést a megismerőeszköz sajátosságai vezették (koszfolt került a kukker üvegére).

Szóval az ember maga is egy ilyen eszköz, ezt akartam csak mondani.

A lélek mulandóságához nem értek, talán az esendő jobb jelző lett volna.
Szóval muldndóság, test és lélek, ez nem az én vitatémám, kymco, ha itt van valahol biztosan vitatkozik majd veled. :)

[Szerkesztve]

Csak nem szerepjáték??? :DD Nem nézünk hülyének... :)

Mellesleg akartam mondani valamit valamelyik fentire, de most nem látom, hogy melyikre akartam... Majd a következőben... :)

Ja néhány okos gondolat:
''A világban pont az a csodálatos, hogy felfogható!''

A másik, hogy NE keverjétek össze az absztrakt dolgokat a gyakorlattal!!! A világon az absztrakció igazándiból NEM létezik! Nincs tökéletes 3 szüg, egyenes, stb., hiszen van olyan részletességű mérés (akár elméletben), ami már nem teszi tökéletessé az elsőnek tökéletesnek tűnő 3szöget. Az idő ABSZTRAKT fogalom. Mérni csak olyan fapadosan lehet, amiket pl. írtatok, de azzal az ABSZTRAKT időt nem méred, csak egy pontatlan eszközöd van, hogy megkönnyítsd a dolgod, hogy odaérj időben a barátnőd szüleihez vacsira...

Az elméletet ne keverjétek gyakorlattal, mert ilyen absztrakciós szinten már NEM lehet átültetni gyakorlatba... :U

[Szerkesztve]

Ok, tényleg félreértettek (illetve csak részben).

Nekem ebben a témában lenne kérdésem.

Motsanában egyre több az idöutazásrol szolo könyvek, filmek.
Csak egy gondolat: Ha valaki visszamegy a multba, és esetleg megváltoztat valamit, az a ''jelenben'' egyböl láthatová válik, söt modosulnak az emlékek, tehát ugyan abban a pillanatban az eseményhez tartozo összes dolog megváltozik visszamenöleg is minden idöpillanata.

Azt tudtam ebböl levonni, hogy egy ''idöpillanatban'' végtelen számu idösik létezik egymással párhuzamosan, és ezekhez végtelen számu tartalmi modosulat tartozik.
Nektek mi a véleményetek erröl?

...mint az közismert...

Hallottál már arról, hogy idő paradoxon? Annak az a lényege, hogyha visszamész valamit megváltoztatni, akkor az a jelenben rögtön megváltozik, azaz a jelenben NEM létezik az az ok ami miatt vissza kellet volna menned, magyarán azért nem is mehettél vissza. Ez egy feloldhatatlan kérdéskör, azaz paradoxon. :)

Mellesleg nem teljesen tiszta amit mondani akarsz... Van öttletem, hogy mit akarsz mondani, de inkább mond el Te... :)

Szerk: Kain: OTT A PONT!!! :)

[Szerkesztve]

Elméletileg megoldható lenne az idő utazás.De nem tenne jót.Ha jól tudom több dimenzio létezik.Ebből 3-at ismerünk.2D,3D,idő
Az alternativ világokat meg inkább kizárnám.

Nekm van egy jobb kérdésem:Hova tágul a világűr??????????

Az idő ebben a kontexusban nem külön dimenzió. Alapvetően kétféleként lehet a dimenziókat értelmezni. Egyrészt hogy csak ''méret'' dimenziókat nézünk. Ez alapján lehet 2,3,4,x dimenzió, ahol ez a szám mindig azt adja meg, hogy hány irányba lehet (fizikai) kiterjedése egy testnek. A másik esetben amikor úgy tekintünkjük a dolgot, hogy van egyrészt maga a tér (ez a 3D, 2D), aztán vannak egyéb dimenziók, általában csak az időt szokták idevenni, de elvileg akár pl. nyomás is lehet külön dimenzió.
Btw. azt írod, hogy ismerjük a 2D-t. Ez nem igaz. Illetve semmivel sem ismerjük jobban, mint a 4D-t. Hogy még pontosabb legyek, egyik létére sincs bizonyítékunk (mint ahogy ellenbizonyítékunk). Elméletben pedig mindkettő létezik (mint ahogy x számú dimenzió is).

''Visszemegyünk az időben, mi történik?'' kérdésre sok féle elmélet van. Az egyik, hogy ha visszamenyünk az időben és megváltoztatunk valamit (btw. már az is, hogy visszamész változtatás lehet) akkor amikor visszatérünk a jelenbe, akkor ugyanoda érünk vissza, csak az a dolog megtörtént lesz. A lényeg, hogy ez esetben a világ megváltozik. Egy másik elmélet úgy tartja, hogy az idő olyan mint egy fa. Amelynek az ágai egy-egy időszál. Amikor visszamész a múltba, s megváltoztatsz valamit, akkor valójában nem történik más, mint átkerülsz egy másik ágra. Tehát nem változik meg semmi.
Aztán persze vannak olyan elméletek is, amik azt mondják, hogy nincs időutazás :)

Eléggé leegyszerüsitettem, de sztem Te érted, mit akartam kihámozni. (Sajnos fogalmazásgátloval élek...)
Tehát M.J. Fox visszamegy a dokival a multba, és belebizgatnak vmit a történelembe, Észre sem veszik, csak mikor ''vissza'' jönnek, és nem az van, amit itthagytak.
Az, hogy a doki találkozhat saját magával a multban, tanácsot ad, amitöl ugy fog alakulni a ''jövö'', ahogy ''eredetileg'' alakult. Ha az akkori ''jelenben'' a ''jövö'' dokija nem ad tanácsot, akkor nem ugy alakulnak a dolgok. Viszont ha nem ad tanácsot nem indul el az idögép, tehát Ö már egyszer ezt átélte ugyan abban az idöpillanatban, de akkor is kellett neki a segitség... Remélem elég bonyolult lettem!
Ugyan ez Terminátor modra...

...mint az közismert...

:Y Uhh, asszem nem írok ebbe a topicba, mert kiutáltok... :)
Szóval definíció szerint (mert hogy erre van, ellentétben a pont-tal) dimenzió alatt egy vektortér bázisának/bázisainak számosságát értjük. Ennyi. Ennyek pontosításába most nem mennék bele, mert akkor bele kellene menni a vektor-tér elméletbe, valamit ennek alapozásába, ami már Lineáris Algebra... Leegszerűsítve (nagyon leegyszerűsítve) tehát a dimenzió azt mondja meg, hogy egy TÉR-ben (nem az EUKLIDESZI térben, amiben gondolkoztok, ugyanis mégegyszer: mi NEM euklideszi térben élünk!!! Az egy matematikai fogalom, amiben számolunk, meg ilyesmik...) mennyi paraméter kell ahhoz, hogy a tér egy elemi elemét PONTOSAN félreérthetetlenül megmondjuk, hogy hol van. Ebből az következik, hogy ha a számegyenesen meg akarod mondani, hogy hol van egy pont, akkor ahhoz elég egy szám. A ''tizes'' nevű pontot kölcsönösen egyéertelműen hozzárendeled a ''tizes'' számhoz, és fordítva (ezért kölcsönösen). Namost, ha egy lapon akarsz egy pontot megnevezni, akkor valamilyen rendszer szerint leméred az egyik oldalt, aztán a másikat, és azonosítottad is a pontot, pl a (3,2) -es pontot. Ez a már ismert koordináta rendszer. Ha tovább follytatjuk 3-ra, akkor megkapjuk az eukideszi teret. És így tovább... Ezt jelentik egyszerűen a dimenziók.

Namost! Erre rávághatná akárki, hogy akkor a mi világunk 4 dimenziós, hiszen ha akármilyen pontoto meg tudunk nevezni 3 koordinátával, plusz ha nagyon pontosan megmondjuk, hogy mikor történik. Ezt hitték sokáig a tudósok is, aminek aztán megint E. relativitáselmélete vetett véget. Szerinte ugyanis az idő és a tér NEM állandó, amit be is bizonyított (ha akarjátok, leírom egyszerűen, hogy miről is szól a relativitás elmélet, és hogyan is jött rá E.). Namost, ha nem állandó, hanem mindíg függ valamitől, akkor ott gáz van, mert mondjuk a koordinátarendszer egyik tengelyén haladva egyenletes sebességgel egy centit egyszer 1 mp alatt teszünk meg, egyszer meg 2 mp alatt... Emiatt a 4 dimenzió nem jó. Innentől a helyzet rohadtúl bonyolódik. Ez még ma is vita tárgyát képezi, a legutóbbi, amit hallottam, az szerint 8 dim. térben élünk, és a dimenziók fel vannak csomósodva egy-egy tengely valamelyik részén, pl. a természetes alapú logaritmus alapszámán, azaz az e-nél. A lényeg a lényeg, hogy miután rájöttek, hogy a 4 dimenziós tér nem jó, utánna E. is például az idő és a tér helyett valami mást akart bevezetni, ami állandó, pl. a fénysebesség, így a 4. tengely nem az idő lett, hanem a fénysebesség, azaz az lett a mértékegység. Azt hiszem ezt szokták Minkowski térnek hívni, bár ebben nem vagyok biztos.

A dimenziókhoz visszatérve: az egyenes 1 dimenziós, a derékszögű koordináta rendszer 2 dimenziós, az euklideszi tér pedig 3. Vannak persze végtelen dimmenziós terek is. Ilyen például a zárt intervallumon értelmezett függvények vektortere a szokásos függvényekhez kapcsolódó összeadásra és skalárszorzásra vonatkozóan.

Egyébként ilyeneken agyalni szerintem egyenlőre felesleges. Érdemesebb olvasni róla, mert iszonyú érdekes témák vannak:
[1] Gondoltátok volna, hogy a [0,1] zárt intervallumban ugyanannyi pont van, mint egy 1 négyzetcm-es területen???
[2] Tudtátok, hogy a tömeg görbíti a teret??? Minden tömeg, persze a nagyobbak sokkal jobban. Ezért a teret nem úgy kell elképzelni, mint egy 3 dim. koordinátarendszert, hanem egy olnyan mindent kitöltő vizként, amiben vannak áramlatok, és ha berajzoljuk, hogy a víz hogyan áramlik, akkor azok az ''egyenesek''. Persze a vízben vannak kisebb nagyobb golyók, amik az áramlatokat megváltoztatják, ''görbítik''. Azaz egy áramlat csak ott egyenes, ahol nincsenek golyók...
[3] És akkor még érdekes dolgok: Fraktálok, Káosz elmélet (erről vettem egy csomó könyvet), sztohasztikus rendszerek, sztohasztikus modellezés, öszervező rendszerek, stb.

Mellesleg, akik a Debreceni Egyetemen tanulnak, azok felvehetnek ilyen tantárgyakat... Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató intézetében tartják elméleti fizikusok.

Én egy már a 4. tantárgyon vagyok túl... :DD Nagyon jó! :DD

PapaMaci: Hát pont ez az, amit mondtam, azaz hogy már nem oda kéne visszamenniük, ahonnan jöttek. Ezt hívják idő paradoxonnak...

De ha valaminek a megoldásához a saját jövöbeli énedre van szükség ahhoz, hogy ugy történjen minden, ahogy a ''jövöbeli éned'' idejében is történt... Akkor számomra ez jelenti azt, hogy adott idöpillanatban az összes idöbeli, tér és tartalombeli variálcio megtalálhato. Tehát maga a jelen egyetlen pont, ami mindent magába foglal.

...mint az közismert...

paradoxon = feloldhatatlan ellentmondás, azaz nincs megoldás...

Felesleges filózni rajta...

Mondok mégegy paradoxont: Egy király egy szigeten él, és teljesen elzárja magát a külvilágtól. A szigetet a külvilággal csak egy híd köti össze, a vízben krokodilok vannak. Odaállít a király egy sereg embert a hídhoz, és azt mondja nekik, hogy ha valaki odamegy, és be akar menni, akkor ha hazudik, akkor dobják a krokodiloknak, ha igazat mond, akkor fejezzék le. Egy nap odamegy egy vándor a hídhoz és azt mondja a katonáknak:
-Bedobtok a krokodiloknak!

Na most, ha hazudott, akkor be kell dobni a krokodiloknak, de ha bedobják, akkor igazat mondott, viszont akkor le kéne fejezniük, de akkor hazudot... EZ egy ugyanolyan paradoxon, mint az időnél... Magyarán feloldhatatlan.

Matematikai logikából tanultuk, hogy MINDEN rendszerben, ami tartalmazza a valós számokat feltehetők kérdések, aminek az igazát, és a hamisságát is be lehet bizonyítani a rendszeren bellül, vagy neadjisten feltehető olyan kérdés, amiben az adott rendszerben NEM lehet választ adni...

Így a gondolat sajnos ott bukik el, hogy egy paradoxonra épül... :(

Nem tudom már ki írta hogy az egyenesnek sincs definíciója, ahogy a pontnak sem, de:
Egyenest alkot azon pontok halmaza, amelyek két rögzített ponttól egyforma távolságra vannak.

[ RIOS Release 5 – multiportal engine by Panther ]