egy kicsit hosszu lesz, de megéri:
Kaktuszok:
Hogyan teleltessem őket egy lakótelepi lakásban?
Főleg a kezdőket érinti, de mindenki egy kicsit szorongva vág a télnek, vajon jövőre is ápolhatja e kedvencei mindegyikét? Az évközben kinőtt hellyel rendelkezők is vakarják fejüket, alternatívákat keresve. Sokaktól kapom a kérdést, hogyan lehet teleltetni kaktuszokat lakótelepen. Én is laktam lakótelepen, ahol nem tudtam a hőmérsékletet 16-18 C° alá vinni, mégis sikeresen teleltettem a nem fagytűrő fajokat is. Ha van egy helység ahol lekapcsolhatjuk a fűtést, ott kitelelhetnek katuszaink. Erre azonban álltalában nincs mód. Célszerű a nagymamához, rokonhoz elvinni kaktuszainkat, hogy ott a spájzban, pincében, vagy hasonlóan hűvös de fagymentes helyen kitelelhetnek. A fagytűrő kaktuszokat egyszerűen az erkélyen is teleltethetjük. Nálam a Mammillaria, Echinocactus, Cleistocactus, Echinopsis, Cereus, Cephalocereus, Ferocactus nemzetségből voltak fagyérzékeny példányaim. Ezeket kint tartottam egész nyáron, és csak akkor hoztam be őket, amikor tartósan 0-5 C°-ot ért el a hőmérséklet (vigyázat, nem minden faj viseli el pl. Myrtillocactus, Melocactus...). Ekkorra minden növény növekedése megáll, még akkor is ha közben esőt kaptak. Fontosnak tartom, hogy nyáron megfelelő mennyiségű vizet kapjanak, hiszen ha akkor ''kinövik'' magukat, sokkal könnyebben, és felkészülten mennek a télbe.A hűvös időben nyugalomban vannak, ezért amikor bevittem őket a melegre, csak egy feladatom volt: úgy kellett tartanom! Ezt a víz TELJES NÉLKÜLÖZÉSÉVEL értem el. Ha a nyáron erőteljes növésben voltak, eszük ágába se jut felébredni márciusig. Nem tudtam nekik biztosítani a hűvöset, de ennek ellenére kitűnően teleltek, amit virágzásuk és erőteljes növekedésük is bizonyított. Egy példány sem indult meg a télen. Igaz, pl a E. grusonii-m térfogata jelentősen megcsappant, de tavasszal gyorsan visszanyerte eredeti méretét. Nem kell félni a ráncoktól sem, csupán a magoncokat kell locsolni, ha nagyon fonnyadtak lennének. Én ezt tudom tanácsolni. Arra nagyon kell vigyázni, hogy amikor világosságra kerülnek tavasszal, csak fokozatosan kaphatják a fényt, mert megégnek a hirtelen naptól.
Csak lakásban tudom elhelyezni a katuszaimat, szükségem lenne mesterséges fényre! Milyen és hány Wattos lámpa kell hozzá?
Sajnos a kaktuszok fényigénye olyan nagy, hogy nem célszerű mesterséges fénnyel pótolni. A villanyszámla kiszámításához, segédletet találsz a letöltés rovatban (Teljesítmény kiszámítása). De lakásba lehet tartani! Nincs egy napos ablak? Elég ha napi 2-3 órát besüt a nap, akkor már sokféle növényt tarthatsz. Akár napfény nélkül is tarthatod a kaktuszodat (pl. Echinopsis-t), csak közvetlenül a párkányra rakd, és lehetőleg ne takarja függöny. Nyugodtan tartsd kaktuszaidat ablakban... A mesterséges utánpótlásnak esetleg a téli vetésnél van helye, melyről Kern Pétert idézem: ''mesterséges (napfény spektrumú fénycsövek vagy higanygőzlámpák), ebben az esetben ügyelünk arra, hogy a világos-sötét periódusokat hozzávetőleges pontossággal betartsuk (12-14 óra világos), továbbá a megfelelő hőt és hőingadozást biztosítsuk, majd csak lassú szoktatással tegyük ki a magoncokat a természetes fény hatásának, mert a napfény nem minden alkotórészében azonos a napfény spektrumú fénycső fényével és a hirtelen változás a növények pusztulásához vezethet''
'' Ha természetes fénnyel dolgozunk olyan időszakokban, amikor a természetes nappali megvilágítás időtartama túl rövid, ki kell egészítenünk a fény mennyiségét. Például ha a nap reggel 7 órakor kel és 17 órakor nyugszik, csak 10 óra természetes megvilágítás áll a rendelkezésünkre. Ekkor kapcsoljunk be mesterséges fényt reggel 5 és 7 óra között, valamint este 17 és 19 óra között. Így biztosítjuk a 14 órás megvilágítást. Ha fénycsöves kiegészítő világítást használunk, ez csak akkor hatásos, ha a növényektől mért legnagyobb távolsága 12 cm, míg a legkisebb távolsága 10 cm, továbbá a fénycsövek egymás között távolság minimálisan 5 cm, maximálisan 15 cm legyen.''
Miért rohad ki a kaktuszom télen, amikor alig öntözöm és viszonylag hűvös helyen tartom?
Mert öntözöd! A teleltetés közben csak nagyon ritkán van szükség a locsolásra. A kifejlett fajokat egyáltalán nem szabad locsolni, még akkor sem, ha ráncosodnak. Csak akkor kell őket meglocsolni, ha tartós a meleg és elég fény van. Ekkor ők már ezt jelzik is, mert megindulnak. A téli locsolás közben megfázhat a gyökerük, valamint a fel nem használt víz rothadást okozhat. Ilyemkor a védőmechanizmusuk sem működik, ezért dugványt, sarjat sem szabad levenni róluk.
Hogyan ültessem át a kaktuszaimat és milyen földbe?
A talajkeverék kérdése nagyon vitatott. Abban mindenki eggyetért, hogy jó vízelvezetőnek kell lennie, szellős, később se tömörödjön, PH semleges (általánoságban). A tápanyagtartalom már vitatott. Régebben tápanyagszegény, sovány fölbe ültették a kaktuszokat, azonban ha az élőhelyükön lévő földet vizsgáljuk, akor kiderül, hogy meglehetősen magas az ásványanyag-tartalma, de kicsi a szervesanyag-tartalom. Nem szokott előfordulni, hogy nyomelem hiánya miatt sérüljön egy kaktusz, de azért ne folyami homokba ültessük, főként a magas mésztartalom miatti lúgos kémhatás miatt. Érett kert föld, marosi homok vagy szitált sóder és tőzeg keveréke adja talán a legmegfelelőbb talajt. Az érett föld, vagy virágföld a tápanyagtartalom miatt kell, míg a szitált sóder a vízelvezetés, szellőzés miatt szükséges. A tőzeg is segíti a talaj szellőzését, de egyéb hatása is van. Az esetleges tápoldatozáskor egy részét megköti az ásványi sóknak, és azt lassan adja át a növénynek. Ez mellett mészmegkötő tulajdonsága is van, ami kemény vízzel való locsolásnál késlelteti a föld kilúgosodását, ami az algásodásról jól megismerhető. Az átültetés esetenként komyolyabb tapasztalatot igényelhet. Kissebb növényeket csipesszel foghatjuk meg, közepeseket többsorosan hajtogatott újságpapírral. Meglehetősen veszélyes lehet a tüskéket megmarkolni, erős markolás hatására átszúrja a papírt!. A legjobb, ha fejjel lefelé tartva földlabdástól vesszük ki a növényt, és csak a földlabdát érintjük. A nönény földjét megfogjuk, majd fejjel lefelé tartva a cserép szélét egy asztal lapjához kocogtatjuk, vagy a cserép alját ütögetjük. Ezt félszáraz föld álapotában a legkönnyebb, így nem tapad annyira a cseréphez, de nem is esik szét a föld. Ha sikerül, akkor csak a foldlabdát érintve könnyű dolgunk van. A látszólag beteg gyökereket vágjuk le. A gyökerek semmiféleképpen sem hajolhatnak vissza az átültetés hatására! A kissebb növényeket ültessük mélyebbre és húzzuk vissza, így biztosan lefelé álnak a gyökerek. Ha a gyökerek sérülnek, vagy kurtítjuk, akkor különösen fontos, hogy átültetés után a szobanövényekkel ellentétben, NE locsoljuk őket néhány napig-hétig, míg a sérülések be nem gyógyulnak.
A kaktuszomon barnás foltok vannak. A barna részen a növény megpuhul, elfolyósodik. Mit tegyek?
Sajnos gyors és hatékony beavatkozásra van szükség. Nyáron a kánikulában órák alatt egy egész hajtás rohadhat el. Legtöbbször az ok, gombás fertőzés. Túlöntözés gyakran kiválhatja. A legfontosabb, hogy a beteg részt eltávolítsuk. Ha a gyökértől terjed, akkor a fertőzött növényt el kell távolítani a gyökerét körülvevő földel együtt, a helyét pedik ajánlatos fertőtleníteni. A beteg növény a legtöbbször megmenthető! A barnás részt le kell vágni 2-3 cm egészséges résszel együtt. Erre azért vab szükség, hogy a gombáktól teljesen megszabaduljunk. A vágás helyét vizsgáljuk meg, teljesen egészséges, zöld színűnek kell lennie, jól látszódó edénynyalábokkal. Ha barnás, fertőzött részt hagyunk, akkor újrafertőződik. Ha elsőre nem sikerül a fertőzőtt rész levágása, akkor a kés fertőtlenítése után (alkohollal célszerű) meg kell ismételni, amíg csak egészséges rész nem marad. A beteg részt meg kell semisíteni. A levágott részt a sebek begyógyulása után dugványként kezeljük.
Illusztrálok, tehát vagyok